Ez a jármű annyira újszerű lehet magyar olvasónak, hogy először is meg kell magyarázni fogalmakat, rövidítéseket. Műfaja UTV, azaz Utility Task Vehicle, használati céljárműnek magyarítanám, olyasmi, mint egy célszerszám, egyedül a mezőgazdasági munka segítésére készül. Természetesen terepjáró, elsődlegesen földútra való, angol nyelvterületen egy kategóriába tartozik a Buggy típusú autókkal. A legkönnyebb négykerekű osztályba sorolható, de nem téveszthető össze városi mini autókkal. Másik meghatározás a side-by-side, ami egymás mellettit jelent – ez arra utal, hogy nem egymás után, lovagló pozícióban ülnek utasai, mint a quadokon, hanem egymás mellett, mint egy autóban. Az UTV-k bukócső kerettel és biztonsági övvel védik utasait, nem kell bukósisakot viselni. Van kis platója, és erős utánfutó-vontató. Azt szokták mondani, hogy nincs terepjáró csörlő nélkül. A Polaris RANGER XP Kinetic megfelel e követelménynek, ráadásul teljes haspáncélja is van. Itt közbeszúrom egy gondolatomat: egyetlen motoros járművet, „sportszert” nem szeretek, a quadot, mert lehetővé teszi, hogy a természetet nem tisztelő emberek kimenjenek erdőre-mezőre zajongani, érzékeny növénytársulásokat felszaggatni, mély nyomokkal eróziót beindítani. Még csak terepmotoros ügyesség sem kell hozzá, bárki vagánykodhat vele. Persze tudom, hogy vannak etikus felhasználói, földmérők, erdészek, mentők – nem rájuk gondolok a fentiekkel, sem a zárt pályákon szórakozókra.  Az UTV műfaj jeles képviselője a Polaris, motoros szánok, egymás melletti ülésű könnyű terepjárók, katonai és civil felhasználású mobilitási eszközök, nehéz motorkerékpárok, Slingshot (csúzli) háromkerekű roadsterek, és elektromos járművek specialistája. Főhadiszállása Minnesota államban van, világszerte több mint száz országba exportál. A Polaris a Low Carbon Agricultural Show, a kis szénlábnyomú, fenntartható mezőgazdasági szakkiáltáson mutatja be idén márciusban legújabb UTV céljárművét, RANGER XP Kineticet. A teljesen elektromos hajtású apró jármű jelentősége túlmutat önmagán: teljes mértékben kemény munkára fogható, nehéz talajviszonyok között is könnyedén mozgó, környezetkímélő munkatársként utat mutat a mezőgazdaság jövőjébe vezető úton.  A RANGER XP Kinetic meghaladja az átlagos UTV praktikumát, három személy ülhet bele – a harmadik középen húzhatja össze magát. Belső tárolói 60 liter befogadóképességűek, és előfúrt furatokhoz lehet szerelni további dobozokat. Akkumulátoros-elektromos, állandó mágneses, egyenáramú motorjának teljesítménye 110 lóerő, nyomatéka 240 newtonméter ezek az adatok rekordnak számítanak a kategóriában. Hossza, szélessége, magassága 305 x 158 x 198 centiméter. Saját tömege 796 kilogramm, teherbírása tekintélyes 680, de nem kell ennyivel beérni, mert 1,13 tonnás utánfutót vontathat. Csúcssebességét nem említik, hiszen a Kinetic nem versenyautó, lassan haladva is időben kiér vetőmaggal vagy gázolajjal a földekre. Pár perc ilyenkor nem számít, csak biztosan érjen oda. A RANGER XP Kineticet Premium és Ultimate felszereltséggel gyártják. Az első 14.9 kWh kapacitású lítiumion-akkumulátort kap, hatótávja 73 kilométer, a másodiké 29.8 kWh-s, ezzel már 130 kilométert lehet megtenni. Az akku 6 kilowattal tölthető. Persze e mezei munkaeszközből sem maradhatott ki a hétcolos tájékoztató-szórakoztató képernyő, telepített navigációs szoftverrel. Az Ultimate változat árcédulája átszámítva 13,5 millió forintot mutatna, nem sokkal marad el egy Toyota Hilux pickup árától.  Mint tudjuk, forrong Európa gazdatársadalma, többek között a gázolaj felszökött ára miatt. Az agráriumban nagy mennyiség fogy el, egy-egy napon, kombájnba és nagy traktorba több száz litert kell tankolni. A nagyteljesítményű dízelmotorok belátható időn belül nem válthatók ki elektromos megoldásokkal, miként a tömegterményeket a feldolgozó üzemekbe szállító kamionoknál sem. Világos, hogy egy kicsinyke kisegítő jármű nem oldhatja meg egyedül a problémát, jelentőségét másutt kell keresni.  A mezőgazdaságra nagy nyomás nehezedik a törvényalkotóktól és a társadalomtól, hogy minél kisebb legyen a légszennyezés, és zöldebb legyen az élelmiszer-termelés. Természetesen az erőgépek, rakodógépek és aratócséplők dízelmotorjai ugyanolyan szigorú kipufogási szabályoknak felelnek meg, mint a közúti közlekedésben, de még ennyi sem elegendő a klímaaktivistáknak és a hatásuk alá került fiatalabb nemzedéknek. A gazdaságoktól elvárják, hogy minden lehető módon mutassák fel elkötelezettségüket a zöld átállás iránt. Ebbe az irányzatba illik bele, ha egy földművelő elektromos járművével szállítja terményeit a városi piacra. Akár meg is érheti anyagilag, ha egy családi farmnak nem kell lótifuti-járművét is rendszeresen benzinkúthoz vinni, mert napelemekkel is feltölthetik. Van egy gyanúm, hogy egy ilyen ügyes kis járművet kedvtelési célra is megvásárolhatnak szenvedélyes quad-hobbisták, legalább kipufogógáz miatt nem kell szégyenkezniük. Tehát zöld mellényükre mutogathatnak büszkén. Még mindig jobb, mintha dübörgő quaddal robognának ki a természetbe…  

Szijjártó Péter megköszönte Alfons Dintnernek a magyar autóipar versenyképességének további erősítése érdekében folytatott munkáját, egyúttal köszöntötte új pozíciójában Michael Breme-t. Fotó: Audi Hungaria Az egyeztetésen a felek közösen elemezték a magyar autóipar helyzetét és jövőbeli kihívásait. Michael Breme, az Audi Hungaria új igazgatója beszámolt a vállalat 2024-es kilátásairól, valamint a az idei év legfontosabb mérföldköveiről; az elektromos motorok, a PPE hajtások termelésének felfutásáról és a CUPRA Terramar sorozatgyártásának elindulásáról.

A Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja a térség versenyképességét növelő, hosszú távú és fenntartható vállalati-szolgáltató-felsőoktatási együttműködések támogatásával segíti a gazdaság fejlődését. „Ezt a célt szolgálta az a több mint 2 milliárd 251 millió forint összértékű projekt is, amelynek keretében ipari partnereket kiszolgálni képes kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásbővítés valósult meg a győri kampuszon, valamint a zalaegerszegi járműipari tesztpályán. A projekt keretében beszerzett eszközök többek között a járműipar újszerű megoldásait és az önvezető mobilitás fejlesztési irányaihoz kapcsolódó szolgáltatások létrehozását támogatják” – fejtette ki Mészáros Nóra, a Széchenyi István Egyetem Pályázati Igazgatóságának vezetője. A legmodernebb technológiával szerelték fel a Széchenyi István Egyetem Útépítési Laboratóriumát. (Fotó: Adorján András) Az autonóm közlekedési környezet kialakítása szempontjából elengedhetetlen az útburkolat közvetlen fizikai vizsgálata és az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Ennek érdekében a projektnek köszönhetően jelentősen javult az intézmény Útépítési, illetve a Geodéziai Laboratóriumának felszereltsége is. „Nagyon fontos fejlesztésről van szó, hiszen az eszközök beszerzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minőségi, az eddigieknél is szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtsunk ipari partnereinknek, még magasabb szintre emeljük kutatási tevékenységünket, és ezzel párhuzamosan mindezt képzéseinkbe is beépítsük. A korszerű laborháttér mindhárom területet támogatja, hozzájárul új vállalati együttműködések kialakításához, magas szintű publikációk születéséhez, valamint laborszolgáltatásaink bővítéséhez” – fogalmazott dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja. Köszönetet mondott az egyetem vezetésének azért a támogatásért, amely lehetővé tette a fejlesztést, valamint a Pályázati Igazgatóság, a kar és a laboratórium munkatársainak azért a munkáért, amelyet a pályázat sikere érdekében végeztek. „A legnagyobb kuriózum egy RSP (Road Surface Profilometer) útfelszínvizsgáló berendezés, hiszen eddig, ehhez hasonló csak egy volt az országban. Az eszköz egy jármű elejére szerelve, huszonegy lézer segítségével, haladás közben méri fel a felület különböző geometriai jellemzőit. A műszer a magas színvonalú szakemberképzéshez és új kutatások indításához is hozzájárulhat, miközben az ipari kapcsolatok és laborszolgáltatások körét is szélesíti” – fogalmazott Nagy Richárd, az Útépítési laboratórium vezetője. A labor egy, az útépítések során is egyre inkább használatos 3D gépvezérlést segítő rendszerrel is bővült, amelynek segítségével az építőmérnöki szakma legmodernebb technológiája is elérhető az intézményben. A pályázat során az ehhez szükséges térszkennert is beszerezték, amivel az épített környezetet képesek digitalizálni a szakemberek. „Mivel ezek használata építőmérnöki és geodéziai hozzáértést is igényel, így új eszközeinkre és meglévő tudásunkra támaszkodva tervezzük elindítani a BIM – 3D gépvezérlés tantárgyat, ami országosan is egyedülálló képzést jelent. A tudásanyag a későbbiekben a már diplomával rendelkező, az iparágban dolgozó szakemberek ismereteinek a bővítését is szolgálná. Mindez a kutatási lehetőségeinket is növeli, megcélozva a 3D gépvezérlés eljárásrendjének egyszerűbbé, automatizálttá tételét” – emelte ki. A roncsolásmentes vizsgálati eljárások bemutatását szolgálja két újonnan beszerzett, nagy pontosságú szkenner is, amelyek lehetőséget adnak a Közlekedésépítési és Vízmérnöki, valamint a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék közötti kutatási együttműködésre. „Az egyik eszközzel az útfelület makro- és mikro-érdességét tudjuk hatékonyan vizsgálni, anyagmodellt alkotni, amelynek révén közös publikációkat is tervezünk. A másik alkalmas arra, hogy megnézzük a beszkennelt kő viselkedését, törésképét bizonyos terhelések esetén. A beszerzett eszközökhöz kapcsolódó vizsgálatok jelentősen erősítik hallgatóink felkészültségét, hozzájárulnak a munkaerőpiacon keresett tudás elsajátításához” – fogalmazott. A legmodernebb technológiák mellett klasszikus útvizsgálati műszerek is érkeztek a laboratóriumba, köztük aszfaltkeverő, aszfaltanalizátor, keréknyomvizsgáló, közművek detektálásához szükséges berendezés, bitumenvizsgáló és különböző tisztító eszközök.  

„Az ORLEN tavalyi eredményei összhangban vannak a Csoport stratégiájával. Ennek a stratégiának része, hogy kiaknázzuk a nemrég lezárult egyesülésekben rejlő potenciált. Kiemelten fontos számunkra, hogy az ORLEN Csoport jövőjét meghatározó és az energetikai átállást elősegítő projekteket valósítsunk meg. Már most közel 1 GW megújulóenergia-kapacitással rendelkezünk, amelyet további beruházásokkal és új felvásárlásokkal folyamatosan bővíteni fogunk. Beruházásokat tervezünk a szénhidrogén-termelés, valamint a finomítás és a petrolkémia területén is. Az ORLEN idei évre tervezett beruházási kiadásai több mint 38 milliárd zlotyt tesznek ki, ebből közel 28 milliárd zlotyt növekedést szolgáló projektekre fordítunk. A terveink hatékony megvalósításához a legmagasabb megtérülésű és a részvényeseink számára a legkedvezőbb projekteket fogjuk kiválasztani.” – mondta el Witold Literacki, az ORLEN igazgatótanácsának megbízott elnöke és vezérigazgatója. Fotó: Orlen 2023 negyedik negyedévében az ORLEN Csoport: 98,3 milliárd zloty bevételt, 11,2 milliárd zloty LIFO-alapú EBITDA-t 7,3 milliárd zloty nettó nyereséget ért el. 2023-ban az ORLEN csoport: 373 milliárd zloty bevételt, 44,8 milliárd zloty LIFO-alapú EBITDA-t, és 27,6 milliárd zloty nettó nyereséget ért el. 2023 negyedik negyedévében az ORLEN Csoport upstream szegmense 578 millió zloty LIFO-alapú EBITDA-t ért el. Az eredményt jelentősen befolyásoló tényezők között szerepelt a szénhidrogénárak csökkenése, ezen belül a gáz esetében mintegy 60 százalékos, a nyersolaj esetében pedig 6 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Az átlagos olaj- és gázkitermelés 2023 negyedik negyedévében (főként Lengyelországban és Norvégiában) napi mintegy 185 000 hordó volt, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. 2023 novemberében egy stratégiai tranzakció keretében az ORLEN Csoporthoz tartozó PGNiG Upstream Norway tulajdonába került a KUFPEC Norway szénhidrogéntermelő üzletága. Az üzletet követően az ORLEN Csoport norvégiai földkigáztermelése harmadával növekedhet, és meghaladja majd az évi 4 milliárd köbmétert, a napi szénhidrogén kitermelés pedig már 2024-ben meghaladja a 100 000 olajhordóval egyenértékű gázmennyiséget. A PGNiG Csoporttal való egyesülésnek köszönhetően a gázszegmens a 2023. december 31-ig tartó negyedévben 11 milliárd zlotyval járult hozzá az EBITDA-hoz. Ez többek között a magasabb nagykereskedelmi volumennek és az alacsonyabb beszerzési áraknak is köszönhető. A Lengyelországba irányuló gázimport ebben az időszakban 42,1 TWh-t tett ki, amelynek 47 százalékát az LNG adta. A Świnoujście LNG-terminálon összesen 17 gázszállító hajót fogadott az ORLEN. December végén az ORLEN Csoport gázkészlete 33 TWh volt, és a lengyelországi gáztárolók telítettsége 95 százalékos volt. Decemberben a fogyasztói ár az üzleti ügyfelek számára 263 zloty/MWh volt. A finomítói szegmens LIFO-alapú EBITDA-mutatója 2023 negyedik negyedévében 594 millió złoty volt. Az üzletág által elért eredményt negatívan befolyásolták a makrogazdasági tényezők, így az orosz olaj fokozatos kivonásával járó változások a nyersolajkínálatban, illetve a złoty felértékelődése az amerikai dollárral szemben. Az ORLEN Csoport finomítói a kapacitás 88 százalékában működtek, 9,5 millió tonna nyersolajat dolgoztak fel, ami 16 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A csökkenés a gdański finomító teljesítményének 70 százalékos konszolidálásából ered, szemben a 2022-es 100 százalékkal. A poliolefinek, a PTA, a PVC és a műtrágyák alacsonyabb árrésének, valamint a CO2 határidős ügyletek értékelésének eredményeként a petrolkémiai szegmens LIFO-alapú EBITDA-ja -345 millió lengyel złoty lett. Az európai műanyag- és petrolkémiai piac azonban az előrejelzések szerint 2030-ig a gazdasági növekedési ciklusokkal összhangban bővülni fog. Ennek megfelelően az ORLEN is folytatja a fejlesztéseket a szegmensben, különösen a modern petrokémiai termékek területén, beleértve az újrahasznosítást is. 2023 negyedik negyedévében a villamosenergia-termelési szegmens EBITDA-ja -799 millió lengyel zloty volt. Ez többek között a kedvezőtlen makrogazdasági környezetnek és egyszeri tételeknek tulajdonítható. Az eredményt kedvezőtlenül befolyásolta a lengyelországi energiaárak befagyasztása, 2024-re, amelyben az ORLEN Csoport is közreműködik. 2023 végén az ORLEN Csoport megújulóenergia-kapacitása közel 1 GW volt. Ennek eredményeként 2023 utolsó negyedévében már az összes energia több mint 60 százalékát megújuló forrásokból és gáztüzelésű egységekből állította elő a vállalat. Az ORLEN csoport teljes villamosenergia-termelése 5,3 TWh volt. Ez 36 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest, amelyhez többek között az Energa csoport megújuló energiaforrásokat alkalmazó létesítményei és az ORLEN Wind 3 új szélerőműveinek magasabb termelése is hozzájárult. A csoport teljes hőtermelése 26,6 PJ volt. A kiskereskedelmi szegmens EBITDA-ja 2023 negyedik negyedévében 633 millió zloty volt. Ez az eredmény az időszak alatt elért 21 százalékos forgalomnövekedésnek köszönhető, a benzineladások 14 százalékkal, a gázolajeladások 26 százalékkal, az LPG-eladások pedig 3 százalékkal nőttek. A legnagyobb mértékben Csehországban (49%), Lengyelországban (22%) és Németországban (8%) nőttek az eladások, míg Litvániában 33 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Az ORLEN Csoport kiskereskedelmi hálózata 73 új töltőállomással, 3170 egységre bővült a múlt évben. Ehhez a növekedéshez hozzájárultak az OMV-től vásárolt, németországi önkiszolgáló töltőállomások, valamint a Magyarországon és Szlovákiában, a MOL-tól vásárolt kutak. 2024 első negyedévében az ORLEN 267 töltőállomás akvizícióját is véglegesítette Ausztriában, ahol ezzel a harmadik legnagyobb kiskereskedelmi szolgáltatóvá vált. A nem üzemanyag-értékesítési kereskedelmi egységek száma az előző évhez képest 146-tal, 2605-re nőtt. Lengyelországban 1 918, a Cseh Köztársaságban 347, Németországban 195, Magyarországon 66, Szlovákiában 49, Litvániában pedig 30 üzletet üzemeltet a Csoport. Az ORLEN alternatív üzemanyagokat kínáló hálózata is gyorsan bővül. Az ügyfelek rendelkezésére álló alternatív töltőpontok száma 734-re nőtt, ebből 538 Lengyelországban, 142 a Cseh Köztársaságban, 45 Németországban és kilenc Magyarországon található. Az ORLEN a futárszolgáltatások szegmensében is jelen van, az ORLEN Paczka szolgáltatása ma már közel 10 600 átvételi- és leadási ponton érhető el Lengyelország-szerte. Miközben az ORLEN több milliárd złotyt fordított beruházásokra, az elmúlt évben megőrizte stabil pénzügyi helyzetét. A nettó adósságállomány 2023 végén biztonságos szinten maradt, 1,8 milliárd zlotyt tett ki. A nettó adósság és az EBITDA aránya (-) 0,02x. 2023-ban az ORLEN rekordszintű összeget, 32,4 milliárd zlotyt különített el stratégiai beruházási projektekre. Ez is jól mutatja az egyesült ORLEN, LOTOS és PGNiG csoportokban rejlő potenciált. Az egyesülésekből eredő szinergiák pénzügyi hatása 2023 végére megközelítőleg 1,5 milliárd zlotyt ért el. A pozitív hatások elsősorban a logisztika, az ellátásilánc-menedzsment, az olaj- és gázkereskedelem, valamint a beszerzés területén jelentkeznek. Becslések szerint 2032-re a társulások teljes pénzügyi hatása meghaladja majd a 20 milliárd zlotyt. 2024-ben az ORLEN a stratégiájával összhangban hajtja végre az egyes üzleti területek fejlődését támogató legfontosabb beruházásait. Jelenleg is zajlik Lengyelország első tengeri szélerőműparkjának, a Baltic Powernek az építése, illetve ezzel párhuzamosan a Csoport upstream eszközportfóliójának fejlesztése, beleértve a norvég kontinentális talapzaton lévő eszközöket is. A płocki termelőüzemben folyamatban van az Olefin-komplexum bővítése, amelynek befejezését 2027-re tervezi a vállalat. Az ORLEN idén a hidrogénprojektjeit is felgyorsítja, többek között további hidrogéntöltő állomások építésével. Idén április végéig az ORLEN Magyarországon 63 töltőállomás üzemeltetését veszi át, ezzel lezárja a MOL-lal kötött megállapodását. A Csoport töltőállomásainak száma ezzel meghaladja majd a 3500-at, és így a kiskereskedelmi szegmens fejlesztésére irányuló stratégiában kitűzött célt is teljesíti az ORLEN.