A tájékoztatás szerint a férfi, miután a rendőrök Balatonfüreden igazoltatni akarták, nem állt meg járművel, volt, hogy lakott területen belül is 140 kilométer/órás sebességgel hajtott. A rendőrök Veszprém határában, a Balatonalmádi felől bevezető útszakaszon két gépkocsival útzárat állítottak fel. A férfi ekkor megállt a járművel, ám amikor a vele szemben intézkedni próbáló rendőr a gépkocsijába behajolt, ismét gázt adott, és az útzárat áttörve elhajtott. Az intézkedő rendőr könnyebben megsérült. A menekülő autóst végül a veszprémi elkerülő úton három rendőrautóval állították meg, azokban anyagi kár keletkezett. A főügyészség közölte: az elkövetőt a rendőrség őrizetbe vette, az ügyben hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészség.

A Mol 2015-ben 50 milliárd forint osztalékot fizetett ki eredménytartalékából. Az egy részvényre jutó kifizetett osztalék tavaly 485,49 forint volt. A társaság a saját tulajdonában lévő részvényekre eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényesek között szétosztotta. A társaság az idén április 14-re hívta össze éves rendes közgyűlését. A tulajdonosi fórum napirendjén a szokásos pontok mellett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok választása, az őket megillető javadalmazási rendszer, illetve díjazás módosítása is szerepel, továbbá az igazgatóság felhatalmazása saját részvények megszerzésére. A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és határozati javaslatokat a közgyűlés kezdőnapját legalább 21 nappal megelőzően teszi közzé a Mol a honlapján

– Hol járt középiskolába, volt-e már ott valami szoftveres a kamasz lányban? – Csongrádon a Batsányi János Gimnáziumban érettségiztem,  inkább reál beállítottságú voltam, jobban szerettem a matekot, mint a humán tárgyakat - válaszolt a delmagyar.hu kérdésére Ágota. A Nemes Tihamér Országos Informatikai Tanulmányi Versenyen többször is részt vettem, de ez még inkább alkalmazói, felhasználói megközelítés volt akkoriban. Ott is gondolkodtam már azon, hogy informatikusnak megyek, de szerettem a földrajzot is és inkább az utóbbira esett a választás. Ha akkor valaki kicsit jobban megnyitja a világot – mint ahogy van ma a Lányok Napja a középiskolásoknak – lehet, hogy nem geográfusnak megyek, s egyenesebb út vezet a programozásig – Itt az NNG-nél, az autó navigációs szoftverek fejlesztésénél térképekkel is bőven foglalkoznak. Az első is jó irány volt! – A Szegedi Tudományegyetem Földrajz BSc szakán végeztem geográfusként, geoinformatika szakirányon.Geográfus mesterképzésen is ezt a szakirányt választottam. Térinformatikai szoftvereket használtunk, különböző infókat nyerünk ki a digitális térképekből. Időközben volt egy kurzus, amit felvetem, és ott kaptam kedvet a gyakorlatvezetőmtől a programozáshoz. Ezután úgy alakult, hogy megcsináltam az egyetemen programtervező informatikus alapképzést is. – Dolgozott valamit a tanulás mellett, s ha igen annak volt köze a programozáshoz? – Diákmunkás voltam az egyetem alatt egy szoftverfejlesztő cégnél. De ezt nem nevezném klasszikus programozásnak, nem is mehetett hosszabb ideig a tanulás mellett, inkább csak belekóstoltam. De ha már munka és egyetem, gyakorlatvezető is voltam az SZTE-n, de nem geográfiát, hanem programozási alapismereteket oktattam. – Hogyan talált rá az NNG-re? – A geográfus mesterképzésben januárban volt a záróvizsga, februárban a diplomaosztó. Persze már jóval korábban kerestem a munkát, beírtam a keresőbe, hogy programozói állás, s ekkor találtam rá az NNG oldalára. Ott azután ismerős volt az arculat, beugrott, hogy voltak egyetemi állásbörzéken is és felvettem velük a kapcsolatot. Pontosabban, a honlapon keresztül jelentkeztem szeptemberben és feltöltöttem az önéletrajzomat. Megkerestek és elindult a többlépcsős felvételi eljárás, tesztírással, különböző interjúkkal, személyes találkozásokkal, csoportfoglalkozásokkal. December 7-e óta már NNG-snek számítok. – Beilleszkedett, mit csinál, megkérik a fiúk, hogy főzzön kávét? – A kávéfőzés nincs benne a munkaköri leírásomban és nem is várják el tőlem, kitűnő a kapcsolatom a kollégákkal. Különböző csapatokban dolgozok, most éppen egy hét fősben, de leginkább az ötfőseket szeretjük. Különböző munkakörű emberek dolgoznak együtt, például a tesztelő és a fejlesztő. Én jelenleg junior tesztautomatizáló mérnök pozícióban vagyok. Programokat írok, ezeknek az a dolga, hogy kidobja a fejlesztők által írt programok gyengeségeit, hibáit. Ezzel is javítom a felhasználóbarátságot, a minőséget és a megbízhatóságot. – Elárulhatja, hogy munkájának eredményét mely autómárka navigációjában látjuk viszont? – Jelenleg egy olyan csapatban dolgozom, ahol nem konkrét autógyártó megrendelésére fejlesztünk, tesztelünk. – Mikor használt először autónavigációt? – Az első közös nyaralásra, nem csak az az autót, a navigációt is úgy kaptuk kölcsön a vőlegényemmel, a navit én kezeltem. Párom egyébként a SzülinAppot, a cég 10 éves születésnapi ingyenes navigációs alkalmazását magától is letöltötte, akkor nekem még sehol nem volt az NNG. Az alkalmazás frissülni fog, így tovább tudjuk majd használni. A Lányok Napja egy interaktív nyílt nap, melynek során a program résztvevői – középiskolás lányok – betekintést nyerhetnek egy-egy, Magyarországon vezető szerepet betöltő vállalat, cég, így például az NNG életébe. A lányoknak az új ismeretek megszerzésén túl lehetőségük nyílik a tapasztalatgyűjtésre, továbbá megismerhetnek olyan nőket, akik már sikeres karriert futottak be a mérnöki pályán. A következő Lányok Napja 2016. április 28-án lesz.  

Az út feltérképezése: A Ford először nagy felbontású 3D térképeket készít a LiDAR technológia segítségével, hogy beszkennelje az utat, amin később majd az önjáró autó végighalad A hóban vezetéshez a Ford Fusion Hybrid önjáró változatának először be kell szkennelnie a környezetét, hogy háromdimenziós, nagy felbontású digitális térképet készíthessen magának. LiDAR szkennerei segítségével a Ford önjáró autója ideális időjárási viszonyok mellett rendkívül pontos digitális modelleket készít az útról és a környező infrastruktúráról; a szkennerek másodpercenként 2,8 millió lézerpontot generálnak. Az autó az így készült térképpel azonosítja be saját helyzetét, és ez képezi a navigáció alapját. A LiDAR szenzorai valós időben szkennelik be a környezetet, s az autó később, akár hóval borított utakon is beazonosíthatja helyzetét a térképen. Adat minden mennyiségben: A Ford önjáró autói jóval több térképadatot gyűjtenek össze és dolgoznak fel egy óra alatt, mint amennyit egy átlagos ember használ fel a mobiltelefonján 10 éven keresztül A környezet feltérképezése során a Ford önjáró autói rengeteg adatot gyűjtenek és dolgoznak fel az utakról és a környezetről: a közlekedési táblákról, az épületekről, a fákról és egyebekről. Óránként akár 600 gigabájtnyi adatról van szó, s ezek felhasználásával készül el a környezet nagyfelbontású, háromdimenziós térképe. Az Egyesült Államokban egy átlagos mobiltelefon-tulajdonos évente 21,6 gigabájt mennyiségű adatot használ, vagyis 10 év alatt is csak 216 gigabájt adatforgalmat generál. Szuperintelligens érzékelők: A Ford LiDAR szenzorai olyan érzékenyek, hogy akár a hópelyheket vagy az esőcseppeket is meg tudják különböztetni A Ford önjáró autói olyan sok lézerpontot generálnak a LiDAR szenzorokból, hogy azok a hópelyhekről vagy az esőcseppekről is visszaverődhetnek, és azt a hamis benyomást kelthetik, hogy valami elállja az utat. Ezeket persze nem kell ilyenkor figyelembe venni, ezért a Ford a Michigan Egyetem kutatóival közösen egy olyan algoritmust készített, amely felismeri a havazást és az esőt, és a zavartalan vezetés érdekében kiszűri azt az autó látóteréből. Átlagon felüli navigáció: A Ford önjáró autói a GPS rendszereknél is hatékonyabban azonosítja be saját pozícióját. Az autós tájékozódásról szinte mindenkinek a GPS jut az eszébe. A GPS rendszerek azonban csak mintegy 10 méteres pontossággal tudják megállapítani egy autó helyzetét, ami nem elegendő az önállóan működő autók esetében. A Ford vezető nélküli modelljei feltérképezik a környezetükben található tárgyakat és főbb objektumokat, összevetik ezeket az információkat az adatbankban található háromdimenziós digitális térképekkel, és így centiméterre pontosan meg tudják állapítani saját helyzetüket. Szemüvegre semmi szükség: a szenzorfúzió – vagyis több szenzor adatainak egyesítése – és a szenzorállapot intelligens ellenőrzése révén a Ford önjáró autói mindig tisztán látnak. A LiDAR szenzorok mellett a Ford kamerákkal és radarokkal is figyeli a jármű környezetét. Az összes ilyen szenzor adatának egyesítését nevezzük szenzorfúziónak. Ez a folyamat teljes, 360 fokos helyzetfelmérési képességgel ruházza fel az autót. A szenzorfúziónak köszönhető, hogy egyetlen elromlott (befagyott, poros, letört stb.) szenzor még nem hátráltatja a biztonságos önálló vezetést. A Ford azonban semmit sem bíz a véletlenre: a rendszer minden LiDAR érzékelő, kamera és radarrendszer teljesítményét folyamatosan ellenőrzi, és azonnal észreveszi a meghibásodást. Ilyenkor az autó az öntisztító és párátlanító eszközök segítségével akár maga is megszüntetheti a jegesedést és a szennyeződéseket. Nézd anyu, elengedett kézzel: A havas úton történő tesztvezetésen egy olyan asztrofizikus ülhetett elsőként az önjáró autó volánja mögé, aki sosem gondolta volna, hogy valaha ilyen élményben lesz része Wayne Williams a szövetségi kormány számára fejlesztett távolsági érzékelős technológiákat, mielőtt a Ford önjáró autókkal foglalkozó csapatához csatlakozott volna. Williams igazi megszállott, aki rajong az önjáró autókért – azt viszont soha nem gondolta volna, hogy egyszer ő is hozzájárulhat majd ahhoz, hogy ezek az autók valósággá váljanak. Minden képzeletét felülmúlta tehát, amikor őt ültették a volán mögé az autóipar első olyan tesztjén, amelyben az önállóan működő autókat havas utakon is kipróbálták. Az autóban aznap minden a munkáról szólt, a kollégája a hátsó ülésen ellenőrizte a számítógépes rendszert. ”Az átfogó fejlesztési munkáknak köszönhetően biztosak voltunk abban, hogy az autó mindent a kérésünknek megfelelően tesz majd,” mondta el Williams. ”A teszt sikeres lezárásáig azonban egy pillanatig sem gondoltunk bele, milyen hatalmas eredményt is értünk el.” A Ford az első autógyártó, amely havas utakon is tesztelte az önjáró autókat. A téli körülményeket a Michigani tesztpályán próbálták ki. Itt található a Michigan Egyetem 13 hektáros, városi forgalmat szimuláló területe is, az Mcity, amelyet arra használ fel a Ford, hogy minél többet tanulhasson az önálló működő autókról, és hozzájárulhasson a technológia fejlesztéséhez.