Nadrágvarrás helyett bérkocsizás Az 1907-be alapított New York Taxicab Company hatszáz darab benzinmotoros Delahaye, Renault és Unic autót vásárolt Franciaországból, ám egy idő után megszűnt az import, mert az amerikai cégek is jó üzletet láttak a bérkocsizásban és kiszorították külföldieket. A Checker 1923-ban bemutatta saját fejlesztésű modelljét, a kalandos múltú társaság története egy szabólegénnyel kezdődött: Morris Markin 19 évesen vándorolt Oroszországból Amerikába, ahol a hadi-megrendeléseknek köszönhetően nadrágvarrásból meggazdagodott, majd hitelezett. A Commonwealth Motors tulajdonosa, Lomberg nem tudta visszafizetni 1500 dolláros tartozását, ezért a cégét Markinra írta át, ebből alakult meg 1922-ben Michiganben a Checker Cab Manufacturing Company, mely taxikra szakosodott. Mitől taxi egy autó? A megerősített karosszériájú, magasabb építés autókkal könnyen lehetett járdára állni, a forgóülések és a sok ajtó pedig az utasok be- és kiszállását könnyítette meg. A Lincolntól és a Chevrolettől vásárolt hosszúlöketű motorok, valamint túlméretezett fékek is a tartósságot szolgálták, a gyári prospektusban először kétszázezer mérföldes futásteljesítményt ígértek, ám a Checkerek ennek többszörösét teljesítették nagyjavítás nélkül. A cég virágzott, és termékkínálatot különleges repülőtéri limuzinokkal és betegszállító modellekkel bővítették. Közben a többi amerikai márka is megcélozta a piacot, ám a harmincas években a General Motors, a Dodge De Soto és a Ford cab változatai még alulmaradtak a versenyben. Bumeráng lett a hagyományőrzés A Checker azonban nem nagyon fejlesztett, és évtizedekig gyártott azonos fazonú kocsikat, ami nem mehetett a végtelenségig, pedig a cég reklámszlogenje sokáig bejött: „Minden mérföldnél mosolyogsz, ha Checker taxival utazol.” Ennek hatása azonban már nem volt elég hatvan éven keresztül, a Ford, Chevrolet, valamint Dodge márkák újabb taxi típusaival meg árajánlatával már nem bírta a versenyt a Checker, és 1982-ben megszűnt. Más színnel kezdtek A korai időben még többnyire fehér taxikat először csak kockás matricákkal jelölték, 1967-ben New York honatyái törvényben tették kötelezővé a sárga színű festést. Ahogy az autópiacon, úgy a taxik között is megtört a hegemónia az elmúlt években: az alvázas Chevrolet Caprice és Ford Crown Victoria típusok mellett az elmúlt évtizedben már egyre több önhordó karosszériás japán autó szolgál a sárga flottában. Ezekben is van hitel-kártyalehúzó, de már nem választja el plexifal a vezetőt az utastól, ám a zenét és a hőmérsékletet továbbra is a pilóta választja, ha valakinek nem teszik, béreljen limuzint… Taxisok és utasok között is egyre népszerűbbek lettek a hétszemélyesek, a Honda Shuttle, Nissan és Toyota van modellek, melyek várhatóan nem tudják megdönteni az elődök rekordjait. Az ős-taxik nemcsak filmekben láthatók, hiszen napjainkban kultikus tárgyként gyarapítják múzeumok és megszállottak gyűjteményeit, természetesen az immár klasszikussá vált sárga, vagyis Yellow Cab változatok: a Sotheby árverésén 135 ezer dollárért kelt el egy 1978- évjáratú, egymillió mérföldet futott Checker. Búcsú Crown Victoriától 2007-ben New York város vezetői azzal a céllal hívták össze a taxi üzemeltetés szereplőit (a sofőrök, a tulajdonosok és az utasok képviselőit), hogy fogalmazzák meg a következő generációs New York-i taxival kapcsolatos követelményeiket, és a projektet a „Holnap Taxija" névre keresztelték. 2009. decemberében a TLC tender kiírást tett közzé, amellyel felhívta az autógyártókat és a tervezőket, hogy adják be a speciálisan erre a célra tervezett, a New York-i taxiként használandó járművekkel kapcsolatos legjobb elképzeléseiket. Az értékelés végén a Nissan NV200-at választották ki, így 2013-tól tíz éven keresztül ez a modell lesz New York Taxija. A döntés némi meglepetést okozott, mert a közönségszavazáson a Ford Karsan kapta a legtöbb szavazatot: a törökországi gyártású modell Chrysler motor hajtotta. Azon azonabn nem változtat, hogy a járműcsere során fokozatosan eltűnnek az alvázas Ford Crown Victoriák, melyeket a rendőrök járőrkocsinak használtak. A Nissan NV200-as harmincezer dollárba kerül, és kétliteres benzinmotor hajtja, mindegyik üvegtetős, erősebb a kürtje, alapfelszerelése a navigációs rendszer és természetesen a pollenszűrős légkondicionált szellőzőrendszer. Nissan NV200-as lett a befutó   Hiába szavazott a nagyközönség a Karsan taxira Villamosra váltanak Két éve álltak szolgálatba az első teljesen villamoshajtású taxik, az ugyancsak Nissan gyártmányú Leaf modellek New Yorkban, ahol a tervek szerint a 13 ezres flotta harmada lesz ilyen 2020-ban, ami a számítások szerint évi 90 tonnával csökkentené a város károsanyag-terhelését. Addig azonban még szolgálnak a benzinesek, mert hogy az USA-ban elérhető árú - gyakorlatilag literenként egy dollárba kerül - a benzin, így szóba sem jön a gázolaj, mely a legtöbb államban drágább is. Beváltak a hibridek, melyekből már négyezer van a 13 237 taxis flottában, a mozgássérültek által könnyebben használható és tolókocsis beszállásra is alkalmas bérkocsik száma pedig több mint kétezer. Naponta hatszázezren utaznak taxiban New-Yorkban, egy kocsi átlagosan harminc embert szállít műszakonként, a sárga taxisok évente egymilliárd dollárt adóznak a városnak és 68,7 milliárd dollárt az állami költségvetésnek.