Bírósági végzés alapján a hatóságok házkutatást tartottak a háziorvos rendelőjében, majd "rekordgyorsaságú" eljárásban ötezer kuna (215 ezer forint) pénzbírságra ítélték az orvost, mert nem jelentette a rendőrségnek, hogy a balesetet okozó férfi drogproblémákkal küzd - írta az Index.hr hírportál. A közlekedésbiztonsági törvény kimondja, hogy amennyiben az orvos a vizsgálat során megállapítja, hogy a vezetői engedéllyel rendelkező páciens valamilyen betegségben szenved, vagy olyan fogyatékossággal rendelkezik, amely miatt már nem alkalmas a biztonságos vezetésre, erről tájékoztatnia kell az illetékes rendőrkapitányságot. A hírportál ugyanakkor hozzátette, hogy a törvény nem definiálja pontosan, milyen betegségek esetén kellene a rendőrséget értesíteni. A jogszabály 2015 májusától van hatályban. A háziorvosok szövetsége azóta számos intézményen keresztül próbálta meg felhívni a figyelmet arra, hogy a szabályozás lehetetlen helyzetbe hozza a családorvosokat. A 35 éves horvát sofőr, aki az A4-es autópálya Sveta Helena-i fizetőkapujánál súlyos sérüléseket okozott egy magyar származású család tagjainak, amfetamin, diazepám és a köznyelvben ginaként ismert GHB hatása alatt állt, és két nappal a baleset előtt jött ki az elvonóról. A horvát rendőrség korábbi közlése szerint a súlyos balesetet okozó férfi a megengedett óránkénti 50 kilométeres sebesség helyett lassítás nélkül, az előzetes becslés szerint 150 kilométeres sebességgel csapódott be a fizetőkapunál álló, magyar rendszámú Skodába. A vétlen gépkocsiban ülő, magyar származású édesapa és horvát származású édesanya hétéves gyermekével Ausztráliából érkezett Magyarországra, ahonnan a horvát tengerpartra szerettek volna utazni. A család mindhárom tagja válságos állapotban került kórházba, de már jól vannak, és visszatértek Ausztráliába. A Zágráb megyei bíróság július 15-én harmincnapos vizsgálati fogságságba helyezte a BMW sofőrjét, az indoklás szerint azért, mert fennáll a veszélye a bűnelkövetés megismétlődésének. Augusztus 1-jétől szigorúbb szabályok léptek hatályba Horvátországban a közlekedésben. Az új rendelet a korábbi bírság háromszorosát, azaz 15 ezertől 20 ezer kunáig (650-900 ezer forint) terjedő büntetést ír elő nyolc kiemelt közlekedésbiztonsági kockázatot jelentő cselekményre, úgymint az autópályán menetiránnyal szemben haladó közlekedés, lakott településen belül a megengedett sebesség túllépése, a tilos jelzésen való áthaladás, az ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés, továbbá az alkoholos és kábítószeres ellenőrzés megtagadása.

Armand Peugeot a XIX. század végén a háztartási eszközöket gyártó családi vállalkozást teljesen átalakította. 1882-től kerékpárokat gyártott, majd a kor ismert mérnökével, Leon Serpolettel közösen gőzüzemű triciklit tervezett. Ezt a háromkerekűt az 1889-es Párizsi Világkiállításon mutatta be, ahol a Benz-féle gépkocsi és Gottlied Daimler egyik korai prototípusa is megjelent. A Daimler-féle erőforrás több francia vállalkozó figyelmét is felkeltette. Armand Peugeot gyorsan döntött, s a gőz helyett a benzinüzemű erőforrás mellett tette le a voksát. 1892-ben külön gyártelepet létesítettek a Peugeot autók előállítására, s 1900-ban már 500 darab lónélküli hintó készült Audincourtban. A megfakult fotón valószínűleg Fényi Béla "Kati" becenévre hallgató Peugeot autója látható (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)   A Peugeot lett a Benz után a második olyan autómárka, amelyet hivatalos kereskedő árusított Magyarországon. Fényi Béla (1861?-1942) Aradról költözött Budapestre, s az 1890-es években az osztrák Schember C. és Fiai mérleggyár hazai képviseletét irányította. Szabadidejében kerékpározott, majd 1897-ban megalapította a Téli és Nyári Kerékpáriskola Vállalatot a Városliget szélén. A Városligeti fasor és a Dózsa György út sarkán, ahol ma egy modern irodaház terpeszkedik az 1896-os Milleniumi kiállítás kapcsán egy díszes épületet húztak fel, ahova Gárdonyi Géza Pokol című körképét helyezték el. Azonban a mű nem tetszett a közönségnek, így hamarosan biciklik költöztek a helyiségbe: „Velodrom váltotta fel odakint a városligetben a Pokol körképet. A nagy arányú helyiségben a biczikli sport kapott új otthont, a hol katonazene mellett folyik a kerekezés, a közönség pedig tribünről nézi az egyes, kettős és hármasok biczikliművészetét..." - állt a korabeli riportban. A velodrom, azaz ovális kerékpárpálya hamarosan a cég nem hivatalos megnevezése lett. Fényi az oktatás mellett kereskedett is: Peugeot kerékpárokat árult. Hamarosan a kínálat kiegészült a cég motoros triciklijeivel és automobiljaival is. Amikor a Magyar Posta úgy döntött, hogy kézbesítőszolgálatát motoros triciklikkel fejleszti tovább, Fényi Béla szállította a háromkerekűek többségét - kettő darabot pedig a Ganz gyár, Csonka János tervei alapján. A Magyar Királyi Posta által 1900-1902. között beszerzett gépjárművek csoportképe. Jobb szélen egy 1898-ban gyártott Peugeot, bal szélen Peugeot quadcikli (Forrás: Postamúzeum) Az előző kép jobb szélén látható Peugeot csomagszállító gépkocsi 1901-ben az egykori lóversenypálya árverési csarnokában rendezték meg az I. Budapesti Nemzetközi Automobilkiállítást, ahol Fényi újabb üzleti sikereket könyvelhetett el. Ez arra sarkallta, hogy üzletét kiterjeszsze, garázsvállalattá fejlessze. A garage kifejezés azonban akkor még teljesen ismeretlen volt hazánkban, s így Fényi kénytelen volt megindokolni döntését: „a garage az automobilisták közt dívó franczia eredetű nemzetközi szakkifejezés ... annyit jelent, mint automobil istálló". Az érvelést elfogadta a törvényszék, így a Fasor 42 alatti épület a továbbiakban Automobile Garage néven működött. Ez lett a korai hazai motoros élet egyik központja, ahol a gépkocsik vizsgázása is folyt. Fényi azonban nem tudott lépést tartani a hullámzó piaccal, így 1907-ben eladta garázsát. Levélpapír 1904-ből (Forrás: Budapest Főváros Levéltára) Ezután néhány évig csend volt, majd 1913-ban gyors egymásutánban két kereskedőt, Waszky Rudolfot és Szilárd Bélát is hírbe hozták a Peugeot-val.   Waszky Rudolf az 1914-es Túraút a Kárpátokba versenyen Peugeot túrakocsival indult (Forrás: Pásztélyi András) Waszky Rudolf még 1921-ben is a „Peugeot” automobilgyár magyar megbízottjaként reklámozta magát. A márka újabb hazai sikere azonban Landy Istvánnak (1892-1965) köszönhető. Landy 1921-ben megvásárolta a csődbe ment Hazai Automobil Rt részvénytöbbségét. Átvette a Peugeot képviselet jogát. Támogatói, Gundel Ferenc vendéglős és gróf Forgách János földbirtokos segítségével a Múzeum krt 13 alatt bemutatótermet nyitott. A Hazai Automobil Rt Peugeot szalonja a Múzeum kőrúton (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum) Egy évvel később a Színházi Élet már arról írt, hogy „nálunk Pesten igen tekintélyes számban szaladnak a Peugeot-kocsik. Többek közt azon jár : Tasnádi Szűcs András, Fiát Ádám, gróf Festetich Sándorné, báró Prónay György, Polgár Péler, Kardos Iván, Barcza Károly, a Ganz villamossági rt., a Lloydbank, az Alföldi cukorgyár, a Pannónia kender- és lenipar, a Magyar-cseh Iparbank stb”. Míg 1923-ban 18, egy évvel később 43, s 1925-re már 62 db Peugeot szerepelt a nyilvántartásban. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek az üzlet fenntartásához. A Hazai Automobil Rt csődbe jutott, Landy pedig saját neve alatt folytatta tevékenységét. Ez a viharvert fénykép az 1925-ös svábhegyi versenyen készült, ahol Walter Ferenc Peugeot kisautóval vett részt (Forrás: Karl Zapletal/Martin Pfundner) Új garázsát az Országház közelében nyitotta meg. Itt 1928-ig árusította a francia Peugeot és az amerikai Auuburn autókat. 1926-ban 69 darab, 1927-ben 53 darab, 1928-ban már csupán 23 darab Peugeot talált gazdára. Így hiába voltak remek társadalmi kapcsolatok, a kiváló helyszín – a francia márka nem tudott valódi sikereket aratni. Az Országház téri kereskedés (Forrás: Burányi Gyula) Ezek után közel egy évtizeden át a Peugeot képviselet nékül maradt. 1937-ben Cserépfalvi László megpróbálta Landy István üzleti modelljét lemásolni: a Peugeot mellé ő is egy amerikai márkát, a Graham-Paige-t választotta. A Peugeot-ból 1938-ban 20 darabot sikerült értékesítenie, majd a fasizálódó Európa elől 1939-ben Amerikába emigrált. A második világháború után, az 1945-1948. közti időszakban Magyarország jó viszonyt ápolt Franciaországgal, ahonnan számos különböző gépjármű importjára került sor: Renault és Peugeot személyautók, Chausson és Isobloc autóbuszokból is több szállítmány érkezett. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy 1960-ban, - amely évből az első háború utáni statisztika rendelkezésre áll- 57 darabos volt a Peugeot állomány, amelynek döntő része, 36 darab az 1945-1948. között gyártott 202-ből került ki. Közúti ellenőrzés Érdnél 1954-ben. Előtérben egy Peugeot 202 (Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr) Az 1970-es években a „nyugati” gépjárművek importja növekedésnek indult. Ennek egyik fontos eleme a Konsumturist 1967-ben beindított ajándék gépkocsiszolgáltatása volt. Mivel magyar állampolgárok csak rendkívül nehezen juthattak konvertibilis valutához, ezért a vasfüggönyön túlra szakadt családtagok által nyújtott ajándékok szerepe felértekelődött. Persze az állam ezt is szabályozott keretek közé szorította (lásd cikksorozatunk 7. részét). „Azok a külföldi állampolgárok, akik magyarországi családtagjaikat, rokonaikat, hozzátartozóikat gépkocsikkal kívánják megajándékozni, a megajándékozott által kiválasztott gyártmányú és típusú személygépkocsit Budapesten a Konsumturist Autószolgálatnál megvásárolhatják” állt az ismertetőben. A Konsumturist a gépkocsik javításáról is gondoskodott. A program keretében KGST gyártmányú gépkocsikat, illetve Fiatokat, Peugeokat stb. lehetett beszerezni. 1970-re 673 darabra, 1977-re már 1229 darabra, 1984-re pedig 1320 darabra nőtt a hazai állomány. Diplomata rendszámos Peugeot 403 a budapesti utcán (Forrás: Fortepan/BFL/BRFK Helyszinelési fényképei) Peugeot 404 bérautó a MÁVAUT Andor utcai telepén. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum A modellek közül 1974-ben a 404-es emelkedett ki 421 darabbal, míg 1980-ra a többek között a Volán Tourist által is használt 504-ből is 351 darabot regisztráltak. Ahogyan a Peugeot 504 ötvenéves születésnapjára írt cikkünkben említettük: A Volántourist bérautó-szolgálatának flottája a Zsigulin kívül “nyugati” típusokból, Fiatokból, Audiból, Volvo 164-ből és néhány Peugeot 504-ből állt. Ezt a szolgálatást még a Volán elődje, a MÁVAUT létesítette 1965-ben. A cél a beutazó turisták és az akkor még igen csekély számú külföldi, azaz „nyugati” üzletember eseti gépkocsi igényeinek kielégítése volt. A napi díjat dollárban adták meg. A MÁVAUT kölcsönzö szolgálatát később beolvasztották a Volán Tourist taxi üzletágába, ahol szintén használtak Peugeot 504-eseket. A Volántourist garázsa 1972-ben (Forrás: Fortepan/UVATERV) A Peugeot a rendszerváltást követően különböző kereskedőcégeken keresztül jelent meg ismét hivatalosan Magyarországon. Peugeot a BNV-n 1973-ban (Forrás: Fortepan/Bauer Sándor)