A magyar lakosság nagy része (68%) programokat is szervez az ünnepeknek köszönhető hosszú hétvégékre – derül ki egy idei reprezentatív országos kutatásból. Más statisztikákból az is kitűnik, hogy egyre népszerűbbé válik a belföldi turizmus: az utóbbi öt évben több mint 1,5-szeresére nőtt a magyar turisták által a hazai szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma.  Ma már egyre többen igénylik, hogy belföldi utazáshoz is utasbiztosítást kössenek, mivel gyakran előfordul, hogy betegség vagy baleset miatt meg kell szakítani a pihenést, vagy le kell mondani a szállást. Ez a biztosítási termék egy időben eltűnt a hazai piacról, ám a kereslet nyomán ismét megjelent egyes társaságok kínálatában. A belföldre optimalizált utasbiztosítás a szokásos fedezeteken kívül a fennmaradó szállásköltséget is megtéríti, ami az előre lefoglalt és kifizetett szállások esetén komoly anyagi segítséget jelent. A belföldi utasbiztosításokhoz is társíthatók kiegészítő biztosítások: az asszisztencia szolgáltatás például a betegirányításban is segítséget nyújthat, de szintén népszerű az autós segítségnyújtás vagy a kiegészítő felelősségbiztosítás. Újdonságnak számít a kiegészítő szervezői felelősségbiztosítás, amely meghatározott önrész mellett akár több tízmillió forintos fedezetet vállal a belföldi, de a külföldi utasbiztosítások esetében is. Egy négytagú család büdzséjét egyébként - autós segítségnyújtással kiegészítve – pár ezer forinttal terheli csak meg az egy hétre kötött belföldi utasbiztosítás. Akik pedig külföldi utat terveznek ezekben a napokban, azoknak érdemes arra figyelni, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) nem minden európai országban érvényes és nem fedez minden kockázatot. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál díjmentesen kiváltható EEK csak korlátozottan - elsősorban sürgősségi ellátásra - használható, és azt kizárólag a helyi társadalombiztosítási szervvel szerződött szolgáltatók fogadják el. Az ellátási csomag, így az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként eltérő, emiatt előfordulhat, hogy bizonyos típusú ellátások – például mentés – esetén a kártyát nem fogadják el. Emellett egyes tagállamokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni, amit az illetékes biztosító utólag megtérít. Az önrész visszatérítésére azonban nincs lehetőség. A bankkártyákhoz kapcsolódó utazási- és balesetbiztosítás tartalmáról szintén érdemes részletesen tájékozódni a pénzügyi intézményeknél, mert ezek a termékek nem személyre szabottak, sőt, egyes esetekben a biztosítás csak akkor érvényes, ha a bankkártyát a célországban előzetesen használják. Egy megfelelően kiválasztott utasbiztosítás ezzel szemben teljes védelmet nyújt, hiszen az egészség- és balesetbiztosítás mellett poggyászbiztosítást, úti okmány pótlást, személyi felelősségbiztosítást, jogi segítségnyújtást is tartalmazhat, de akár kiegészítő sportbiztosítás, autós segítségnyújtás szolgáltatás is igénybe vehető. Ráadásul nagyon egyszerűen, akár az utolsó pillanatban – online – is szerződhetünk, hiszen ma már nagyjából általános, hogy a biztosítási fedezet attól a naptól érvényes, amikor azt megkötik. Ügyeljünk azonban arra, hogy számos társaságnál a külföldről kötött biztosítások az általános szerződési feltételek értelmében érvénytelenek, érdemes tehát még itthon szerződni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évek óta emelkedik a magyarok külföldi utazásainak száma, valamint az eltöltött napok száma is. Az idei első félévben a magyar lakosság 10,4 millió alkalommal utazott külföldre, 10%-kal többször, mint 2017. első felében. A külföldre tett utazásokhoz közel 380 milliárd forint kiadás kapcsolódott, 2,9%-kal több, mint 2017. első felében.

A gépjárműgyártás átalakulása - Hogyan forradalmasítja az autóipart 2030-ra a közösségi mobilitás és az automatizálás? című tanulmány a gyártók és a fogyasztók számára jelentős változásokat prognosztizál. A gépjárműgyártás kettéválik: lesznek tömegpiacra szánt, „semmi extrát” nem tartalmazó közösségi autók, amelyeket alkalmanként, egy-egy útra vesznek igénybe, illetve személyre szabott gépkocsik azok számára, akik továbbra is a saját autójukban szeretnének utazni. A PwC Strategy& szerint mindez az eredetiberendezés-gyártók (OEM-ek) számára két különböző gyártípus gyors kialakítását teszi majd szükségessé. Az első olyan szabványosított, hálózatba kapcsolt „plug and play” járművekre összpontosít, amelyeket fiatal, városi autóvezetőknek szánnak. A második, legnagyobb rugalmasságot biztosító gyártípus – hasonlóan a mai magas presztízsű luxuscikkek piacához – személyre szabott járművek gyártásával foglalkozna. A tanulmány szerint ez a változás gyökeresen átalakítja a munkaerő összetételét, mivel a robotok nagyobb arányban lesznek jelen mind a gyártósorokon, mind K+F funkciókban. A becslések szerint a jelenlegi felkészültségű dolgozók 40-60%-ára lesz szükség az üzemekben, miközben az adatmérnökök és szoftverfejlesztők száma 90%-kal emelkedhet. „Az autóipar működési modellje Ford több mint egy évszázaddal ezelőtt bevezetett gyártósora óta alapvetően nem változott, mégis azt várjuk, hogy ezek a változások 2021-ig felgyorsulnak” - mondta Végh Bálint, a PwC Magyarország Tanácsadási üzletágának vezető menedzsere. „Az OEM-eknek hozzá kell kezdeniük a következő évtizedben szükséges munkaerő rendelkezésre állásának biztosításához, egyrészt megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkavállalók felvételével, másrészt a meglévő dolgozók megtartásával és átképzésével. A rugalmas üzemtípusban 2030-ra az adatmérnökök száma csaknem megkétszereződik, míg a szoftverfejlesztők száma 90 százalékkal nő. A „plug and play” üzemekben ez a két növekedési arány 80, illetve 75 százalék” – fejtette ki Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Tanácsadási üzletágának vezető cégtársa. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a változás üteme más területeken is felgyorsul: a K+F és a gyártás közötti idő két évre csökken, szemben a mostani 3-5 évvel. Az OEM-ek számára növekvő konkurenciát jelentenek majd azok a technológiai vállalatok, amelyek közvetlenül a fogyasztók számára nyújtanak mobilitási szolgáltatásokat. Ugyanakkor növekszik a gyártókra nehezedő nyomás arra vonatkozóan, hogy sokkal költséghatékonyabb gyártási folyamatokat hozzanak létre, melyek alkalmazkodnak az egyre változatosabb járművekhez és formatervezési mintákhoz. „Az autóipar újabb forradalom küszöbén áll, ahol az adatkezelés és az alkalmazkodás képessége elengedhetetlen a túléléshez. Az OEM-eknek most kell cselekedniük, hogy helyes döntéseket hozzanak gyártási modelljükkel és a jövőbeli munkaerejükkel kapcsolatban” – tette hozzá Végh Bálint, autóipari szakértő.

Egy 2014-ben hozott EU-s irányelv előírja, hogy 2018. október 12-től valamennyi európai uniós országban egyforma módon is jelölni kell az üzemanyagfajtákat a töltőállomásokon. Ennek következtében itthon a már jól megszokott benzin és gázolaj (dízel) felirat mellett, új jelölések is lesznek: a benzin típusú üzemanyagok „E” jelzést kapnak, míg a diesel típusúak „B” betűvel lesznek jelölve. Ugyan a rendelet célja - miszerint harmonizálják ezeket a jelöléseket Európa-szerte - érthető, félő, hogy főleg a kezdeti időszakban az új „betűk” miatt sokan akár félre is tankolhatnak majd. Bárkivel előfordulhat és elő is fordul Bár az autógyártók és a benzinkutak különböző figyelemfelkeltő jelzésekkel és technikai megoldásokkal folyamatosan próbálják kiküszöbölni a hibás tankolás lehetőségét, az autótulajdonosok – főleg figyelmetlenségből – eddig is gyakran tévesztettek. Mindezt a Generali Biztosító adatai is alátámasztják: a Komplett casco szerződések mellé díjmentesen nyújtott Hibás tankolás kiegészítő biztosítás bevezetése óta a társaság közel 100 db kárt fizetett ki félretankolás miatt. Az autókban keletkezett kár átlagosan 40 ezer forintot tett ki, de ez az összeg ennek a többszöröse is lehet, attól függően, mennyire új (és drága) az autónk és, hogy mikor észleljük a hibát. „Az esetek többségében már a benzinkúton rájön az autós, hogy rossz üzemanyagot tankolt. Ha még nem indul el az autóval, nem történik nagyobb baj. Ilyen esetekben gyakorlatilag csak arra van szükség, hogy kiszivattyúzzák a nem odavaló üzemanyagot, és ha kell, akkor átmossák a tankot és pár olyan alkatrészt, ami szennyezett lehet. Mindez pár tízezer forint költséget jelent, amire az 50 ezer forintos biztosítási limit kellő fedezetet nyújt. Rosszabb a helyzet azonban, ha valaki elindul a hibásan tankolt autóval.  Bár az autó feltehetően néhány száz méter múlva leáll, a motor akár ilyen rövid távon is károsodhat olyan mértékben, hogy nagyobb javításra lehet szükség, ez pedig akár többszázezer forintos többletköltséget is jelenthet” – magyarázza Szikszai József, a Generali vagyon és gépjármű kárrendezési igazgatója, aki szerint az új, EU-s jelzések megszokásáig nem tanácsos reflexből tankolni, és ha elbizonytalanodunk, érdemes a kút személyzetétől segítséget kérni. Egyes casco biztosítások mellé ingyenes védelem jár Egyre több ügyfél köt Hibás tankolás biztosítást a Generalinál gépjárművére, melyet díjmentesen a Komplett casco szerződések részeként, a Smart Mobilitás csomagban kérhetnek. A biztosító akkor térít, ha az ügyfél nem a gépjármű rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt üzemanyagot tankolja kocsijába.    

A WLTP-ről már hosszabb cikkben is beszámoltunk, ez a szabályozás a gátolja felsorolt márkák hibridjeinek a piacát. A WLTP módszer sokkal szigorúbb a korábbi európai mérési ciklusnál (NEDC) és még a mérési módszere is teljesen más, nem számít például a teljesen feltöltött akkumulátor. A tesztet ráadásul többször megismétlik, előbb teli akkumulátorral végzik el a mérést, aztán a maradék energiával, majd pedig teljesen lemerült akkumulátorral repetáznak, majd az elektromos hatótávot a teljes hatótávval arányosítják. Eddig nagyon egyszerűen számoltak, ha 100 mért kilométerből 30-at vagy 50 kilométert kibocsátás nélkül tett meg az autó, akkor csupán a maradék benzin-, illetve gázolajfogyasztását vették alapul és azt osztották vissza száz kilométerenként. Így jöttek ki elméleti 1,9-2,2 literes átlagfogyasztások és a valóságot meg sem közelítő szén-dioxid-kibocsátások. A WLTP-vel ez a lehetőség megszűnt, a kibocsátás pedig sok esetben a megengedett 50 gramm/kilométer fölé szökött, ami kizárja ezeknek az autóknak a kedvező adózását, ami végső soron ellehetetleníti az értékesítésüket. Németországban 50 gramm/kilométer alatt 3000 eurós egyszeri támogatást is kapnak a hibridek vásárlói. Drasztikus intézkedések A gyártóknak dönteniük kell: vagy veszteséggel értékesítik autóikat, vagy nagyobb hatótávolságú akkumulátorokkal szerelik fel, vagy szüneteltetik a gyártást. Minden autómárka másképp reagált a helyzetre, de vannak, akik a drasztikus megoldás mellett döntöttek. A Volkswagen például leállította a középkategóriás Passat GTE értékesítését, pedig ez az autó volt eddig a második legkeresettebb plug-in hibrid egész Európában. A Volkswagen szóvivője megerősítette, hogy jövő júliusig nem is lehet majd kapni a modellt, júliustól már az új Passat GTE érkezik, minden bizonnyal nagyobb akkumulátorral és hosszabb hatótávval. Ugyanerre a sorsra jutott Európa negyedik legnépszerűbb konnektoros hibridje, a Golf GTE, amelynek visszatérése szintén jövő júliusban várható. A szóvivő a döntést azzal magyarázta, hogy a plug-in hibrid modellek a sor végén állnak a modellek WLTP-engedélyének megszerzésének listáján, a nagyságrendekkel kelendőbb benzines és dízel modellek független tesztje után következnek majd a hibridek. Szűkült a kínálat A Porsche szóvivője azt közölte, hogy sem a Panamera, sem a Cayenne plug-in hibrid verziójára nem vesznek már fel rendeléseket, a modellek gyártását is leállították, az újrakezdésről pedig később határoznak. A Porschénak igazi érvágás a döntés, hiszen Nyugat-Európában a Panamera eladások 69 százalékát az első félévben a 680 lóerős hibrid tette ki. A Mercedes-Benz jelenleg nem kínál egyetlen hibridet sem, de két hónapon belül újra elkezdik ezeknek az értékesítését, előbb az S- és az E-osztály villanyosított változata lesz majd kapható. A C-osztályból hibrid jövő év előtt nem várható. A stuttgartiak megerősítették, hogy mindegyik hibrid Mercedes-Benz 50 gramm/kilométer kibocsátással (WLTP-szerint mérve) kerül forgalomba. A Mitsubishi közben csak gyűjti a vevőket, az új Outlander PHEV - 2 literes benzinmotor helyett immár 2,4 literessel kapható, 12 kWh-ról pedig 13,8 kWh-ra növelték akkumulátora kapacitását - kezdettől teljesítette a szigorúbb normát, így nem csoda, ha a szabadidő-autó jelenleg a legnépszerűbb plug-in hibrid Európában. Az SUV szén-dioxid-kibocsátása 46 gramm/kilométer (WLTP-szerint mérve), így vevői részesedhetnek az állami, önkormányzati ösztönző támogatásokban és a különböző adókedvezményekben. A Volvo adja a harmadik legnépszerűbb plug-in hibridet Európában, az XC60 rendelkezik WLTP-minősítéssel, de szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az 50 gramm/kilométert. A BMW-nél is felemás a helyzet, a márka összes hibridje megfelel a WLTP előírásoknak, így a 740e mellett rendelhető az 530e, az i8, az i8 Roadster, a 225xe Active Tourer és a Mini Countryman E modell is, ám egyes modellek szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az 50 gramm/kilométer határértéket. A 225xe kibocsátása például 57 gramm/kilométer. A Párizsban bemutatott új hármas BMW-ből egyelőre nincs hibrid, úgy tűnik a 330e 2019 nyaráig nem kap utódot, pedig az 530e után ez volt a legkelendőbb hibrid a bajor márka kínálatában. 2019-ben érkezik a piacra a megújult X5 szabadidő-autó konnektoros változata, az xDrive 45e hatótávját a korábbi 31 kilométerről 80 kilométerre növelik, így a szén-dioxid kibocsátása várhatóan ötven alatti lesz (a hírek szerint 49 gramm/kilométer).  Plug-in hibridek Magyarországon (2018. október) (WLTP-norma szerint) BMW 225xe iPerformance Active Tourer 224 LE; elméleti hatótáv 45-41 km, szén-dioxid-kibocsátás 52-57 g/km; 11 476 000 Ft alapár BMW 530e iPerformance 252 LE; 48-47 km; 47-49 g/km; 16 913 000 Ft BMW 740e iPerformance 326 LE; 45-42 km; 51-56 g/km; 31 404 000 Ft BMW i8 Coupé 374 LE; 55 km; 42 g/km; 46 745 000 Ft BMW i8 Roadster 374 LE; 53 km; 46 g/km; 51 705 000 Ft Hyundai Ioniq Plug-in Hybrid 141 LE; 63 km, 26 g/km (NEDC-mérés); 9 999 000 Ft Kia Niro PHEV 141 LE; 58 km; 29 g/km (NEDC-mérés); 10 228 800 Ft Mini Cooper S E ALL4 224 LE; 40 km (NEDC-mérés); 55-56 g/km (WLTP-mérés); 11 771 000 Ft Mitsubishi Outlander PHEV 240 LE; 45 km; 46 g/km; 14 400 000 Ft Range Rover Sport PHEV P400e 404 LE; 51 km; 73-76 g/km; 29 985 000 Ft Range Rover PHEV P400e 404 LE; 51 km; 72-75 g/km; 40 948 000 Ft Toyota Prius Plug-in Hybrid 122 LE; 50 km; 28 g/km (NEDC-ről számított WLTP, a WLTP-mérés eredménye 2019-ben lesz ismert); 12 600 000 Ft Volvo S60 T8 390 LE; n.a.; n.a.; n.a. Volvo V60 T8 390 LE; n.a.; n.a.; 18 125 000 Ft Volvo XC60 T8 390 LE; 43 km; 50 g/km; 20 495 000 Ft Volvo XC90 T8 390 LE LE; 40 km; 56 g/km; 23 845 000 Ft Volvo S90 T8 390 LE; 47 km; 46 g/km; 21 950 000 Ft Volvo V90 T8 390 LE; 47 km; 46 g/km; 22 670 000 Ft   Biró Csongor