Mint a közleményben felidézték, a múzeum - ma már műemléki épülete - 1914-ben épült mint egykori BHÉV kocsiszín. Itt nyitott meg 1992. július 14-én a BKV Városi Tömegközlekedési Múzeuma. Az ipartörténeti szakgyűjtemény öt kiállítóteremben, bemutatócsarnokban és szabadtéri kiállító területen tekinthető meg. A múzeum gyűjteményében elsősorban villamosok szerepelnek, de buszok, trolik, régi hévek, a GANZ-metró prototípusa és egyéb vasúti járművek is megtalálhatók. A 30. évforduló alkalmából a látogatók 10 és 16 óra között ingyenes programon tekinthetik meg a múzeum állandó kiállítását. Az összegzés szerint az elmúlt 30 évben tovább gyarapodott a korhűen felújított és bemutatott járműállomány, így ma már mintegy 60 felújított járművel várják a régi korok szerelmeseit. Megtalálható például egy 1956 óta a fővárosban közlekedő UV villamos és pótkocsija, a BKV hajdani Ikarus 180-asa, a Hungaroplan villamos, amely a Csufi becenévre hallgatott, valamint a Ganz-Hunslet szintén prototípus metrószerelvényének 400-as pályaszámú kocsija is. Ezek mellett megújult a 30. születésnapját ünneplő múzeum vizuális és információs anyaga is. A jubileumi nyílt napon csak a BKV honlapján előzetesen regisztrált látogatók vehetnek részt. A múzeum munkatársai két turnusban várják az érdeklődőket, 10-13 óra, valamint 13-16 óra között. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Használtautó.hu kedden közleményt adott ki, amely szerint az első fél évben a múlt évhez mérten 9,8 százalékkal nőtt a külföldről behozott autók száma, a növekedést a forint gyengülése lassíthatja, mert az éves tendenciával ellentétben júniusban már 9,6 százalékkal csökkent az import, amelynek kétharmadát a 10 évnél idősebb autók adták. A Használtautó.hu adatai szerint az eladásra kínált autók átlagéletkora a 2020-as 12,3 évről az idei első fél év során 12,9 évre nőtt. A kínálat jelentősen átalakult, két évvel ezelőtt még a feladott hirdetések több mint ötöde 500 ezer forintnál olcsóbb autót kínált, 2022-re a legolcsóbb kategória részaránya 15 százalék alá csökkent. Míg az 1-3 milliós modellek aránya stagnált, a 3-5 milliósoké enyhén, az 5 millió forint felettieké már jelentősen növekedett. A tulajdonosváltások terén az Opel Astra, a Suzuki Swift, a Ford Focus sorrend alakult ki, a Használtautó.hu kereséseinél a Volkswagen Golf, a BMW 3-as sorozat, az Opel Astra, az importnál pedig a Volkswagen Golf, az Opel Astra, a Ford Focus szerepel az élen - olvasható a közleményben. Katona Mátyás, a Használtautó.hu autópiaci szakértője a közleményben hangsúlyozta, a hirdetések mintegy harmadát még mindig az 1-3 millió forintos szegmens adja, a keresések döntő részét is itt indítják. A piac változását az is jól mutatja, hogy az említett legnépszerűbb árkategóriában az autók forgási ideje a 2020-as 112 napról 50 napra csökkent, vagyis ennyivel gyorsabban kelnek el. Míg 2 évvel ezelőtt a 3 milliós autó még átlagár felettinek számított, ma már kifejezetten olcsó - tette hozzá a szakértő. Az áremelkedést a piac egyelőre elfogadta, az egyre szerényebb kínálatú 500 ezer forint alatti kategóriában szinte a felére csökkent a keresések aránya, az 5-7 millió forintos kategóriában 50 százalékkal nőtt. A 7-10, a 10-15 és a 15-20 millió forintos régióban a 2020-as értékhez képest is duplázódott, míg a 2019-eshez mérten háromszorosára nőtt a keresés, a 20 millió forint feletti kategóriában pedig a 2019-es szinthez mérten látható kétszeres keresési arány - írja a közlemény. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Mi jut eszébe a robot szó hallatán? Nos, valószínűleg a tudományos fikció, azaz a sci-fi jut eszébe. A filmekben rengeteg híres robot szerepel, ott van például az aranyos C-3PO és R2-D2 a Csillagok háborújából, a depressziós Marvin a Galaxis útikalauz stopposoknak című filmből és a mindenható Optimus Prime a Transformersből. Közös bennük, hogy bizonyos fokú (néha több, néha kevesebb) hasonlóságot mutatnak az emberekkel. Ezzel szemben az automatizálás szóhoz kevésbé társulnak közismert képek, vagy filmes minták. A mai világban azonban uralkodó szerepet játszik az automatizálás, leginkább a színfalak mögött, olyan környezetekben, mint a csúcstechnológiás raktárak és feldolgozóipari gyártósorok. Mind a robotika, mind pedig az automatizálás egyre fontosabb a mindennapi életünkben. Nehéz éles különbséget tenni közöttük, de mivel mindkettő fontos a vállalkozások számára, próbáljuk meg jól körülhatárolni ezt a két fogalmat. Mi a robotika? A robotika vagy robottechnológia a mérnöki tudományok egyik részterülete, amely a robotok tervezésével. tervezésével, vezérlésével, gyártásával és működtetésével foglalkozik. Példaként említhetjük az ipari robotokat és a kiszolgáló robotokat. A robot szó szláv eredetű: a robota szóból ered, aminek jelentése szolgamunka a csehben, szlovákban, ukránul (робота) és lengyelben, valamint a munkát jelenti az oroszban (работа). A nagyszerű cseh író, Karel Čapek használta először a robot szót, az 1921-ben megjelent R.U.R. című drámájában. Más szóval a robotok olyan gépek, amelyeket bizonyos munkák elvégzésére készítenek. Az ipari robotok elsődleges feladata az emberi munkások helyettesítése - például veszélyes környezetben, például víz alatt, nagy hőségben vagy az űrben. A robotok gyakran, de nem mindig humanoidok. Az ipari alkalmazásokban általában csuklós karral és kezelőegységgel (például megfogóval) vagy szerszámmal (például hegesztőberendezéssel) rendelkeznek. Mi az automatizálás? Az automatizálás szintén a feladatok elvégzésének eszköze, de nem feltétlenül egy robothoz hasonló gépet jelent. A kifejezés ezen felül magában foglalhatja a szoftver vagy más technológia használatát is. Az ipari automatizálás olyan speciálisan erre a célra tervezett gépekkel jön szóba, mint a szállítószalagok vagy az automatizált vezetésű járművek, és olyan alkalmazásokban gyakori, mint az áruk szállítása vagy feldolgozása. Jellemzően olyan munkafolyamatoknál alkalmazzák, amelyek nagymértékben ismétlődőek. Mi a szoftverautomatizálás? A digitális átalakulás miatt a szoftverautomatizálás egyre fontosabbá vált. Ez a kifejezés arra utal, hogy a szoftverek segítségével olyan feladatokat kezelnek, amelyeket általában emberek végeznek számítógépen. Erre példa az RPA (robotizált folyamatautomatizálás). Az elnevezés ellenére ennek semmi köze a fizikai robotokhoz, hanem a szoftverrobotokhoz - az úgynevezett botokhoz -, amelyek számítógépes programokat használnak ugyanúgy, mint az emberek. Ez a technológia ideális az olyan szabványosított feladatokhoz, mint az ügyfélrendelések feldolgozása vagy a bérszámfejtés. Automatizálás robotikával Egy autógyárban a folyamatok nagymértékben automatizáltak. A folyamatláncban vagy a gyártósoron számos robot végez különböző munkákat, például hegesztést. Ezek klasszikus esetek, amikor a robotoknak rögzített szerepük van egy erősen ismétlődő munkafolyamatban, és feladataikat önállóan végzik. Automatizálás robotok nélkül A robotika nélküli automatizálásra példa az, amikor egy ügyfél kérdést küld egy biztosító ügyfélszolgálatának, amelyre egy chatbot válaszol, amely megadja a szükséges információkat, majd személyes visszajelzést kér. Robotika automatizálás nélkül Az automatizálás nélküli robotika lenyűgöző példája, amikor egy robotkutyát használnak összeomlott házak alatti áldozatok felkutatására. A "kutya", amelyet egy ember irányít egy konzollal (és mesterséges intelligencia támogatja), infravörös kamera és lézerszkennerek segítségével 360 fokos felmérést végez a helyszínen. Így az esetleges veszélyeket anélkül lehet felderíteni, hogy további embereket veszélybe sodornának.      

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség sajtóközleménye szerint halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja az ügyészség azt a traktorost, aki nem takarította fel az úttestről az összetört szélvédőjének darabjait, majd azokra ráhajtott egy motoros, aki elvesztette uralmát a járműve felett, az árokba hajtott, és a helyszínen elhunyt.  A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádiratának lényege szerint az elmúlt év júniusában a szatmári település határában dolgozott a vádlott a traktorjával, amivel egy kultivátort is vontatott. Kora délután elindult hazafelé a traktorral, felhajtott a főútra, ahol kis idő elteltével azt tapasztalta, hogy a traktor hátsó szélvédője berobbant, ezernyi apró darabra tört szét, kb. 12 méter hosszúságban beterítve az úttest jobb oldali sávját, illetve a vezetőfülkét is. A vádlott megállt a traktorral, vissza is tolatott a helyszínre, de nem szállt ki a járműből, csupán onnan ellenőrizte a történteket, majd a lakására távozott. A KRESZ szerint kötelessége lett volna az úttestre került üvegtörmeléket feltakarítani, de legalább a többi közlekedőt megfelelő jelzéssel tájékoztatni a veszélyről. Mindezt a vádlott elmulasztotta, noha tisztában volt vele, hogy balesetveszélyes helyzetet idézett elő. Több mint egy óra elteltével ugyanezen az útszakaszon a sértett a motorkerékpárjával, legfeljebb 82 km/óra sebességgel közlekedett. Ahogy az üvegtörmelékhez érkezett, vészfékezett a motorral, de közben elvesztette a stabilitását, nem tudta kikerülni az üvegcserepeket, a járművel felborult. Az irányíthatatlanná vált motorkerékpár előbb az úttesten csúszott, majd nekiütközött egy betonozott kapubejárónak, a motoros pedig a vízelvezető árok kibetonozott aljára zuhant. A sértett hiába viselt bukósisakot és speciális motoros öltözéket, olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen elhalálozott. Az ügyészség azt indítványozta a vádiraban, hogy a bűncselekmény elkövetését tagadó vádlottat a bíróság felfüggesztett fogházbüntetésre, továbbá pénzbüntetésre ítélje, valamint tiltsa el a közúti járművezetéstől. Az ügy tárgyalása a Fehérgyarmati Járásbíróságon lesz. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!