Személyautó ütött el egy kijelölt átkelőhelyen közlekedő nőt Egerben, a gyalogos belehalt sérüléseibe - közölte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense szombaton az MTI-vel. Szabó Boglárka tájékoztatása szerint a baleset a Sas út és Patakpart út kereszteződésénél történt, ahol egy 35 éves egri férfi járművével nem adott elsőbbséget a zebrán átkelő 54 éves helyi nőnek, akit elütött. A gyalogos a balesetben olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítását követően meghalt - tette hozzá. A rendőrök teljes útlezárás mellett helyszíneltek, kerülni a környező utcákban lehetett. (Fotó - police.hu) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Évszázadokon át elégnek tűnt egy járműre négy kerék, akkor miért próbálkoztak hat- és nyolckerekű személyautókkal? Az újkori példák inkább show célokra készültek, az első darabokat viszont a rossz utak és kátyúk ihlették. Legalább ez volt megszállott kreátorok magyarázata. De ne ragadjunk le a sáros utaknál! Így gondolta ezt 1903-ban A. P. Broonell, aki elsőként épített hatkerekű személyautót, ami a konstrukcióból adódóan nem volt könnyen manőverezhető, néhány kilométere után lámpaoszlopnak ütközött. Broonell nem is készített több hatkerekűt, inkább visszatért a hagyományos képlethez. Egyetlen példányban készült, de ez sem kelt el... Nem kellett senkinek Néhány évvel később a detroiti Milton O. Reeves már nyolckerekűt épített, de Broonell kudarcából okulva hosszabb tengelytávút. Az 1911-ben bemutatott kocsi négy első kereke kormányzott volt, így viszonylag biztonságosan lehetett vele kanyarodni. Az elől -hátul négy-négy kerék ötlete a vasúti kocsijairól híressé vált Pullmann cégtől származott. A négyszemélyes, ponyvatetős kocsit 40 lóerős motor hajtotta, a nyolckerekű OctoAuto egyetlen példányát 3200 dollárért kínálta Reeves, de hiába, mert nem kellett senkinek, pedig Amerika-szerte bemutatókat tartott. Bejárta Toledót, Detroitot, Clevlandet, Akront, Cantont, Columbust, Indianat és Ohiot. A háromezer mérföldes roadshow óriási publicitást kapott, de inkább csak vitte a pénzt a túra, mert egyetlen példányt sem sikerült eladnia. XXI. századi követők Az OctoAuto késői utódja, az ugyancsak egy példányban készült japán nyolckerekű, melynek első változatát a Keio Egyetemen mutattak be 2003-ban. A KAZ modellben egyesíteni akarták a mikrobusz és személyautós limuzin előnyeit. Nincsen hagyományos belsőégésű hajtóműve, tengelye, mert minden kerekébe villanymotort építettek. A konstrukciónak és az elektronikus vezérlési rendszernek köszönhetően igen alacsony a karosszériája és sík a padlóváza, gyakorlatilag csak az út minősége szabja meg, hogy mennyire lehet csökkenteni a hasmagasságot. És persze kisebb a légellenállása, ami kedvezőbb fogyasztást és kisebb zajszintet eredményezett, arról nem beszélve, hogy beszállni is könnyű a furcsa limuzinba. Kevésbé borulékony, ráadásul a négy kormányzott első keréknek köszönhetően fordulékony is. Hosszához képest legalábbis… Egyetemi darab a KAZ Nyolckerekű, nyolcüléses, nyolc motoros Az ülések pozíciója tetszés szerint variálható, az elektronikus irányítású kormány pillanatok alatt jobb- vagy bal-volánossá alakítható a KAZ. A japán nyolckerekű autónak annyi villanymotorja van, ahány kereke. Az Eliica (Electric Lithium-Ion battery Car) már kimerészkedett a közutakra, ráadásul már állandó rendszámot is kapott. A 6,7 métere hosszú, két méter széles és 1,68 méter magas KAZ limuzin tömege közel három tonna. A rövidebb Eliica csak öt méteres, és 2,5 tonna menetkész tömegű: 440 kilowattos teljesítményével 300 km/órás sebességre képes, és lítium-ion akkumulátoraival 400 kilométerre nőtt hatótávolsága. A Keio egyetem kutatónak munkáját többszázmillió jennel támogatta 38 cég. A KAZ-nál rövidebb Eliica is elektromos hajtású Hatkerekű, győri motorral Hatkerekű sportkocsit készített az olasz Covini: az utca közlekedésre szánt Covini C6W négy első kereke kormányozható, mérete 15 col. A 4,1 méter hosszú karbonszálas karosszériás és levehető tetejű autó 1150 kilogrammot nyom, 4,2 literes V8 hengeres győri Audi motorjának teljesítménye 440 lóerő. Kétmotoros Sonic A Land Rover terepjárókat hatkerekűvé alakító brit Wolfrace wheels hasonló képletű kétszemélyes sportkocsit készített, ráadásul két motorral és két Borg Warner automata sebességváltóval. A hatkerekű Sonicot kettő darab V8-as, 3,5 literes 326 lóerős Rover motor hajtja, akár 260 km/h sebességgel. A másfél tonnás menetkész tömegű és 2,5 méteres tengelytávú jármű hossza 5,2 m, szélessége 2 méter, magassága 0,84 méter. Wolfrace Sonic Panther, két pótkerékkel Az 1977-es London Motorshow mutatták be a Panther 6-ost, melynek négy kormányzott kereke volt. A kocsi farába, a hátsó tengely fölé épített V8-as 8,2 literes dupla turbós Cadillac motor teljesítménye 600 lóerő, nyomatéka 820 Nm, ezzel 5 másodperc alatt gyorsul 100-re és 320 km/h tempóra képes. A közel öt méter hosszú kocsi erőforrása mögé két pótkereket is szereltek, volt automata tűzoltó készüléke, tv-je és a jobboldali ajtóba épített 451 megahertzes rádiótelefonja. Rádiótelefonos Panther sportkocsi 1977-ből Covini C6W Az 1978-ban alapított Ferruccio Covini Engineering 2004 telén mutatta be Covini C6W hatkerekűjét, melyet 4,2 literes V8-as, 380 lóerős teljesítményű és 450 Nm nyomatékú motor hajt, akár háromszázas tempóban. Az 1150 kilogrammos, karbon karosszériás sportautó hossza 4,2 éter, szélessége 2 méter, magassága 1,08 méter. Covini Hatkerekű tömegmodellek Az Autorodeo Emergency Team 1982-ben kaszkadőrshow célokra építtette nyitott hatkerekű Ladáját, melynek műszaki alapjául VAZ-2103-as szolgált, de lámpái és lökhárítói a 2105-östől származtak. Látványos volt a hosszú, fecskefarkú karosszéria, mellyel sokáig parádézott a társulat. Parádés VAZ Kelet-német mutánsok A Wartburg gyári rali csapat, vagy ahogy akkoriban írták Rallye Team versenyautószállításra készített hatkerekű trélert: a hosszított alvázú Wartburgot is gyári négyütemű, négyhengeres 1,3 literes motor hajtotta. A Ladánybene 27 filmjében is feltűnik egy különleges darab: a hatkerekű platós Wartburg volánjánál Bodnár Tibor gitáros. Wartburg trailer és rali autó Limitált széria Nem csak látványban, de műszakilag is izgalmas a hatkerekű G-sorozat, melyet 2013-ban mutattak be. A portáltengelyes 6×6-os AMG Mercedest 5,5 literes, biturbó V8-as, 544 lóerő teljesítményű, 760 Nm nyomatékú motor hajtja. Hasonló szerkezetű géppel állt elő az amerikai Hennessey, mely 2017-ben mutatta be a Ford F150-esből átalakított VelociRaptort. A 20 colos kerekekkel, módosított futóművel, dögösebb lökhárítóval és LED-híddal felszerelt 600 lóerős modell limitált szériájának mind az ötven darabja elővételben elkelt. 3 millió dolláros GT A Henessey 2026-tól gyártja a világ első hat-kerékhajtású elektromos hyper GT autóját, melynek ára 3 millió dollár lesz. A még csak tervrajzon létező négyszemélyes kocsi ülésrendje is különleges: elől középen a vezető, mindkét oldalán és mögötte középen is egy-egy utas foglalhat helyet. AMG Mercedes G 6x6 Több kerekű F1-esek Mivel a Formula 1-es szabálykönyv sokáig nem tiltotta, Derek Gardner tervei alapján 1976-ban hatkerekű versenyautót épített a Tyrell Ford: a P34-es modell légellenállásának csökkentésére a négy kormányzott első kerék alig volt magasabb az első légterelőnél. A kiskapus trükkel sem nyert világbajnoki címet a dél-afrikai pilóta, Jody Scheckter. A McLaren hátul duplázta meg a kerekek számát, ám ez sem vitte sokra a hagyományosok mezőnyében. A Nemzetközi Autószövetség (FIA) véget vetett a próbálkozásoknak és szabálykönyvében is rögzítette, hogy tilos négy kerekűnél többel versenyautót építeni. Tyrell Ford P34 Magyar megszállott Tizenkét-kerekű géppel akart rajthoz állni a Pikes Peak hegyi felfutó versenyen az USA-ban élő magyar Antal Krisztián. A méhsejt szerkezetű szénszálas karosszériás autót 1,3 literes Suzuki Haybusha motor hajtotta. Antal Krisztián, vagy ahogy az USA-ban dolgozó pilótát és autóépítőt ismerik, Kris Antal 2011-ben még négykerekű Toyota Celicával akart indulni a Pikes Peak hegyi felfutón, de a késedelmes vámolási miatt nem érkezett meg időben autója, így nem tudott elindulni. Ezután kezdte építeni 12 kerekűjét, melyről így nyilatkozott: Nem számít, hogy hogy szép-e, vagy nem, mert az autót úgy terveztük, hogy a lehető legjobb legyen az aerodinamikai hatékonysága. Minden hiába, mert ezzel sem sikerült meghódítania a 4300 méteres csúcsot, melyre 156 kanyarral tűzdelt húsz kilométeres út vezet. Antal Krisztián Pikes-Peak versenykocsija További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!        

Noha egykoron koránt sem erről volt híres a Forma-1, mára nem csak kiállnak társadalmi kérdések mellett, de egyre jobban igyekeznek odafigyelni a környezeti lábnyomukra is. Mindez igaz a csapatokra is, akik külön-külön is folyamatosan fejlesztenek a zöldebb működés jegyében. Közülük is kiemelendő a McLaren F1 csapata, ami a brit Autocar egyik írása szerint nem állt meg ott, hogy természetes szénszálas kompozitokat használ, még a versenyzők ülései is megérdemelnek néhány szót. Amíg a Formula E magával az elektromos hajtáslánccal igyekszik hozzátenni a világhoz, addig a Forma-1 végtelen büdzséje lehetővé teszi, hogy sokezer egyéb más területen is olyan fejlesztések menjenek végbe rohamtempóban, amiket végül évek múlva majd mi autóvásárlók élvezhetünk a közutakon. Ugyanis köztudott, hogy a legtöbb hajtáslánc fejlesztés, illetve biztonsági rendszer a versenypályákról került be a családi autókba. Úgyhogy érdemes figyelemmel kísérni, hogy miben mesterkednek a csapatok. A McLaren például jó úton jár, hogy elérje a Forma-1 menedzsmentje által 2030-ra betervezett karbonsemleges működést. Most például Lando Norris ülését, a pit-wallon használt állványt, és a garázs szerelőállásait tették fenntarthatóbbá. Apróságok? Nos, igen, de az apró lépések néha valami nagyobb siker elengedhetetlen kellékei. Norris ülése ugyanis természetesen kompozitból készült, aminek előállítása, használata, és később lebomlása 85%-kal kevesebb széndioxiddal terheli a környezetet. Mindezt úgy érték el, hogy közben ugyanolyan pehelysúlyú maradt a versenyülés, ami a versenysportban kulcsfontosságú. Ebben egyébként a svájci Bcomp volt a segítégükre, akik már jó ideje az Amplitex nevű fenntartható, és könnyű kompoziton dolgoznak. Christian Fischer, a Bcomp vezérigazgatója hozzátette: „Még a nyersanyag feldolgozási és gyártási folyamatokat beleszámítva is csökkenthetjük egy ülés környezeti terhelését, ha az optimalizált Amplitex anyagot használjuk. Ha Lando ülését le kell cserélni, természetes összetétele miatt akár hőtermelésre is újra lehet majd hasznosítani, tehát az ülésben tárol energia 80%-kát meg lehet újítani.” Eleinte tartózkodott a McLaren az új technológia bevezetésétől, hiszen idén a csapatoknak nem sok esélyük volt versenyen kívül tesztelni a hasonló újításokat. „Az utolsó dolog, amit tenni akarsz egy mozgalmas versenyhétvégén, hogy még az ülésállítással bajlódsz.” – tette hozzá Scott Brian, a McLaren F1 csapatának vezető dizájnere. „Ha a pilóta nem érzi magát komfortosan a két órás verseny alatt, akkor nem tudja a maximumot kihozni se magából, se az autóból. A pilóták önbizalmát és kényelmét nagyon komolyan vesszük, főleg idén, amikor ennyire eredményes tud lenni a csapatunk.” Ugyanakkor ezzel a lépésével a McLaren elindított egy folyamatot, aminek az autóipar is hasznát veheti. Már ma is előfordulnak természetes nyersanyagokból készült, vagy újrahasznosított ülések a piacon. Jó példa erre az új Fiat 500 Hybrid, amiben a Seaqual, részben a tengerekből, részben a szárazföldről összegyűjtött műanyag hulladékokból újrahasznosított üléseit alkalmazzák. Vagy ott van a BMW i3, ami egy tanulmány ilyen szempontból, a maga pőre szénszálas monocoque-jával, újrahasznosított műanyajaival, és fabetéteivel. Végül egyébként ugyanabból a formából öntötték ki Lando Norris ülését, mint a korábbit, hiszen az új kompozit ezt is lehetővé tette. A csapat állítása szerint a 21 éves pilóta semmilyen visszajelzést nem adott az üléstípussal kapcsolatban, ami ebben az esetben jó jel, hiszen valószínűleg nem érzett különbséget. És, hogy mi a helyzet a korábban említett pit-wall és box felszerelésekkel? Összesen 3450 kg tömegtől szabadultak meg a könnyebb anyagoknak köszönhetően, ami összességében a szállítás során jelent a legnagyob lépést a fenntarthatóság irányába, hiszen a kamionoknak sokkal kisebb tömeget kell elszállítaniuk, tehát csökken a fogyasztásuk. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A személyautó márkák versenyében toronymagasan vezet a Suzuki (15 376 autó, 42,53 százalékos ugrás 2020-hoz képest), a japán márka piaci részesedése 14,83 százalék, mögötte második a Toyota (10 210 személyautó, 1,37 százalékos növekedés), dobogón a Ford (8797 személyautó, 4,57 százalékos csökkenés), negyedik a Kia (7846 autó, 46,79 százalékos plusz). Ötödik a Skoda (6650 személyautó, 20,18 százalék visszaesés), hatodik a Dacia (6468 személyautó, 24,38 százalék mínusz). Jól megy a magyar autópiacon a Jeepnek (2494 autó, 38,71 százalékos növekedés), a Mininek (381 autó, 34,63 százalék plusz), az Alfa Romeónak (370 autó, plusz 141,83 százalék), a Land Rovernek (299 autó, 157,76 százalék megugrás), a Jaguarnak (88 autó, 39,68 százalék plusz), a Cuprának (82 autó, 925 százalékos emelkedés), a DS-nek (48 autó, 54,84 százalék plusz), a Ferrarinak (23 autó, 76,92 százalék plusz), a Lamborghininek (6 autó, 100 százalék javulás) és az Aston Martinnak (6 autó, 500 százalékos ugrás). Tovább javult az Opel (-32,83 százalék, 3010 eladott személyautó), picit erősödött a Renault (-58,27 százalék, 1856 személyautó), gyenge a kereslet a Mitsubishik iránt (-30,62 százalék, 211 autó), továbbra is gyenge a Tesla (-5294 százalék, 32 autó), kevesen vesznek Smartot (-53,33 százalék, 21 autó), gyengén teljesít a Maserati (-68,75 százalék, 5 autó). A magyar személyautó-piacon a B kategóriás SUV-ok vannak az élen (21,97 százalék részesedéssel) (bestseller az Év Magyar Autója 2021 díjat elnyerő Suzuki Vitara 7491 autóval), csupán egy századdal maradtak le a kompaktok (21,96 százalék a részesedése ennek a szegmensnek). Ezek közül a legkelendőbb az Év Magyar Autója 2020 díjas Suzuki SX-4 S-Cross 5274 autóval. A harmadik legnépszerűbb kategória C-SUV-oké 16,10 százalékos részesedéssel (bestseller a Kia Sportage 2097 autóval. A legnépszerűbb egyterű a Dacia Lodgy (1280 autó), a legnépszerűbb felső-középkategóriás kocsi a Volkswagen Passat (941 autó), a kisautók között a Suzuki Swift vezet (2130 autó), a minik között a Fiat 500 (4004 autó) az első, a nagyautók között vezet a Mercedes-Benz E-osztály/T/AMG (337 autó), az F kategóriás SUV-ok között az Audi Q7/SQ7 (165 autó), a Datahouse sportkocsi kategóriájában a Ford Mustang (133 autó), a luxusautók tart a Mercedes-Benz S-osztály/AMG/Maybach (262 autó) lendülete, a B kategóriás egyterűk között a Toyota Proace City Verso (998 autó), a D kategóriás szabadidő-autók között pedig az Magyar Év Autója 2022 díjra jelölt Skoda Kodiaq (919 autó), az E kategóriás SUV-ok között az Mercedes-Benz GLE/AMG modell van az élen (529 autó). A legkelendőbb kisteherautó a Ford Transit (1736 jármű), a kishaszonjárművek között a Dacia Dokker Van (673 jármű), a legmenőbb pickup a Magyar Év Autója 2021 díjas Ford Ranger (2340 jármű), a legnépszerűbb kisbusz pedig a Ford Tourneo Custom (2699 jármű). Januártól szeptemberig sok különlegesség kapott magyar rendszámot: egy-egy Aston Martin DB11, Aston Martin Speedster, Rolls-Royce Cullinan, Toyota Mirai, Caterham Seven CSR, Lotus Exige, Ferrari Portofino, Tesla Model S, Tesla Model X, BMW i8, Ferrari GTC4 Lusso, két Ferrari F8 Tributo, két Alpine A110, két Aston Martin DBX, két Bentley Flying Spur, két Lexus RC F, két Aston Martin DBS, két Ferrari 488, három Audi S8, három Ferrari SF90, három Ferrari 812 Superfast, három Ferrari 812 GTS, négy Bentley Bentayga, négy Ferrari Roma, négy Ferrari F8 Spider, négy Tesla Model Y, négy Jaguar F-Type, öt Lexus LS500h, öt Bentley Continental, öt Nissan GT-R, hat Audi RS 7 Sportback, hat Lamborghini Urus, hat BMW X7 M, hét Jaguar I-Pace, nyolc Lexus LC500/LC500h, nyolc Mercedes S Maybach, kilenc Audi e-tron GT, tíz Mercedes-Benz EQS, 13 Audi RS 6 Avant, 14 Mercedes GLS-AMG Maybach, 14 Audi e-tron, 17 Audi SQ8, 31 Mercedes-Benz EQC, 36 BMW X6 M, 38 BMW M5 (M Performance modellekkel együtt), 39 Porsche Taycan, 39 Range Rover, 40 Porsche Panamera, 52 BMW X5 M, 55 Porsche 911, 55 Mercedes AMG GT, 64 BMW iX3, 68 Porsche Cayenne, 81 Mercedes-Benz G AMG. A nagyhaszonjárművek között a 16 tonna feletti kategória dominál (92 százalék körüli piaci részesedéssel), szinte csak a nemzetközi fuvarozásban résztvevők vásárolnak új 3,5 tonna fölötti járművet (összesen 3666-et, 42,3 százalékos növekedés). Folytatódott a buszértékesítés növekedése, 865 ilyen járművet – mintegy 50 százalékuk hazai gyártmány - vettek január 1-je és október 31. között Magyarországon (59,9 százalékos növekedés). Top 80 új autó Magyarországon 2021-ben (személyautó és kishaszonjármű, I-X. hónap) 1. Suzuki Vitara 7461 2. Suzuki SX4 S-Cross 5274 3. Dacia Duster 4157 4. Fiat 500 - 4004 5. Kia Ceed 3310 6. Skoda Octavia 3095 7. Toyota Corolla 2823 8. Ford Tourneo Custom 2699 9. Ford Ranger 2340 10. Jeep Renegade 2175 11. Suzuki Swift 2130 12. Kia Sportage 2097 13. Toyota Yaris/Yaris Hybrid 1800 14. Toyota RAV4 - 1691 15. Ford Puma 1665 16. Hyundai Tucson 1618 17. Ford Transit 1736 18. Fiat Ducato 1522 19. Nissan Qashqai 1377 20. Toyota Hilux 1347 21. Renault Master 1345                                                    22. Dacia Lodgy 1280 23. Toyota C-HR 1212 24. Ford Focus 1195 25. Hyundai i30 - 1023 26. Toyota Proace City Verso 998 27. Volkswagen Passat 941 28. Skoda Kodiaq 919 29. Opel Crossland 900 30. Ford Transit Custom 896 30. Volkswagen T-Roc 896 32. Hyundai Kona 886 33. Dacia Sandero 830 34. Volkswagen T-Cross 813 35. Skoda Scala 812 36. Volkswagen Golf 801 37. Peugeot Boxer 766 38. Kia Niro 715 38. Ssangyong Korando 715 40. Skoda Superb 691 41. Ford Kuga 689 42. Opel Corsa 683 43. Dacia Dokker Van 673 44. Citroen Jumper 659 45. Toyota Aygo 650 46. Ford Ecosport 643 47. Opel Combo Cargo 631 48. Volvo XC40 – 617 49. Volvo XC60 - 596 50. Seat Leon 592 51. Fiat Doblo Cargo 586 52. Hyundai i20 – 575 53. Fiat 500L 545 54. Peugeot 3008 – 534 55. Volkswagen Tiguan 532 56. Mercedes-Benz GLE/AMG 529 57. Renault Clio 527 58. Volkswagen Touran 517 59. BMW X5/M 513 60. BMW 3/M3 – 506 61. Ford Transit Custom mikrobusz 496 62. Kia XCeed 486 63. BMW 3/M3 - 475 64. Mercedes-Benz GLC/AMG 473 65. Peugeot 5008 – 467 66. Mercedes-Benz Sprinter 461 67. Volkswagen Arteon 456 68. Mercedes-Benz A-osztály/AMG 451 69. Ford Mondeo 448 70. Opel Astra K 446 71. Fiat 500X 430 72. Skoda Karoq 421 73. Suzuki Ignis 417 74. Volkswagen Caddy (haszonjármű) 408 75. Ford Transit Connect Van 394 76. Nissan X-Trail 393 77. Volkswagen Transporter teherautó 389 78. Honda CR-V 382 79. Mazda CX-30 - 378 80. Renault Megane 371 (forrás: Datahouse)