Kit érdekel ez?Amíg nem történik semmi – és mindenkinek ezt kívánjuk – addig nyilván senkit sem érdekel. Első körben, ha valamilyen büntetést kapunk a rendőrségtől, akkor annak okát nem a Btk-ban, hanem a KRESZ-ben keressük és jó esetben ott is találjuk meg. Előfordulhat azonban, hogy valaki súlyosan megsérül, ne adj Isten életét veszti egy balesetben, aminek valamilyen formában mi is részesei voltunk és a tárgyalótermi szleng szerint: tanúból lesz a legjobb vádlott.Érdemes tehát tisztában lennünk a közlekedés területére leírt tényállásokkal és azok büntethetőségével.BűncselekményekA bűncselekményeket súlyosságuk szerint alapvetően két csoportba sorolja a Btk. Az enyhébbeket vétségnek, a súlyosabbakat bűntettnek hívja. Előbbieket általában egy évig terjedő szabadságvesztéssel (kivéve járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, mert ezeknél kettő évig terjedővel), utóbbiakat alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni a törvény.Minősített esetekAmennyiben a bűncselekménnyel személyi sérüléses baleset hozható összefüggésbe, akkor nem mindegy, hogy az adott magatartással elkövetett bűncselekmény milyen kimenetelt okoz, vagyis mennyire súlyos a baleset. A minősített esetek büntetési tételei pedig rendre növekednek. A következő felsorolásban a törvény által is alkalmazott eseteket láthatjuk:Személyi sérüléssel nem járó balesetKönnyű sérüléssel járó baleset (8 napon belül gyógyuló sérülések)Súlyos sérüléssel járó baleset (8 napon túl gyógyuló sérülések)Maradandó testi fogyatékosságot okozóHalálos kimenetelű baleset (akkor is, ha a halál később következik be)Tisztázzunk még két fogalmat mielőtt tovább megyünk.Tömegszerencsétlenségnek nevezünk egy balesetet akkor, ha abban legalább egy ember súlyos testi sérülést, legalább 9 ember pedig legalább könnyű testi sérülést szenvedett.Halálos tömegszerencsétlenségnek nevezünk egy balesetet akkor, ha legalább egy ember meghalt, legalább 9 másik ember sérült. A közlekedési bűncselekményekA terjedelmi korlátok miatt most eltekintenék az egyes tényállások részletes ismertetésétől, inkább táblázatban foglaltam össze a bűncselekményeket, azok alapeseti és minősített büntetési tételeit. (A büntetési tételeknél a szabadságvesztés időtartamának felső határát jelölöm.)A paragrafusok szó szerinti idézése helyett inkább példákon keresztül szeretném bemutatni az egyes közlekedési bűncselekményeket.A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény: tegyük fel, hogy járművünkkel kigyomlálunk kidöntünk egy stoptáblát. Aki utánunk jön arra, nem fogja tudni, hogy meg kellene állnia, gyanútlanul behalad a kereszteződésbe és kész a baj. Ha nem történik baleset, és kiderül, hogy mi voltunk a hibásak, akkor is akár 3 évig hűsölhetünk, a minősített esetekről pedig inkább ne is beszéljünk.Nagyon fontos a 232.§ (5) bekezdése, mely szerint, ha a veszélyt, mielőtt abból „káros következmény” következett volna be, önként megszünteti az okozó, akkor büntetése korlátlan mértékben csökkenthető, illetve mellőzhető is. A fenti példánál maradva, ha kidöntöttük a stoptáblát, de megállunk, a rendőrséget, vagy az út kezelőjét értesítjük, akkor az már kimerítheti a fenti tényállást.Közúti veszélyeztetés: példánkban most adott egy kijelölt gyalogos átkelőhely, amit az előbbi módon írunk, de zebrának ejtünk. Ezen a zebrán (szerintünk) indokolatlanul lassan, totyogva megy át valaki. Figyelmeztetni, tanítani, fegyelmezni stb… szeretnénk, ezért erőteljes fékezéssel, csikorgó kerekekkel, fél méterrel előtte megállunk. Mivel nem tudhatjuk előre, hogy biztosan meg tudunk-e állni, ráadásul a tettünk nem gondatlan, hanem szándékos. Ráadásul a gyalogos megijedhet, eleshet, megsérülhet és a bíró nem fogja tanító szándékként értékelni a tettünket és meglehet, hogy 3 évig is élvezhetjük a büntetés végrehajtás vendégszeretetét úgy, hogy „semmi nem történt”!A közúti baleset okozása „csak” vétségnek minősül. Ennek oka, hogy az esetek túlnyomó többségében nem szándékosan, hanem gondatlanul okozzák. A tényállás tartalmazza még, hogy alapesetben súlyos testi sérülést okozunk. Például karambolozunk mert nem adtuk meg az elsőbbséget, és a másik autóban valakinek eltörik a keze. (Ezt nem olyan nehéz összehozni.) Ezért akár egy év is járhat. Súlyosabb esetekben persze itt is nagyobbat csapnak a kalapáccsal. Az ittas- és a bódult állapotban elkövetett gépjárművezetést az új Btk. különválasztotta, ugyanakkor szigorította is a rendelkezéseket. Ittas személynek minősül akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Tehát ha sípol a szonda, aztán a vérünkben is a kelleténél több alkoholt találnak, akkor becsukhatnak, a kulcsot pedig berúgják a páncélszekrény alá,  úgy két évre.Végül a cserbenhagyás. Ezt a bűncselekményt nem is kommentálnám, ha érintettek vagyunk a balesetben és elhajtunk anélkül, hogy meggyőződtünk volna arról, hogy van-e sérült, fenyegeti-e az életét, vagy testi épségét bármi, ami miatt segítségre szorul, akkor vétkesek vagyunk és lehet, hogy egy évig nem kell új ruhára költenünk.Persze nem tudtunk most a teljesség igényével bemutatni mindent, érdemes felütni a Btk.-t, mielőtt mások ütik fel helyettünk. A büntető eljárásokban persze, rengeteg egyéb körülményt is mérlegel a bíróság, de láthattuk: elég lehet néhány dolog szerencsétlen közrejátszása és máris a tárgyalóteremben, vagy a fogházban találhatjuk magunkat.A cikk nem jogász szerző tollából származik, a benne található információk tájékoztató jellegűek.