Amennyiben a várt mértékben nő az értékesítés, akkor az idei emelkedés lesz a legnagyobb 2010 óta, amikor 31,8 százalékos bővülést jegyeztek fel - írja az MTI. A WSTS számításai szerint tavaly 440,4 milliárd dollár értékben adtak el félvezetőket világszerte, a piac 6,8 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest. Az előrejelzés szerint az idei növekedés az ázsiai és csendes-óceáni térségben 26,7 százalék, Európában 25,6 százalék, Amerikában 24,6 százalék, Japánban pedig 19,5 százalék körül alakul. A WSTS várakozása szerint jövőre lassul a félvezetők globális értékesítésének növekedési üteme: 2022-ben a bővülés 8,8 százalék lesz, az értékesítés 601 milliárd dollárra nő. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Mosóczi László hangsúlyozta: a kormány kiemelt szakpolitikai törekvése minden megyei jogú város bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba. A 2010 óta átadott beruházásoknak köszönhetően vált kétszer kétsávos úton megközelíthetővé Eger, Salgótarján, Sopron, Szolnok és Szombathely mellett Veszprém is - tette hozzá. Megjegyezte: a városok gyors, kényelmes és biztonságos elérése mellett fontos igény az is, hogy a települések belterületei a lehető legnagyobb mértékben mentesüljenek az átmenő forgalom alól, csökkentve a zajterhelést, a légszennyezést és a baleseti kockázatokat. Az ország több pontján épülnek települési elkerülők - mondta Mosóczi László példaként említve Kaposvárt, Jászberényt vagy Sajószentpétert. Hozzátette: több településnél - Bajánál, Etyeknél, Gyöngyösnél, Győrnél, Hatvannál, Környénél, Siófoknál és Soltvadkertnél - van folyamatban újabb elkerülők előkészítése. Az államtitkár kiemelte: a 8-as főút több mint 25 milliárd forintos hazai forrásból újul meg a litéri és a balatonfüredi csomópont közötti 7,5 kilométeren. Ennek első, Litér és Veszprém közötti szakaszát keddtől vehetik birtokba az autósok, a balatonfüredi csomópontig tartó szakasz pedig 2023 elejére készül el. Mosóczi László tájékoztatása szerint a második ütemből nyáron a Balatonalmádi felé vezető külön szintű csomópontot, illetve novemberben egy kerékpáros kerethidat már átadtak, továbbá arról is beszámolt, hogy a minisztérium több helyszínen zajárnyékoló falak építését rendelte el. Jelezte: várhatóan még az idén benyújtja a tervező a 8-as főút balatonfüredi csomóponttól a csatárhegyi kereszteződésig tartó szakaszának építési engedély kérelmét, a 8-as és 82-es főutak összekötő szakaszának építése pedig jövő év elején kezdődhet meg Veszprémben. Arról is beszélt: december elején írták alá a 8-as főút Herend-Devecser közti négysávosításának tervezési szerződését. Kitért rá: a kormány Komárom-Székesfehérvár-Dunaújváros-Kecskemét útvonalon részben a meglévő főutak fejlesztésével új gyorsforgalmi út kiépítését tervezi, mely összeköti majd az M1-es, M7-es, M6-os és M5-ös autópályákat, Kecskemétnél csatlakozva az M44-es gyorsforgalmi úthoz. Emellett hamarosan megkezdődik az M7-es autópálya székesfehérvár-sárbogárdi csomópontjának átépítése is. Az ITM azon dolgozik, hogy mielőbb bármely településről 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos út - jelentette ki Mosóczi László. Míg öt éve ez az elvárás a települések fele, és a lakosok háromnegyede esetében teljesült, 2025-re a magyar települések háromnegyede, és tízből kilenc ember lesz legfeljebb 30 percnyire egy négysávos úttól - mondta. Ovádi Péter, Veszprém térségének országgyűlési képviselője örömét fejezte ki, hogy az év elején elkezdődhet a Modern városok programban ígért 8-as és 82-es utak összekötése. Felidézte: képviselői programjában a 8-as főút megújítására fókuszált, mert a környéken élők számára turisztikailag és gazdaságilag is fontos a beruházás. Kontrát Károly, az északkelet-balatoni régió országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: ahol út épül, ott fejlődés és biztonság van, az emberek jobban élnek. Hozzátette: a beruházás a Balaton északi partjának elérését is javítja. Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszönetet mondott azért, hogy a közútfejlesztési programnak a bakonyi megyeszékhely is nyertese lehetett. Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz, ezért fontos, hogy gyorsan, biztonságosan és korszerű körülmények közt megközelíthető legyen - hangsúlyozta. Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese az elkerülő első ütemét ismertetve elmondta: a litéri kereszteződéstől mintegy két kilométeren kétszer kétsávos út, Veszprém előtt pedig egy dupla körforgalmas csomópont épült. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset helyszínelése miatt tegnap este a rendőrök félpályán lezárták a 8-as számú főutat Kamond külterületén. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a 8-as számú főút 109. kilométerszelvényében, Kamond külterületén egy tehergépkocsi szarvassal ütközött 2021. december 21-én 21 óra 5 perckor. A jármű vezetője kiszállt, majd a tehergépkocsi elé ment, amikor hátulról egy kisteherautó az álló járműnek nekiütközött. A két teherautó ütközése során a vadat elütő kamion sofőrje súlyos sérüléseket szenvedett.  A baleset helyszínelése és a műszaki mentés véget ért, az érintett útszakaszon a forgalom ismét zavartalanul halad. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Megtörtént az elképzelhetetlen: békeidőben, az ipari-fogyasztói társadalom fénykorában, amikor állandóan növekedni kéne az országok GDP-jének és a cégeknek, illetve emelkedni az életszínvonalnak, két bezzeg-államban, Németországban és Ausztriában komoly, akár egy hétig, sőt akár hetekig tartó áramszünetre készítik fel a lakosságot. A magas színvonalú technikára rászokott, a hagyományos praktikákat elfelejtett embereket jó tanácsokkal látják el, hogyan lehet gyertyával világítani, a kertben rőzsét égető hobó-bádogkályhán főzni, lehűlt lakásban mécses fölé tartott virágcserepet szorongatva elkerülni a megfagyást. Nem árt előkészíteni a kemping-gázfőzőt! Azt is ajánlják, hogy készletezzenek legalább két hétre, járjanak ki elsősegély-tanfolyamot, és legalább félig legyen tele az autó benzintartálya. Utoljára a második világháborúban éltek át tömeges vészhelyzetet az óvóhelyen kucorgók. Azóta viszont sokkal jobban rá vagyunk utalva az elektromosságra, katasztrófahelyzet áll be, ha leállnak a vasutak, liftek, kihuny a számítógépek képernyője, elnémulnak a veztékes- és okostelefonok, leolvadnak a háztartási és nagyraktári mélyhűtők, üzemképtelenné válnak a lélegeztető gépek, hogy csak néhány példát említsek. Mindehhez, önként és dalolva, újabb áramfüggést vállaltak hozzá Európa vezetői, a villanyautózást. A németeknél jelenleg 440 ezer e-személykocsi fut, és a konnektoros hibrideket hozzászámítva számuk megközelíti a milliót. Vannak még elektromos furgonok, teherautók is. Hogyan állhatott elő ekkora diszkrepancia, a klímacélok elérésének varázsszereként bemutatott e-mobilitás és a lesújtó valóság között?  Az átállás a fosszilis alapú benzinről és gázolajról elektromos hajtásra csakugyan kiküszöböli a helyi emissziót, de a fenntarthatósági, ökológiai mérlegbe bele kell vonni a villanyautók, akkumulátorok gyártásának hatásait, illetve a töltőáram előállításának módját. Mégis úgy tűnik, hogy átfogó, tudományos igényű hatástanulmányok nélkül, ideológiai alapon avatnak szentté valamit, és ítélnek kárhozatra mást. Például a mostani helyzetben több mint kérdéses, hogy alaposan megvizsgálták-e a villanyautózás elektromosenergia-igényét, és tettek-e intézkedéseket annak biztosítására.  Pedig voltak előjelek. A Goldman Sachs már szeptemberben rámutatott, hogy a magas energiaárak és földrészünk korlátozott tárolási kapacitása miatt áramszünetek lehetnek egy keményebb télen. Azt pedig senkinek sem kell magyarázni, hogy egyre szélsőségesebbek az időjárás kilengései. Mivel a németek, politikai döntésből, leállítják atomerőműveiket, fokozottan vannak ráutalva hagyományos energiahordozókra, például az idén az eddigi ár sokszorosára drágult földgázra. Ezáltal nemcsak jobban szennyezik a levegőt, hanem nagyon megnőtt a háztartások villanyszámlája, és az ország kiszolgáltatott helyzetbe került a földgázszállítókkal szemben. Bajuk már nemzetstratégiai dimenziójú, de magukkal ránthatnak másokat is.  Dilemmájuk arra emlékeztet, mikor nagy hetykén, a katonák téli ruházatáról nem is gondoskodva, Hitlerék megtámadták a Szovjetuniót: Őszre leverjük őket! Nagyon ráfáztak… Most meg adottnak vették, hogy távlatilag fenntarthatatlanul magas életstandardjukat az idők végezetéig olcsón kiszolgálja földgázával Oroszország, amellyel politikai okokból izmoznak. Nagy vereség lehet a vége, ha valaki túlzottan a külföldre bízza magát, miközben odahaza kihasználatlanul állnak csillagászati összegekből épített atomerőművei, és a hiányt korántsem oldja meg a nap- és szélerőművek csekély teljesítménye. Energiaválság van, áramhiányok üthetnek be, előre megjósolhatatlanul, kínos meglepetésként. Nem akarok kéretlen tanácsokat osztogatni az osztrák és a német illetékeseknek, sem az jórészt az utóbbiak vezette Európai Uniónak. Nincs is szükség rá, hiszen minden józanul gondolkodó ember világosan láthatja, hol a baj gyökere, amelyet nem lehet felszíni problémák tüneti kezelésével orvosolni. Túl nagy lábon élünk, ezért túl nagy az ökológiai lábnyomunk. Túl erős, túl gyors, túl sok mindennel felszerelt autókat gyártunk, használunk, ez a fő baj, amelyhez képest másodrendű, hogy ezek a pazarló kocsik hagyományos vagy elektromos hajtásúak. Túl sokat utazunk repülőgéppel, autóval. A földkerekség kőolaj- és földgázkészletei akkor is kifogynak, történelmi távlatban nézve pillanatok alatt, ha száz százalékig átállunk villanyautózásra – különösen, ha a töltőáramot földgázerőművek (is) fejlesztik.  Összébb kellene húznunk magunkat – és ez ránk, magyarokra is érvényes –, mielőtt túl késő lesz (már túl késő van). És nem kell a németek után loholnunk villanyautó-mániájukban, mert azzal csak kiszolgáltatottságunkat növelnénk egy még nem igazán bizonyított technológiától. Persze nyilvánvaló, hogy így sem kerülhetünk el megrázkódtatásokat. Gyorsan kúszik egyre magasabbra a benzinár, és ha nagyobb gazdasági összeomlást okoz az energiaválság, az kihat a belsőégésű motoros autózásra is, miként az élet minden területére.  Elbizakodottság, naiv reménykedés a természet erőforrásait szembeötlően felélő berendezkedés fenntarthatóságában csakis rosszul sülhet el. Ne azon rugózzunk, hány év alatt cseréljük le összes benzines, dízelmotoros gépjárművünket elektromosra, hanem törekedjünk minél kevesebbet fölöslegesen furikázni a minél tovább megőrzött eddigi kocsinkkal.  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!