Az ünnep első napja, a vasárnap gyorsan eltelt, a család kirándulni ment a közeli erdőbe. A nap végén pedig Tóbiás és Balambér még vidáman tekert egyet a közeli KRESZ parkban. A másnapot még izgatottabban várta a két kis kutyakölyök. Alig várták, hogy teljesítsék küldetésüket, meglocsolják a lányokat. Már korán reggel kicsattanó örömmel pattant ki Tóbiás az ágyából, és izgatottan kezdte el keltegetni kistestvérét. - Hahhóó! Ébredj Balambér! Kelj fel! Itt van a Húsvét! - Jól van na, halkabban Tóbiás, még félig alszom. – Mormogta halkan Balambér - Gyere már, vár a finom reggeli! – Lelkendezett Tóbiás Balambér is kikászálódott az ágyból, felhúzta papucsát, és bátyjával együtt kimentek a konyhába, ahol már édesanya és édesapa egy igazi húsvéti reggelivel várta őket. Az asztalon helyet kapott egy hatalmas főtt húsvéti sonka, sok-sok főtt tojás, frissen sült fonott kalács, és a házi torma is. Az egészben főtt tojás a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. (kép: egeszsegmagazin.com) A sonka már a parasztélet következtében jellegzetes húsvéti eledellé vált. Régen egész nagyböjtben nem ettek húst, így rengeteg maradt húsvétra, ezért ezeket is megszenteltették. A sonka csontját a kéményre szokták akasztani, hogy a tüzet elriassza vele. Mennydörgéskor előveszik és egy darabját a tűzbe vetik. Vannak települések, ahol a csont velőjéből kenőcsöt készítenek a betegségek ellen. A csontok védnek a jégveréstől, a tűztől, a dögvésztől és a tolvajoktól. (kép: friss.blog.hu) Miután az egész család jól megreggelizett, Tóbiás és Balambér úgy gondolta, hogy itt az ideje, hogy édesapjukkal karöltve megkezdjék a locsolást. Az első „hervadó virágszál” akit meglocsoltak, édesanyjuk volt. - Akkor mondjuk el a locsolóverset, amit közösen tanultunk! „ Korán reggel útra keltünk, Nem is ittunk, nem is ettünk, Bejártuk a fél világot, Láttunk sok-sok szép virágot, A legszebbet most találtuk, Hogy megöntsük alig vártuk, Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolónak jár sok puszi.” - Szabad-e locsolni? – kérdezték vigyorogva a fiúk. - Szabad. – mondta boldogan édesanyjuk. Elővették finom kölnijüket, és meglocsolták vele anyukájukat, amiért mindannyian egy szép piros színű tojást kaptak. Felkerekedtek, felhúzták a kis cipőjüket, és elindultak otthonról, hogy az összes kedves lányismerősüket meglocsolják a városban, és minél több húsvéti tojást gyűjtsenek. A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték a húsvéthétfőt, ötven évvel ezelőtt ugyanis még vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. Napjainkban a locsolás finomabb formája terjedt el - illatos kölnivel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást. A gyermekek locsolkodása szagos vízzel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű, városokban is ismert. (kép: magyarhirlap) Miután Tóbiásék minden lánybarátjukat meglocsolták a városban, mindenhol elmondták a szép versikét, amit tanultak, és sok-sok hímes tojást gyűjtöttek, Édesapjuk délutánra is tartogatott programot a kis lurkóknak. - Hova megyünk még édesapa? – érdeklődött Tóbiás. - Szerencsére nagyon sok program közül választhatunk. Fantasztikus húsvéti programok várnak Rátok az egész országban. Íme egy kis ízelítő: Húsvét és ibolyanap, Gödöllő Tavaszi virágvásár a díszudvaron, Húsvéti kalandpark, Kézművesek és iparművészek vására, Nyuszi simogató, Játszóház, hagyományőrző népi játékok, Hintózási és lovaglási lehetőség, Kézműves-foglalkozások, Kedvezményes kastélylátogatási lehetőség, Ibolyakandírozás és kóstolás. Húsvéti néphagyomány-éltetés a skanzenben, Szentendre A szentendrei skanzen különböző tájegységeiben hagyományőrző együttesek elevenítik fel az ünnepkör szokásait, népművészek mutatják be a húsvéti tojás díszítésének gazdag hagyományait. A látogatók különböző technikákkal elkészített díszes tojásokban gyönyörködhetnek, vagy maguk is aktívan részt vehetnek a tevékenységben, csakúgy, mint a koszorú- és kiszebábu-készítésben, szagos víz kreálásában, de akár a népi időjóslásról is faggathatják a skanzen meteorológusát. Hollókői húsvéti fesztivál A húsvéti hosszú hétvége Hollókőn is a hagyományőrzés jegyében zajlik majd, amikor is a nógrádi falucska apraja-nagyja színpompás népviseletet ölt magára, hogy életre keltse a régi húsvéti népszokásokat. A parányi település utcáit elözönlik a kézművesek, iparművészek, akik betekintést nyújtanak mesterségük fortélyaiba, így a hímestojás-készítés rejtelmeibe is. A fesztivál ideje alatt népzenei koncertek, néptáncbemutatók, kézműves-bemutatók, népművészeti kirakodóvásárok, gasztronómiai különlegességek, gyerekjátékok színes programáradata közül válogathatunk. Matyó húsvét, Mezőkövesd A Matyó Múzeumban: Matyó népélet – Tárgyakban élő hagyomány kiállítás, A gépmúzeumban: Európai hírű kiállítás (több mint 100 év technikája), kovácsbemutató, A múzeummal szemközti játszótéren lovas hinta és ugráló vár gyerekeknek. Mindkét napon lovas kocsizási lehetőség! Húsvét az Állatkertben, Budapest Kézműves-foglalkozások, tojáspingálás, gyapjúbárány-készítés, tojásgurítás és több más „tojásos” játékok. Zenés-táncos hagyományőrző felvonulások,  „klasszikus” állatkerti események, így látványetetések, állatbemutatók. Húsvéti vidám kalandok a Budakeszi Vadasparkban A vadaspark melletti természetvédelmi terület rejtelmes ösvényén folyik a nyomozás az eltűnt aranyszőrű bárány után. A gyerekeknek, családoknak, baráti társaságoknak a húsvéti népszokások megismerése közben lehetőségük nyílik arra, hogy a nyomok alapján megtalálják az erdőben elkóborolt nagy értékű aranyszőrű bárányt. A húsvéti jelképek megfejtése ad segítséget az értékes jószág felkutatásához. A sikeres megtaláló jutalomban részesül!0 Itt a tojás, piros tojás! (kép: alfahir) A csodás húsvét hétfő után, kimerülten, de elégedetten tért haza édesapjukkal Tóbiás és Balambér. Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!