Először is vegyük szemügyre az autót. Új modell, tele mindenféle karácsonyfadísszel, asszisztens-rendszerek, mátrix-LED fényszóró, elöl-hátul szenzorok, beparkol-kiparkol magától, menet közben nem kell rá figyelni annyira, hiszen megy anélkül is, mert adaptív tempomat is van benne meg sávtartó – szóval szuper – azért a 10-20 millióért. Egészen addig tart a tulaj öröme, amíg be nem megy a szervizbe. Tegyük hozzá, hogy – legalább eleinte – márkaszervizbe, hiszen a garancia ugye, nomeg hátha ott értenek is hozzá. És akkor jön a meglepetés. Mi került ezen ennyibe? Hiszen alig volt bent 2-3 órát… Szóval először is egy kb. 15 milliós autó esetén egy 500 ezer forintos számla lehet, hogy önmagában nagy összeg – ez vitathatatlan – de nézzük csak meg, ez az autó értékének csak 3,3 %-a. Egy ilyen nagy értékű autó karbantartása, javítása nem olcsó. De miért is? Vegyük például a mátrix-LED fényszórót. Ennek a kalibrálása – ami megfelel egy hagyományos fényszóró beállításának – nem egyszerű feladat, és az eszközigénye is nagy. A hagyományos (halogénizzós, xenonizzós vagy alap LED-es) fényszórónál elegendő egy nagyjából sík felület, és egy kb 100 ezer forintos fényszóróellenőrző készülék. Ez minden autószerelő műhelyben megvan. A mátrix-LED esetében a műhelypadló megengedett ferdesége 1 ezrelék, azaz 1 méteren 1 mm! Ennek az előállítása egy műhely egy kocsiállásánál több, mint 1 millió forint! És akkor még csak a műhelynél tartunk. Kell egy komputeres fényszóróellenőrző (nem beállító, mert az a szakember), aminek az ára kb. 1,2 millió forint, megfelelő szoftverrel ellátva. Ja, és kell egy szervizdiagnosztikai célkészülék, szintén kb. 1,2 millióért. Most jöhet az autó, beállhat a műhelybe és kezdődhet a műtét. Aminek az ideje persze nem annyi, mint egy szokásos beállításé. Egy ilyen felszereltségű műhely rezsióradíja nem lehet kevés, mert akkor soha nem térül meg az a beruházás, ami elengedhetetlen a modern autók karbantartásához, javításához. És akkor még nem beszéltünk a szakszemélyzetről, amelyiknek állandóan képzésre kell járni, mert a technika rohamosan fejlődik. És ez sincs ingyen. Tehát ha jó kezekben akarja tudni a tulaj a drága autóját, akkor ezeken kell elgondolkodnia. De van tovább is. Tegyük fel, hogy egy kis koccanást szenved el az autós. Utolért egy másikat ( a hülye miért fékezett…), persze követési távolságról szó sem esik. De nézzük a dolog műhelyi oldalát. Meg lehet javítani okosba, a sarki kis műhelyben, mert az olcsó, lökhárítócsere, egy kis egyengetés és már mehet is. Vagy mégsem? Mi is van a lökhárító mögött? Igen, az adaptív tempomat radarja. Esetleg a hűtőrács mögött megbújik egy éjjellátó kamera. És ekkor kezdődnek a bajok. A sarki kis műhelyben nem foglalkoznak ilyen kütyükkel, mert nincs mivel és nincs kinek. De ha a lakatosmunka rövid is volt, ilyenkor következik egy radarkalibrálás. Ami úgy kezdődik, hogy megállapítják az autó hosszanti menettengelyét, vagyis kell egy nagyon pontos futóműellenőrző készülék, és utána jöhet a radarkalibrálás. Majd ezt követően az éjjellátó kalibrálása. Ja, hogy ilyen berendezés nincs minden műhelyben? De, a márkaszervizben muszáj lennie… És ott kezelni is tudják ám! A fotók csak illusztrációk. És most nem beszéltünk még egy „egyszerű” szélvédőcseréről. Hogy is van ez? Ha megnézzük a szeretett autó belső tükrének a talpát kívülről, és látunk egy-két kamerát – ami a sávtartót, a jelzőtábla-felismerőt és a dugóasszisztenst látja el információval -  akkor gyanítható, hogy a szélvédőcsere sem lesz egyszerű művelet. Mert utána kalibrálni is kell a kamerát. És ha van head-up display – magyarul szélvédőre vetített információ – akkor elképzelhető, hogy a csereszélvédő sem lesz a legolcsóbb darab. (hacsak nem egy külön kis tükrözőelemre vetít, mint pl. a VW Passat) Tehát most már talán sejthető, hogy mi kerül ezen ennyibe… Ez a néhány sor talán arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az új autó vásárlásakor, amikor bátran ixelgetjük az extrákat, nem árt ezekre is gondolni. Vagyis arra, hogy autónk szervizköltségeit ilyen módon tudjuk alaposan feltornászni… Papp László

Az új gépkocsi elnevezését Dmitrij Sugorjev, az elnöki autókonvojról készült dokumentumfilm alkotója árulta el hétfőn a Rosszija 24 hírtelevízióban. Korábban az orosz csúcsvezetés és biztonsági kísérete számára készült autókat a médiában a fejlesztési projekt neve alapján Kortezsként emlegették. Sugorjev elmondta, hogy a 6,6 méter hosszú, 2 méter széles és 1,7 méter magas Szenat az Aurus autócsaládhoz tartozik, annak az "ékköve". A Szenatnak van egy szedán változata is, és hamarosan bemutatkozik az Arszenal elnevezésű mikrobusz is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője április közepén jelentette be, hogy az elnök és biztonsági kísérete fokozatosan áttér a Kortezs projekt keretében kifejlesztett gépkocsik használatára. A Kortezst 2012-ben Putyin utasítására indították el Oroszországban, a Központi Gépjármű- és Autóhajtómű-ügyi Kutatóintézet (NAMI) részvételével. A 12,4 milliárd rubel (több mint 52 milliárd forint) állami befektetéssel létrehozott projektben a gyártó partner a Vagyim Sevcov többségi tulajdonában lévő Sollers. Forrás: youtube.com A Kreml-közeli Izvesztyija című napilap értesülése szerint az orosz kormányzat, valamint annak kommunikációs csatornái védelméért felelős Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) április közepéig 16 ilyen gépkocsit kapott. Arról, hogy a járműveket milyen védelemmel szerelték fel, nem hangzott el tájékoztatás. Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a jövő év végére az autócsalád eddigi modelljei, a szedán, a limuzin, a minibusz mellé elkészül a terepjáró is, a Komendant. Manturov úgy nyilatkozott, hogy az autók iránt, amelyek várhatóan már jövőre kaphatók lesznek kereskedelmi forgalomban is, magánszemélyek részéről is nagy az érdeklődés. A miniszter szerint a több mint 10 millió rubelbe (42 millió forint) kerülő gépkocsik 20 százalékkal olcsóbbak a Rolls-Royce-oknál vagy a Bentleyknél, viszont drágábbak az alapfelszereltségű S-osztályú Mercedesnél. Az FSZO-t idén mintegy 70 ilyen járművel szerelik fel - közölte Manturov. Az Izvesztyija felhívta a figyelmet, hogy a saját autógyártással rendelkező országok vezetői hivatali gépkocsiként rendszerint a hazai ipar termékeit részesítik előnyben. A cikk szerint így van ez Kínában, az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Csehországban, Japánban és Indiában is. Az első orosz elnök, a néhai Borisz Jelcin a második világháború utáni szovjet vezetőkhöz hasonlóan egy időben ZIL gépkocsikkal szállíttatta magát, de 1997-ban áttért a Mercedesre. Ezzel a hagyománnyal Putyin, valamint Dmitrij Medvegyev volt államfő és újrajelölt miniszterelnök most szakított.

Május 4-6. között elrajtolt a Német Túraautó Bajnokság (DTM) 2018-as idénye, a szezonnyitó versenyhétvégének a németországi Hockenheimring 4574 méter hosszú aszfaltcsíkja adott otthont. A vasárnapi forduló egy pole pozícióból megőrzött futamgyőzelmet hozott Timo Glock révén a BMW-nek. A BMW Motorsport ezzel megszerezte hetvennyolcadik DTM-es futamgyőzelmét, a Forma-1-et is megjárt, német versenyző pedig a pilóták közötti pontverseny éléről várhatja a két hét múlva rajtoló folytatást. Vasárnap – a pilóta elmondása szerint – élete legszuperebb párbaját vívta a DEUTSCHE POST BMW M4 DTM -et hajtó versenyző. Timo Glock és Gary Paffett a Német Túraautó Bajnokság történetének egyik leglátványosabb küzdelmét vívta meg a futam második felében, fej-fej mellett versenyezve az első helyért. A kockás zászlót végül a német pilóta látta meg előbb, megszerezve ezzel ötödik DTM-futamgyőzelmét. „Életem legszuperebb versenye volt. Nem találom rá a szavakat. A nyertesnek járó serlegen ugyan az én nevem szerepel, de a verseny valódi győztese ma a DTM. Hihetetlen motorsport-élmény volt, pontosan az, amit a rajongóknak futamról futamra nyújtani akarunk. A Gary-vel vívott csatám két bokszoló mérkőzésére emlékeztetett. Roppant kemény, ámde fair küzdelem volt. A szombati dobogós hely, majd a vasárnapi pole pozíció és az abszolút győzelem fantasztikus szezonnyitó lendületet adott nekünk” – fogalmazott Timo Glock a vasárnapi futam leintése után.

Az MTI jelentése szerint Czibere Károly elmondta: az Autóplusz elnevezésű pályázatot először tavaly írta ki a minisztérium, arra több száz igény érkezett. Ezért a 2018-as költségvetésben megduplázták a keretet, így idén százmillió forint áll rendelkezésre két körben. Az első körben már 17 nyertest hirdettek, a második körre pedig május 31-ig lehet beadni a pályázatot. Az államtitkár hangsúlyozta, a pályázatban a korábbi lehetőségekkel szemben nincs kötelező hitelfelvétel, nincs márkakötöttség, sem modellkötöttség, és a támogatási összeg is magasabb. "Nem hagyhatjuk a fogyatékos embereket magukra, nem hagyhatjuk azt, hogy a fogyatékosság egyenlő legyen az elszigetelődéssel, a magára hagyottsággal, a négy fal közé szorulással" - fogalmazott az államtitkár. Ezt a célt szolgálják a fogyatékos emberek számára biztosított autóbeszerzési támogatások - fűzte hozzá. Fotó: Árvai Károly/kormany.hu Felidézte, a 2012-ben indult, Lehetőségautó nevű programban hitelfelvétel mellett Suzukik közül választhattak a pályázók, és hat év alatt több mint 4600 autót vásároltak mintegy 3,5 milliárd forint kormányzati támogatással. Czibere Károly elmondta: idén januártól az érdekképviseletek és az érintettek jelzései alapján ezt a rendszert is rugalmasabbá tették azzal, hogy jogszabályilag megszüntették a támogatás feltételeként szabott kötelező hitelfelvételt. Az államtitkár az MTI kérdésére elmondta: szükség van a Lehetőségautó és az Autóplusz pályázatokra egyaránt, illetve azok továbbfejlesztésére is, hogy egyre jobban igazodjanak a fogyatékos emberek szükségleteihez, társadalmi integrációjuk erősítéséhez. Szekeres Pál, az Emmi fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa kiemelte: az Autóplusz pályázatban két kategóriában indulhatnak a súlyosan mozgáskorlátozottak. Külön pályázhatnak magasabb összegre az elektromos kerekesszéket használók - akik közül sokan nem is tudnak átszállni a gépkocsik ülésébe - és külön az önhajtós kerekesszéket vagy elektromos mopedet használók. Szekeres Pál úgy fogalmazott: ilyen típusú gépkocsipályázat a rendszerváltás óta nem volt. Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke hangsúlyozta: a legnagyobb közlekedési hátránnyal élőket célozza meg az Autóplusz program; legfőbb újdonsága, hogy a súlyosan mozgássérült emberek az egyéni szükségleteiknek, életkörülményeiknek leginkább megfelelő autótípust választhatják ki.