A fővárosi kulturális élet két kiemelkedő intézményének közvetlen közelében elhelyezkedő új hajóállomás ünnepélyes átadásán Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes hangsúlyozta a fejlesztés szimbolikus értékét, hiszen Budapest vezetése számára minden közlekedési mód egyaránt értékes. Fotó: Mohai Balázs/MTI Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója hangsúlyozta, a társaság azon dolgozik, hogy a személyhajózás a főváros és a környező települések közösségi közlekedésének teljes értékű elemévé váljon. Ehhez olyan projektet kell megvalósítani, amely összefüggéseiben kezeli a járművek, a kikötők, a különféle utasforgalmi és karbantartó létesítmények működését, valamint a turisztikai és városfejlesztési szempontokat is  - mondta a vezérigazgató. Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra: öt éve indult újra a menetrend szerinti közösségi közlekedés a Dunán. Sokan kételkedtek abban, hogy sikeres lesz, azonban az idő igazolta a döntést: naponta mintegy kétezren veszik igénybe a D11-es és a D12-es hajójáratot. A D11-es és a D12-es hajójárat ez idáig Újpesttől a Haller utcáig, illetve a Rómaifürdőtől a Boráros térig közlekedett. A dunai hajózás az 1960-70-es években élte virágkorát, amikor a hajók évi kétmillió utast szállítottak. A rendszerváltást követő lassú leépülése után 2009-ben kezdett az ágazat újjáéledni, amikor 2009-2012 között Budapesten európai uniós támogatással 9 kikötőt alakítottak ki, illetve újítottak fel, melyeket a BKK a D11-es, a D12-es (és a mára megszűnt D13-as) járattal kapcsolt a közlekedési hálózatába.

A Zöld pokol néven is emlegetett, az Eiffel hegységben kanyargó, összességében 25 km-es aszfaltcsík északi köre a Nordschleife, mely régóta az autózás szerelmeseinek egyik fellegvára. De nem csak ők kedvelik a roppant változatos vonalvezetésű, igazi kihívást jelentő pályát, hanem az autógyárak is, ugyanis a 250 km/h feletti végsebességgel, vagy a pár másodperces 0–100-as gyorsulással ma már nem lehet kitűnni a vetélytársak közül, de egy jó köridő még ma is hírértékkel bír. Eleinte a sportkocsiknak nevezett autókat gyártók kezdték méregetni magukat és terméküket ebben a miliőben, de fokozatosan a volumengyártók is felismerték a benne rejlő lehetőséget, és teljesítményorientált modelljeiket egy-egy tapasztalt pilóára bízva igyekeztek, és igyekeznek a legjobbnak beállítani. A Honda 2015-ben a Civic 9. generációjából készített Type R-t küldte a Nürburgringre, ahol 7:50,63-as idővel döntötte meg a korábbi csúcsot. Ez a modell csak bő egy évig volt a piacon, de ennyi is elég volt a Volkswagen számára, hogy egy Golf GTI Clubsport S modellel 7:49,21-et fusson. Ahogy várható volt, a Honda ezt nem „hagyhatta”, és a 10. generációs Civic Type R egy korai, még a sorozatgyártást megelőző, de a végleges változattal már teljes mértékben megegyező kivitelével április 3-án újra rekordkísérletbe fogott. Az időjárási körülmények kedvezőek voltak mind a motor teljesítménye, mind az utcai, de versenypályás használatot is lehetővé tevő nagy tapadású gumiabroncsok szempontjából, így megszületett a Nürburgring elsőkerék-hajtású szériaautóval futott új körrekordja, ami 7:43,80! Fedélzeti kamerás videó körrekordról Az eddigi rekordot 5,41 másodperccel felülmúló új többek között a hosszabb tengelytávolságnak, a Multi-link hátsó futóműnek és nem utolsó sorban a kedvezőbb légellenállásnak köszönhető a nagyobb átmérőjű (20 colos) és szélesebb kerekek, valamint a 10 lóerővel erősebb, immár 320 lóerős motor mellett.  

De nemcsak a plug-in elektromos hajtásláncot, hanem az új generációs Volvoknál használt hatalmas érintőképernyős műszerfalat, váltókart és a felsorolt fődarabokhoz tartozó elektronikai komponensejket is megkapta az új TX5-ös black cab, sőt! A többlengőkaros hátsó futómű is egyezik a Volvo XC90-nél és V90-nél használttal, ami nem meglepő, hiszen mindkét brand tulajdonosa a kínai Geely Holding Group. Hakan Samuelson, a Volvo elnöke a fentieket megerősítve elmondta, hogy a közös technológiai elemek használatával a London Taxi Társaság rengeteg kiadást spórolt meg, melyre nagy szükség volt az induláskor. A London Taxi Társaság március közepén kezdte meg az elektromos hajtásláncú taxik gyártását remélve, hogy a légszennyezettség csökkentésében elkötelezett, valamint a brand városképre gyakorolt hatására nyitott városvezetések világszerte érdeklődni fognak a TX5-ös modell iránt. A Coventry város határában felépült létesítmény az első elektromos járműgyártó egysége a szigetországnak, egy 300 millió fontos invesztíciónak köszönhetően a vállalat tengerentúli terjeszkedést is tervez. A TX5-ös modell kompozit elemeit alumíniumból készült struktúrára építik, a hatótáv növelés érdekében pedig egy belsőégésű motor is helyet kapott a motortérben, melynek nincs köze a hajtáslánchoz, csupán generátorként funkcionál. A London Taxi Társaság szerint ezáltal lehetséges, hogy egy teljes napi szolgálatot teljesítsen a jármű kútoszlopról történő töltés nélkül. Az új black-cab tervezése a cégcsoport barcelonai központjában történt egy 200 fős Egyesült Királyságbéli formatervező és mérnök csapat segítségével. A járműben wifi hozzáférés és mobiltelefon töltését biztosító USB port is az utasok rendelkezésére áll. A gyáregység elindítása az utolsó mozzanata annak a tervnek, amelyet a kínai cég a négy évvel ezelőtt becsődölt taxitársaság megmentése érdekében készített, nem utolsó sorban kapóra jön az EU-ból történő kilépés véglegesítéséhez, melynek előkészítő fázisa e hónap végén zárul. „A gyár és a hozzá kapcsolódó befektetések a saját magam és a szélesebb körű kínai bizalom szimbólumai az Egyesült Királyságban” – nyilatkozta a Daily Telegraphnak Li Shufu, a Geely elnöke. London polgármestere 2017. januártól megtiltotta a hagyományos belsőégésű motoros taxik forgalomba helyezését, kizárólag hibrid, vagy teljesen elektromos hajtású autók kaphatnak működési engedélyt. Forrás: autonews.com