KODIAQ és KAROQ modelljeivel máris teljes gőzzel halad a ŠKODA SUV-offenzívája. Kifejező formavilágukat most új, kifejezetten a kínai piac számára kifejlesztett Mainstream City-SUV modelljében fogalmazta meg a ŠKODA, ezzel is a márka érzelmekben gazdag karakterét és erejét hangsúlyozva. A kristályhatású formai elemek, amelyek a ŠKODA minden SUV-modelljére jellemzők, az új Mainstream City-SUV robusztus fellépését erősítik, egyben elegáns részletmegoldásait és színvonalas minőségét hangsúlyozzák. Akárcsak a KODIAQ és a KAROQ esetében, a ŠKODA SUV-családja legfiatalabb tagján is feltűnik a márka SUV formai nyelvezetének minden stílusjegye. Az új ŠKODA SUV-modell kiállítási premierje az idei Pekingi Autószalon egyik fő különlegessége. A kínai vásárlók számos specifikus kívánsága és igénye jelenhetett meg a ŠKODA új fejlesztésű modelljének felszereltségében, koncepciójában és kialakításában. Hűtőrácsa és a fényszórói közös egységet alkotnak, oldalának a far felé irányuló alsó része pedig markáns kerékjáratai vizuális hatását erősíti. A hátsó lámpatesteket kristályhatású formák jellemzik. A ŠKODA SUV-stratégiája fontos szerepet játszik a márka növekedésében. Az első negyedév során elért 30 százalék feletti SUV-piaci részesedésével a ŠKODA jelentős pozícióval rendelkezik a kínai piacon, s most harmadik SUV-modellje is megérkezett a rajtvonalra, amely a 2018-as Pekingi Autószalonon látható először. Kína világszerte a ŠKODA legjelentősebb piaca, ahol átlagosan minden negyedik autóját értékesíti. 2017-ben a cseh gyártó 325 ezer gépkocsit szállított ki Kínában, 2,5 százalékkal haladva meg a 2016-os volument. Ezzel a tavalyi a ŠKODA legsikeresebb éve a kínai piacra történt 2007-es visszatérése óta. A ŠKODA 2016. március 30-án fektette le jövőbeni kínai nyereséges növekedésének alapjait, amikor a Volkswagen, a SAIC Motor Corporation Limited és a ŠKODA AUTO képviselői közös szándéknyilatkozatot (Memorandum of Understanding) írt alá. A Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke csehországi állami látogatása alkalmával született dokumentum kétmilliárd euró értékben ötéves beruházási tervet tartalmaz. A cél a modellsorozatok bővítése, például több SUV-modell és alternatív hajtásrendszerű változat révén.  

A német autóipari konszern pénteken azt közölte, hogy a cégcsoport adózott eredménye 2,35 milliárd euró volt a március végével záródott három hónapban az egy évvel korábbi 2,65 milliárd euró után. A tavalyi első negyedévi adatot például 267 millió euró értékű ingatlaneladási ügylet is erősítette. A Daimler bevétele a március végével záródott három hónapban 3 százalékkal, 39,78 milliárd euróra emelkedett. A Daimler kamat- és adófizetés előtti eredménye (EBIT) 3,34 milliárd euróra zsugorodott az egy évvel korábbi 4,01 milliárd euróról. A Mercedes üzletágban a negyedéves profit 3 százalékkal nőtt, az eladott autók száma 5 százalékkal rekordszintre, 594 299-re emelkedett.

Berlinben, a Landwehr-csatorna partján található a haditechnikára, repülőkre és vonatokra fogékony turisták kedvenc berlini látnivalója, a Német Műszaki Múzeum. Az elképesztő méretű és minőségű tárlat javát elviszik a huszadik század német vonatjainak, tengeralattjáróinak, tankjainak, repülőinek és autóinak fejlődéstörténete, de van itt teljes méretarányú vízkerék és szélmalom, valamint a német ipar sok más terméke az irodai eszközöktől a fonográfokig. A hatalmas múzeum 14 épületegységben modern technikákkal, interaktívan mutatják be Németország hozzájárulását a technika fejlődéséhez. 1982-ben alapították az intézményt Technikai és Közlekedési Múzeum néven. A vezetés első célja a nyugat-berlini területen fekvő, de a kelet-német Német Birodalmi Vasút (DR) kezelésében levő Hamburgi pályaudvar megszerzése lett volna, melyben 1906 és 44 közt a Közlekedési és Építési Múzeum működött, és melynek gyűjteménye ott rekedt a háború után. A telephelyet ugyan nem sikerült megszerezni, de a terület kezelési jogának rendezése után az ott levő kiállítási anyag egy része hozzájuk került, és ezt már el tudták helyezni az egykori Anhalter Güterbahnhof területén. Az egykori teherpályaudvaron ezután terjeszkedni kezdtek: 1987-ben megnyitották a pályaudvar két körfűtőházát, majd sorban belakták a további épületeket, 1996 és 2001 közt pedig egy új, modern épületet is felhúztak a Landwehr-csatorna partján. A Német Műszaki Múzeumot 2001 óta egy alapítvány működteti, melynek további telephelyei is vannak, például egy planetárium, egy csillagvizsgáló, és egy cukoripari múzeum is.  Közúti közlekedés A közúti közlekedésről szóló épületben állandó és időszakos tárlatokat lehet megtekinteni. Jelenleg a múzeum tulajdonában kb. 200 autó és teherautó, 250 motorkerékpár és 300 kerékpár van, aminek csak egy töredékét tudják egyszerre kiállítani. A válogatás tartalmaz 19. századi és modern, luxus és sport, rekorder és különleges hajtásláncú autókat is, amelyeket az egykori teherpályaudvar egyik 1400 négyzetméteres melléképületben állítanak ki. Lássuk a legérdekesebbeket kronológiai sorrendben:   Benz-Patent-Motorwagen (1886) – Minden automobil ősatyja ez az autó, amelyet Karl Benz épített a mannheimi műhelyében. A 985 köbcentis, egyhengeres, négyütemű motor teljesítménye 0,9 lóerő volt, ami 12 km/órás végsebességhez volt elég, a fogyasztás 10 liter volt 100 kilométeren. A képen egy utólag épített, eredetivel egyező példány látható, amelyet 1987-ben adott a múzeumnak a Daimler AG, Berlin 750. születésnapja alkalmából   De Dion Bouton E (1899) – A 19. század végén már Albert de Dion és Georges Bouton közös cége, a De Dion–Bouton volt a világ legnagyobb autógyártója. Ez a 402 köbcentis, 3,5 lóerős motorral hajtott, kétfokozatú bolygóműves erőátvitellel ellátott autó legfeljebb 40 km/órával haladhatott   NAG Klingenberg (1901) – A Klingernberg-Wagen az egyik első autó volt, amit Berlinben gyártott a Berlin Automobile Company, amely később beolvadt az AEG autógyártójába, a New Automobile Company-ba. A kiállított autó hadizsákmányként a Szovjetunióba került a II. világháború után, a Moszkvai Politechnikai Múzeumban állították ki. A két múzeum együttműködésének eredményeképpen 1993-ban került haza Belinbe.  Egyhengeres, négyütemű motorja kb. 4 lóerős lehetett, a végsebesség 40 km/óra második fokozatban.   NAG Rennsportwagen (1913) – A NAG versenyautóját 32 lóerős 1,8 literes négyhengeres motor hajtotta, akár 120 km/óra sebességgel. Egészen az 1920-as évek elejéig versenyeztek vele. A NAG márkájú autókat a tipikus, ovális hűtőről lehetett felismerni, ez a gyártó nyerte az első, 1921-es Avus versenyt és a monzai 24 órást is 1924-ben   Benz 21/50 (1914) - Ez a szép példány az Egyesült Királyság német nagykövetét, Karl Max von Lichnowsky herveget szolgálta Londonban, és csak 1981-ben tért vissza Németországba. Különlegessége, hogy soros hathengeres 5,4 literes motorja valójában három kisebb blokkból állt, így súlyt lehetett csökkenteni. Az 50 lóerős luxusautó végsebessége 90 km/óra volt   Rumpler Tropfenwagen (1921) - A Rumpler-féle cseppautó volt a világ első áramvonalas autója, 0,28-as alaktényezője ma is jónak számít. A középre beépített W6-os motorja 36 lóerős volt, a 100 példányban készült, különleges formájú autó elméleti végsebessége elérte a 110 km/órát.   SB Elektrowagen (1921) – A Slaby-Beringer Company a fa karosszériájú, dörzsfékes villanyautó gyártását 1919-ben kezdte meg Charlottenburgban. A mindössze 180 kg tömegű, 0,25 lóerős, együléses kisautó 35 kilométeres hatótávval rendelkezett és 25 km/órával tudott menni. Japánban is népszerű volt, az állam 1000 darabot rendelt három minisztériuma számára, amelyek a riksákat váltották le velük.   Grade-Wagen (1922) – Hans Grade a német repülőgépgyártás egyik nagy újítója volt, de az I. világháború után kétüléses kocsikat is gyártott. ezeket 0,8 literes. 16 lóerős motor hajtotta, a végsebességük 75 km/óra volt. Mivel a kocsik egy repülő törzsére hasonlítottak, úgy csúfolták őket, hogy a „szárnyaszegett repülő”. 1924-ben a Grade-Wagen volt a legnagyobb darabszámban gyártott német autó, de aztán a konkurencia olyan erős lett, hogy 1927-ben becsődölt a gyár. Csak három autó maradt fenn tőlük.   Ford T-modell (1925) – A világ első sorozatgyártású, futószalagon készülő autójának egyik megalkotója a magyar Galamb József mérnök volt. 1972-ig a T-modell volt a világ legnagyobb darabszámban eladott autója, csak akkor előzte meg a Volkswagen Bogár. 2,9 literes, négyhengeres, négyütemű motorja 20 lóerőt teljesít, ami 67 km/órás végsebességhez elég.   Mercedes-Benz Nürburg 460 (1929) - ezt az autót Ferdinand Porsche tervezte, aki akkoriban a Daimler-Benz gyártási igazgatójaként dolgozott. A nyolchengeres 460-as igazi luxusautónak számított, legfőbb vetélytársa a Horch 8-as volt. 4,6 literes nyolchengeres motorja 80 lóerőt adott le, ami 100 km/órás végsebességhez volt elég.   NAG-PROTOS 208 (1930) – Ez a luxus kabrió a Siemens és az AEG autós üzletágainak, a Protos Automobil Corporationnek és a National Automobile Company-nek a házasságából született. A hathengeres, négyliteres, 80 lóerős motor 110 km/órás sebességet is lehetővé tett, a háromfokozatú váltóhoz centrifuga rendszerű automata kuplung kapcsolódott.   Hansa-Lloyd DL 5 (1935) – A Hansa –Lloyd Works már 1906-ben elkezdett gyártani elektromos járműveket, de nem a környezetvédelem, hanem az olcsó „tankolás” miatt. A képen látható teherautó 3,25 tonnás tömegére mindössze 9,5 lóerő jutott, így a végsebesség nem lehetett több 16 km/óránál, a hatótáv 40 kilométernél. A képen látható autó 1985-ig dolgozott a bremerhaveni halpiacon, ahol jéggel pakolt utánfutókat húzott. Cikkünk hamarosan folytatódik a második résszel! Szöveg és kép: Gulyás Péter

A Red Bull ausztrál versenyzője – aki tavaly megnyerte a bakui futamot, és a mostani idény előző versenyén, a Kínai Nagydíjon is győzött – az első gyakorláson kis különbséggel maradt le az első helyről, a másodikon viszont nem akadt nála gyorsabb. Másodikként Kimi Räikkönen, a Ferrari finn pilótája, harmadikként pedig Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője végzett. A vb-pontversenyben élen álló német Sebastian Vettel (Ferrari) csak a 11. időt érte el, a vb-címvédő brit Lewis Hamilton (Mercedes) pedig ötödik lett. Második szabadedzés: 1. Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull-Renault) 1:42.795 perc 2. Kimi Räikkönen (finn, Ferrari) 1:42.864 3. Max Verstappen (holland, Red Bull) 1:42.911 4. Valtteri Bottas (finn, Mercedes) 1:43.570 5. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 1:43.603 6. Fernando Alonso (spanyol, McLaren) 1:43.700