Forgács József Péter elmondta, hogy a cég a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban lévő telephelyén a harmadik üzemcsarnokot építteti fel, amely várhatóan június 30-ig készül el. A beruházás értéke a csarnok technológiai felszerelésével és az épületben létesülő új irodai résszel mintegy 400 millió forint. A saját forrás mellett 200 millió forint összegű pályázati támogatást szeretnének felhasználni, amely elbírálás alatt van. Ezzel a 2012-ben kezdődött fejlesztés eléri az egymilliárd forintos beruházási értéket.      Fotóillusztráció A vezérigazgató kiemelte: a fejlesztést követően azt tervezik, hogy önállósul a tiszavasvári üzem, saját könyveléssel és elszámolással rendelkezik majd. A beruházás létszámfejlesztéssel is jár, a mostani 65 alkalmazott száma 90-re nő majd a szabolcsi telephelyen. Forgács József Péter hozzátette: a zrt. célja, hogy az önállósuló tiszavasvári üzem a cég 2015-ben az előzetes számítások szerint elért 3,5 milliárd forint összegű árbevételének a felét hozza a következő években. Tavaly a telephely bevétele a még nem végleges adatok alapján mintegy 800 millió forint volt. A Járműszerelvényt Gyártó Zrt. a múlt évben több mint 400 milliós árbevétel-növekedést ért el, a 2014-es 3,1 milliárd forinthoz képest. A társaság vasúti személykocsikhoz gyárt belső szerelvényeket, a vagonok üléseinek kivételével szinte mindent. Így például ajtókat, ablakokat, azok korszerű vezérlésével, mozgatás-technikájával együtt, valamint poggyásztartókat, információs paneleket, üveg válaszfalakat, burkolatokat, fogantyúkat, légcsatornákat, légbefúvó rácsokat és különböző tartókat, gyűjtőket. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a termékek 99,85 százalékát exportálják.

A Bosch a Bengaluruban és Bidadiban (mindkettő Karnataka államban található) lévő gyáraiban két napra - december 30-án és december 31-én - állította le a gyártást leltárra hivatkozva. Korábban a radzsasztáni Dzsaipurban található gyárban is leállították időszakosan a termelést, december 26-tól nyolc napra. Ezekben az üzemekben a hazánkban is igen tevékeny Bosch többek között benzin- és dízelmotorokhoz gyárt befecskendező rendszereket. Bengaluruban tavalyelőtt hónapokig állt a munka bérvita miatt. A Bosch vezetője, Volkmar Denner cáfolta, hogy a folyamatos bérfeszülstég miatt visszafogná beruházásait a német cég a világ második legnépesebb országában.  Bár csupán pár napra állnak le a gyárak, a termelés visszafogása ellentétes a visszatérő, fellendülőben lévő indiai autóvásárlási kedvvel. Az indiai autópiacon a januárt számos autómárka igazított árakkal kezdte meg. 

Érezzük a problémát, az önkormányzat nyitott és cselekvésre szánta el magát – jelentette ki a polgármester a vállalkozók előtt, egyúttal arra kérte őket, ahogy eddig is, közösen, együtt gondolkodva próbálják megtalálni a megoldásokat. Borkai Zsolt hangsúlyozta, számít a vállalkozások javaslataira, támogatására, mert ezt a problémát az önkormányzat egyedül nem tudja kezelni. Az Audi elszipkázza a munkaerőt - panaszolták a magyar vállalkozók, mások úgy vélekedtek, ha az Audi emeli a fizetéseket, követni kell a példáját. Egyeztetéseket folytattunk a Nemzetgazdasági Minisztériumban, hogyan tudnánk Győrben a munkaerőhiányt enyhíteni – jelezte Borkai Zsolt, hogy gőzerővel dolgoznak a megoldáson, majd felvázolta a konkrét elképzeléseket. Az önkormányzat a magyar állam segítségével 300 új bérlakás építését kezdené meg a közeljövőben. S bár a városban 4500 lakás van az önkormányzat tulajdonában, Debrecenben ez a szám a kétezret sem éri el, úgy tűnik, ez sem elégséges. Győrben a lakásárak sokkal magasabbak, mint a keleti országrészben. Így hiába adja el valaki a lakását Kelet-Magyarországon, abból Győrben nem tud ingatlant venni. A felépítendő bérlakásokba olyan szakemberek költözhetnének, akik Győrben vállalnak munkát. Borkai Zsolt úgy vélekedett, az egyetem kollégiumának bővítése ugyancsak jó hatással lenne a győri lakáshelyzetre, azok a hallgatók, akik most albérletben laknak, kollégiumba kerülnének, s albérletek szabadulnának fel. Ahogy a bérlakásépítés, úgy a kollégiumbővítés is állami segítséget igényel. A polgármester felvetette a munkásszállók építésének szükségességét. Azok, akik nem akarnak vagy a drága ingatlanárak miatt nem tudnak Győrbe költözni, munkásszállón laknának és hétvégére utaznának haza otthonukba. Ez azonban a cégek részvétele és szerepvállalása nélkül nem megy. A Nemaknál is gond a szakképzett munkaerő hiánya.  A vállalkozók felvették, hogy komoly költségeket ró rájuk az, hogy Győr száz kilométeres körzetéből szállítják munkába a dolgozókat. A kisebb vagy nagyobb buszok egy része pár emberrel közlekedik. A felvetésre reagálva Borkai Zsolt arra kérte az ipari park ügyvezető igazgatóját, Görög Tibort, hogy dolgozzák ki a koordináció részleteit, a járatok összehangolásával az önkormányzat kész segíteni a cégeket, hogy munkatársaikat költségtakarékosan tudják eljuttatni a munkahelyekre. Konkrét polgármesteri ígéret volt az is, hogy az önkormányzat kész a Győrben dolgozók lakhatását támogatni, ha erre létre hoznak egy alapot, akkor már az idei költségvetésbe betervezik ennek forrását. A konferencián Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora azt hangsúlyozta, Győr munkaerőimportra szorul, ez azonban nem megy örökké. Szerinte a cégeknek a magasabb technikai fejlesztés felé kellene elmozdulnia, s nem a további élő munkaerőt igénylő extenzív fejlesztés irányába. Földesi Péter rektor struktúraváltást sürget, kevesebb élőmunka, több hozzáadott érték.  Mikóczi Tamás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara társelnöke elmondta, a három-négy évvel ezelőtti kísérlet, hogy Kelet-Magyarországról hozzanak munkaerőt Győrbe, nem hozott sikert. 160 emberből mindössze húszan telepedtek le a városban. Az egyik győri cég ötven milliárd forintos beruházása kerül veszélybe, ha nem lesz munkaerő a városban – fogalmazott. Az Audi régóta saját kézbe vette a szakképzést, hogy biztosítsa a munkaerőt.  Major Ernő, a megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályvezetője azt emelte ki, hiába van pénz képzésekre, ha nincs jelentkező. Szerinte a külföldre ment fiatalokat haza kellene csábítani és a külföldre készülőket itthon tartani, ami az állam, az önkormányzat és a munkaadók összefogásával sikerülhet. Földesi Péter ezt azzal egészítette ki, fontos a pénz, de a fiatalok a jövőképet is igénylik. A fiatalokat haza kell hozni, de a vállalkozásoknak a zsebükbe kell nyúlniuk – hangzott el a konferencián.