A Chubu Keizai Shimbun gazdasági folyóirat legújabb számában érdekes hír jelent meg: a Lexus már jövő ősszel bevezeti Japánban az eddig csak külpiacokon forgalmazott felsőkategóriás ES szedánt. Ez önmagában nem volna nagy szenzáció, legalábbis nem az európai vásárlók számára, csakhogy a jelenlegi, hatodik generációs modell immár öt éve van piacon, és ilyen idős korban nem sok értelme volna bevezetni az aktuális típust. Ha tehát hiszünk a több mint hetven éves múlttal rendelkező pénzügyi szaklapnak, az egyetlen logikus következtetés, hogy 2018-ban színre lép az ES vadonatúj, hetedik szériája. Ezt erősíti a Car and Driver magazin augusztus végén megjelent képsorozata, amin már a tesztelés alatt álló új Lexus ES család álcázott tagjai láthatóak. A 4,9 méteres limuzin jelenleg kétféle hajtáslánccal érhető el fő élőhelyén, az észak-amerikai piacokon. Az ES350 3.5 literes, V6-os benzinmotorja 268 lóerőt ad le percenkénti 6200-as fordulatszámon, legnagyobb forgatónyomatéka 336 Nm (4700/percnél). A hatfokozatú automata váltóval szerelt modell végsebessége 209 km/h, átlagos fogyasztása 9,8 l/100 km. Alig több mint fele ennyi üzemanyaggal (5,9 l/100 km) beéri az ES300h típus: a soros négyhengeres, 3.0 literes benzinmotor és az elektromos hajtás kombinációja kerek 200 lóerőt biztosít 5700/percnél, a végsebesség 180 km/h. Az új generációs ES szedán vélhetően nem szakít radikálisan elődje értékeivel: evolúciós formatervre, valamint visszafogottan továbbfejlesztett hajtásláncokra számítunk, és szinte biztos, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kínálatban a hibrid modellváltozat. Az ES-t érintő hírek két fontos kérdést is felvetnek: egyrészt ezzel látszólag megerősítést nyernek azok a híresztelések, amelyek a hátsókerék-hajtású GS szedán piaci kivezetéséről szólnak, hiszen a limuzinoktól lassacskán elforduló vevőknek felesleges lehet két hasonló formátumú modellt kínálni. Másrészt viszont nem elképzelhetetlen, hogy az ES Japánban történő bevezetésével megtörik a jég, és Nyugat-Európában is megkezdi a modell forgalmazását a Lexus. Mindez egyelőre csupán spekuláció, ám annak érdekfeszítő: egy elsőkerék-hajtású nagyautó ugyanis jóval kedvezőbb helykínálatot és egyszerűbb vezethetőséget nyújtana, így új alapokra helyezhetné a Lexus európai szedánkínálatát.

A világtörténelem során mindig is híresek voltak a magyar forradalmárok bátorságukról, merészségükről. Szerencsére a XXI. században már nem a véres politikai forradalmak korát éljük, hanem az innovatívitásét és a designét. De ezekben a forradalmakban is gyakran élen járnak a magyarok. A világ egyik legnagyobb autógyártójává növekedett koreai Kia éppen most zajló design forradalmának egyik vezetője is egy világhírű magyar, Kovács Miklós formatervező felel azért az év végén megjelenő modellért, amellyel minőségben, designban, presztizsben, műszaki innovációban a BMW sportkupéival szeretné felvenni a versenyt a rakétasebességgel fejlődő koreai márka. A dögös Stinger névre keresztelt Kia sportkupé azonban csak az idei év végének újdonsága, bár megcsodálni és egy menetpróba erejéig tesztelni volt már lehetőség. Képre kattintva galéria nyílik! Kia design forradalma azonban nem korlátozódik a cég zászlós hajójának szánt presztizs sport kupéra. Már az autószalonokban is megvásárolható, a Stonic névre keresztelt igazán csajos, vidám városi SUV, amellyel a koreaiak (és persze magyar designerük) nem csak azt mutatták meg, hogy igenis lehet még fantáziát, kreatívitást és újszerű stílust vinni az úgy nevezett városi terepjárók soha nem látott népszerűségű szegmensébe. De a Kia azt is bebizonyította, hogy az ilyen és ehhez hasonló divatos, trendi autókat igenis lehet korrekt áron is kínálni.  Képre kattintva galéria nyílik! A Kia szemünk előtt zajló globális design forradalma arra is felhívja a figyelmet, hogy hiába a legendás európai autógyártók 100-150 éves tradiciója, vagy a japánok 80-100 éves hagyománya, senki nem ülhet a babérjain. Ha így folytatódik a Kia-nál zajló koreai-magyar koprodukció, könnyen lehet, hogy 10-20 év múlva a sportos elegancia, a fejedelmi kényelem és határtalan innovatívitás néhány betűvel kifejezhető szinonímája nem a BMW, az Audi vagy a Mercedes lesz hanem a Kia és feltörekvő ázsiai társai.  Felvetődhet a kérdés: mitől vált, válhatott tényleg ennyire trendivé, vonzóvá a korábban legfeljebb praktikumáért, elnyűhetetlenségéért és olcsóságáért dícsérhető koreai autóipar? Könnyen lehet, hogy talán éppen attól: képesek és hajlandóak voltak szintetizálni szándékaikhoz, törekvéseikhez a magyar, az olasz, a spanyol design legjobb szakembereit. Ugyan akkor nem engedtek a Kínában még mindig oly népszerű autóipari design lopás, plagizálás, másolás néha kétségkívűl vonzó kísértésének. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a járműipar fejlesztése szerteágazó feladat, egyszerre érinti a gyártókat, a beszállítókat, az energetikai szektort, a kutatási és fejlesztési ágazatot, valamint a kormányt és az önkormányzatokat. Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy mások előtt járjon ezen a téren, de aki nem reagál elég gyorsan a változó körülményekre, lemarad az autóipar világméretű versenyében - tette hozzá.  Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány 2020-ig 3 milliárd eurót költ kutatási és fejlesztési innovációs területekre, az összeg jelentős része a járműipart fogja segíti. A kormány emellett támogatja a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalatokat és segíteni kívánja az innovációvezérelt termelést, a termelékenység és a hatékonyság javítását - tette hozzá. Az iparfejlesztés érdekében hozott intézkedések közül megemlítette többek között a kiemelt járműipari központok kijelölésést és a duális képzés bevezetését a szakképzésben. Utóbbit - mint fogalmazott - a felsőoktatásra is ki kell terjeszteni.  Varga Mihály kiemelte a rekord alacsony munkanélküliséget, a költségvetési egyensúlyt és a csaknem 4 éve tartó reálbér-emelkedést. Hozzátette, az autóipar a magyar kivitel 20 százalékát adja, csaknem 170 ezer embernek ad munkát, kibocsátása tavaly elérte a 25 milliárd eurót.  A következő évek kihívásai közül a legjelentősebbnek az 5G technológiák, valamint az elektromobilitás terjesztését nevezte, és megjegyezte, hogy a zalaegerszegi tesztpályát össze kell kötni az M7-es autópályával. Magyarország részt kíván venni a hálózatba kapcsolt autók fejlesztésében, az önvezető járművek fejlesztésében pedig a világ élvonalában szeretne szavai szerint maradni. Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a regionális együttműködések iránt az ipar digitális átalakításában. Az újraiparosítási programnak köszönhetően Magyarország a térség más orszgaival együtt az európai növekedés motorjává válhat - tette hozzá. Az államtitkár kijelentette, hogy a kormány idén és jövőre 17 milliárd forinttal segíti a magyar kis- és középvállalkozások bekapcsolódását a nagyvállalatok beszállítói hálózatába. Lepsényi István arra számít, hogy a járműipar teljesítménye és a befektetések is tovább bővülhetnek a következő években Magyarországon.  A visegrádi országok panelbeszélgetésén Vladimír Bartl, Csehország Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának miniszterhelyettese kijelentette, hogy a térség országainak helyzete az autóipar terén igen hasonló: erősen a kapcsolódnak a német nagyvállalatokhoz, kis- és középvállalkozásaik általában beszállítóként kapcsolódnak a termelésbe. Jerzy Kwiecinski, Lengyelország Fejlesztési Minisztériumának államtitkára fölhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb elektromos járművet nem az európai és amerikai piacokon értékesítik, hanem a Távol-Keleten és Indiában, így a gyártóknak az ottani piacokon is érdemes versenyezniük. Rastislav Chovanec, Szlovákia Gzadasági Minisztériumának államtitkára pedig kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a kis- és középvállalkozások megértsék az új technológiák jelentőségét és lépést tartsanak a globális fejlődéssel.   Ganczer Gábor, a rendezvénynek otthont adó Hungexpo Zrt. vezérigazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy az új technológiák átalakítják az egész autóipart, megváltoznak az utazási szokások, a közlekedés és a városkép. A változások végeredménye beláthatatlan, hiszen az előrejelzések az elmúlt száz évben sokszor hibáztak: a jóslatokkal ellentétben nincs például gőz- vagy atommeghajtású autó, de az új korszak már biztosan elkezdődött - tette hozzá. Az autóipari forradalom ráadásul körülöttünk - például Esztergomban, Győrben, Kecskeméten, Szentgotthárdon és sok más magyar városban - is zajlik, a belföldi termelést az autóipar húzza - mondta a vezérigazgató. 

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a baleset a sztráda Pécs felé vezető oldalán, az 58-as úti csomópont és a kökényi körforgalom között történt. A cukorrépát szállító jármű rakománya a másik pályatestre is átszóródott. A kamiont vezető férfi súlyos sérüléseket szenvedett - írták. A helyszínelés ideje alatt a forgalmat az 58-as úti csomópontnál leterelik, illetve a kökényi körforgalomnál nem engedik fel az autópályára, a baleset helyszínét a kökényi bekötőút felé kerülhetik el a közlekedők.