Kis-nagy Magyarország   Ha egy marslakót kellene kalauzolnom Budapesten – a vicc kedvéért európai műveltségű és magyarul beszélő marslakót – akkor előbb-utóbb feltűnne neki, hogy a magyar autósok nem kis része térkép-részletet ragaszt a hátsó szélvédőre. - Talán a geográfusok klubjának a tagjai? - kérdezné a messziről jött vendég. Még jobban elcsodálkozna, amikor megtudná, hogy a térkép a XVI. század eleji Magyar Királyságot ábrázolja. - Ilyen erős a historikus érdeklődés a magyarokban? - kérdezné. Elég soká kellene magyaráznom neki, hogy a Nagy-Magyarországot kiragasztó honfitársaink inkább olyan klubhoz tartoznak, akik jelzik, nem felejtették el, hogy hazájuk száz évvel ezelőtt sokkal nagyobb, erősebb, gazdagabb, szebb ország volt, mint most. És hogy ezért még mindig haragszanak azokra, akik miatt ezt elveszítették. Kis-Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország Mennyország. Művelt marslakónknak bizony időbe telne, amíg mindezt helyre tenné a furcsa alakú fejében, de aztán felragyogna az arca. - A mai Magyarországot nem a mohácsi vész előttihez kellene hasonlítani, hanem az ötven évvel későbbihez! - Amikor három részre szakadt és önálló államként megszűnt? - kérdezném elszörnyülködve. - Ahhoz bizony, mert akkor a mai Magyarország hatalmasnak mondható! - válaszolná a marslakó, és nagyon örülne, hogy íme máris sikerült kihúzni a magyarok körme alól egy százéves tüskét. - És mi lesz a sok ezer matricával? - kérdezném csüggedten. Maradhatnak, ahol vannak – vágná rá az eszes idegen. Csak ezután majd azt jelentik, hogy mi, Kárpát-medenceiek, tartsunk össze!   Ó, az a szent Középső Ujj! Kertvárosi, csöndes kis utca, a járda szélén picike kismama, gyerekkocsival, és még néhány kisebb-nagyobb poronttyal. Át szeretnének menni a túloldalra, már le is ér a babakocsi első kereke az úttestre. Fehér furgon közelít, amolyan szaki-kocsi, olajos szerszámok, alkatrészek csörömpölnek a raktérben. Ahelyett, hogy szépen megállna, és megvárná, amíg a legkisebb lurkó is átér a szemközti járdára, baba orra előtt felbőgő motorral kigyorsít. A kismama vitézül emeli magasra középső ujját, és küldi a szerelő furgonja után átkait, amire az alaposan rá is szolgált. Vannak, akik tapasztalatból tudják, hogy naponta többször is kijár nekik a Középső Ujj, merthogy tesznek érte. De mert unalmas, és nem is feltétlenül hatásos folyton visszamutogatni, válaszukat már előre jól látható módon közlik a mögöttük maradókkal. Az efféle imposztorok írják ki büszkén a hátsó szélvédőre, hogy „Ne dudálj, küzdj!” Vagy – különös, szado-mazo-ízt keverve a sztoriba – azt vágják az arcodba: „Élvezd!” Ez utóbbi egyébként egy youngtimer-korú kocka Lada hátulján virít. Hogy mit lehet élvezni rajta? A látványt? A kályhacső-szerű kipufogó dobból áradó harsány motorhangot? Vagy a hetvenes évekbe visszaröpítő benzinszagot?   A karmos fejvadász   Hiába nagy a város, egyre több az autó és egyre kevesebb a parkoló. A szűk helyre nem mindig és nem mindenki tud úgy betolatni, hogy ne karistolja össze a mellette állót. De ha be is parkolt, kiszálláskor rányitja ajtaját a másik kocsi oldalára. A hatás garantált, semmilyen folttisztító el nem tünteti onnan a nyomát. Van, aki megelégszik ennyivel, elvetemültebb autóstársaink azonban szó szerint mély nyomot akarnak hagyni maguk után. Erre a célra fejlesztették ki azt a fajta, utólag felszerelhető ajtóél-védőt, ami csúnyább sérülést okoz. A karmos élvédő a dinoszauruszok tüskés páncéljához vagy a sündisznó tűpárna-szerű irhájához hasonlóan mered kifelé a nagyvilágba. Arra ugyan kicsi az esély, hogy megvédje gazdáját az idegen behatolástól, arra azonban nagyszerűen alkalmas, hogy a szűk parkolóban kivágódó ajtóra szerelve belemélyessze karmait a szomszéd autós páncéljába. Hát, mára ennyit a felebaráti szeretetről. Jámbor Gyula  

A német-magyar származású Degenfeld grófi családnak évszázados hagyományai vannak Tokaj-Hegyalján a szőlőtermesztésben és borkészítésben. A család leszármazottai 1994-ben határozták el, hogy újjáélesztik a szőlőbirtokot. 1995. óta a legjobb dűlők szőlőtermésén indult útjára a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és Pincészet. A tulajdonosok ma már 100 hektáros birtokrésszel rendelkeznek, melyből 35 hektár az aktív termőterület. A tarcali Terézia domb és Mézesmál dűlő, a Mád és Mezőzombor határában elterülő szőlőültetvények egész Tokaj-Hegyalja legjobb, első osztályú területei közé tartoznak. Az ezen dűlők szőlőterméséből származó borokban tökéletesen ötvöződik a kézművesség a legmodernebb technológiák lehetőségeivel. A pincészet 3, 5 és 6 puttonyos aszúi, aszúeszenciája és Andante (Furmint botrytised) bora már számos tekintélyes nemzetközi elismerésben részesült. A pincészet további borai: száraz Furmint, félédes Hárslevelű, Fortissimo (late harvest), valamint atradicionális Tokaji Szamorodni és Aszú borok. A Gróf Degenfeld Szőlőbirtok a tarcali Terézia dűlőben elsőként kezdte meg a teljes ökológiai gazdálkodást, amely ma már a teljes aktív - összesen 35 hektár – területre kiterjed. „A nemesség kötelez” filozófia tükröződik a pincészet kompromisszumot nem ismerő minőségi munkájában, és a szőlőbirtok központi részén 2003-ban megnyitott Gróf Degenfeld Kastélyszállónál, mely Tokaj-hegyalja első négycsillagos szállodája. Tokaj-hegyalja tradicionális borkülönlegességei (Szamorodni, Fordítás, Aszú) mellett a birtok kiváló minőségű félédes és édes, valamint száraz és félszáraz borokat készít a borvidék hagyományos szőlőfajtáiból, a Furmintból, a Hárslevelűből és a Muscat Lunelből. A Gróf Degenfeld család elkötelezett híve a tokaji hagyományoknak és nevével kezeskedik borai elsőrangú minőségéért. A családi tradíciót, "A nemesség kötelez" elvet követve, a birtok kompromisszumot nem ismerő minőséggel kapcsolatos elvárásai a szőlőterületeken szigorú mennyiségi korlátozásokat, fürt-, illetve bogyószelekciót irányoznak elő. A sofőrök közül még Hajas László is megfújja a szondát  

Október 3-án, Zsámbékon indul az elődöntőkön legügyesebbnek bizonyult 10 kamionos versenyző az 1 millió forintos fődíjért és az azzal együtt járó szakmai elismerésért. Bár az előselejtezők még nem kezdődtek el, az 5 tengelyen honlapján található, felkészülést elősegítő online próbateszteken átlagosan heti 130-150 fő méri fel elméleti tudását. A felkészülésnél azonban nem csak az elméleti és vezetéstechnikai tudást kell tökéletesíteni, hanem fontos a lelki ráhangolódás is, amelyen a győzelem is múlhat – hívja fel a figyelmet Lénárt Ágota sportpszichológus. A versenyzőnek a megmérettetés előtt fontos egy úgynevezett modellezett edzés során filmszerűen elképzelni a különböző helyzeteket, és annak megoldásait, gondolatban felkészülni a lehetséges hibákra, például hogyan kormányozzák vissza a kamionszerelvényt, ha az megcsúszik, hogyan javítsák a helyzetét, ha nem tudnak elég szűken beállni a két bója közé. A korábban már valóságosan elkövetett hibákat pedig gondolatban mindig javítani kell a helyes cselekvéssorra. “Az agyunk nem tesz különbséget a már megtörtént vagy csak a képzeletben lejátszott események között, ezért a hibás mozdulatsort képzeletben mindig felül kell írni a jóval, hogy hasonló helyzetben az agy ne blokkoljon le, a tévesztés automatikusan ne ismétlődjön meg” – mondja el Dr. Lénárt Ágota, a “Fejben dől el – Sportpszichológia a gyakorlatban” című könyv egyik írója. Az ismert sportpszichológus már 8-10 alkalmat is elegendőnek tart ahhoz, hogy szakmai segítséggel a versenyzők olyan gyakorlásterápiát kapjanak, amellyel kezelni tudják a stresszhelyzeteket és a koncentrációs zavarokat, s ezáltal teljesítményükben a maximumot nyújtsák. A negatív gondolkodásból eredő szorongásnál a self talking technikával olyan általános vagy szakmai instrukciókat lehet gondolatban megadni, mint a „jól fogok versenyezni”, „ügyes vagyok”, illetve a „most fékezek”, „szűkebbre veszem a kanyart”. A testi jellegű szorongásnál azonban az egyes relaxációs terápiák a leghatásosabbak, amelyek segítségével a versenyző tudatosan nyugalmi tónusra tud váltani. A módszerrel elérhető, hogy a kamionsofőr uralja saját testét, és ne a test adjon visszajelzést egy fenyegető szorongásélménnyel. Rácz Imre tavalyi ezüstérmes versenyző 13 éves szakmai múltja és kamionnal megtett több mint 1 millió kilométere ellenére is érzett lámpalázat a 2014-es mérkőzés során. “A verseny előtt az állandó gyakorlás és az előírások újraolvasása mellett igyekeztem lelkileg is felkészülni. A lámpalázat önfegyelemmel győztem le, de remélem idén tudatosabb ráhangolódással a fődíjat is elviszem.” – nyilatkozik a korábbi verseny második helyezettje. A rangos szakmai vetélkedőre a szervezők augusztus 14-ig várják a jelentkezőket. Az 5 tengelyen – biztos kézzel előselejtezők szeptember 12-én indulnak, bőven van tehát idő az elméleti és gyakorlati felkészülés mellett sportpszichológiai leckéket venni, mellyel a győzelem esélye többszörösére nőhet.   Jelentkezési határidő: 2015. augusztus 14.  További információk:                                                                                                   http://www.5tengelyen.hu

„Kétségkívül izgalmas a magánfinanszírozású Hold-küldetés gondolata” – hangsúlyozta Luca de Meo, az AUDI AG igazgatótanácsának az értékesítési és a marketing területeiért felelős tagja. „Az innovatív ötletek pedig támogatókat igényelnek, akik hatékonyan segítik megvalósításukat. A Part-Time Scientists csapat támogatása szándékaink szerint jelzésértékű és további partnereket ösztönöznek a birtokukban lévő know-how rendelkezésre bocsátására.” Luca de Meo június 25-én, a Cannes Innovation Days nemzetközi innovációs fórumon mutatta be az együttműködést. Prof. Dr. Ulrich Hackenberg, az AUDI AG igazgatótanácsának a műszaki fejlesztés területéért felelős tagja szerint: „Nagy örömmel támogatjuk tudásunkkal és tapasztalatainkkal e projektet, a könnyűszerkezetes technológiáktól az elektronikán át, egészen a robottechnikáig.” A több mint 30 millió dollár díjazású Google Lunar XPRIZE olyan űrtechnológiai verseny, amely világszerte a robotizált űrkutatás kedvező költségszintű módszereinek kifejlesztésére kívánja ösztönözni a tervezőket és a vállalkozókat. A nyertes csapatnak olyan holdjárót kell az égitestre juttatnia, amely legalább 500 métert meg tud tenni annak felszínén, miközben nagyfelbontású képeket és videofelvételeket továbbít a Földre. Az AUDI AG műszaki know-how formájában támogatja a Part-Time Scientists, vagyis a Google Lunar XPRIZE mezőnyében szereplő egyetlen német csapat roverjének megalkotását. A verseny eddigi szakasza során az űrhajózási szakértőkből álló zsűri már két úgynevezett Milestone Prize elismeréssel is díjazta a kutatócsoport holdjáróját. Együttműködő partnerként az Audi mindenekelőtt a könnyűszerkezetes építés, az elektromos mobilitás és az automatizált járművezetés területein, valamint a quattro összkerékhajtással segíti a tervezőcsapat munkáját, de a tesztelés és a minőségbiztosítás témáiban is támogatja őket. Az Audi Konzept Design München emellett úgy dolgozza át a jövőben „Audi lunar quattro” néven szereplő holdjáró terveit, hogy ideális feltételeket biztosítson a korszerű könnyűszerkezetes technológiák alkalmazása számára. Az Audi lunar quattro technikáját tartalmazó leszállóegység a tervek szerint 2017-ig egy hordozórakéta fedélzetén kel útra a világűrbe, hogy mintegy öt nap elteltével és 380 ezer kilométer megtétele után érkezzen meg a Holdra. A célba vett landolási területet a NASA utolsó emberi Holdra szállása, vagyis az Apollo 17 1972-es leszállóhelye közelében jelölték ki, a Hold Egyenlítőjétől északra. A körülményeket itt extrém hőingadozások jellemzik, amelyek akár a 300 Celsius fokot is elérhetik. A Part-Time Scientists tagjai a legkülönfélébb tesztterepeken fejlesztették a nagyrészt alumíniumból készülő rovert, egyebek mellett az osztrák Alpokban és Tenerifén. Állítható napelem-panel fogja fel a napsugárzást, az így nyert energiát pedig lítiumion-akkumulátor tárolja, amely négy elektromos kerékagy-motort táplál. A jármű elején kialakított fejre rögzítve két sztereoszkopikus kamera, illetve egy anyagvizsgálatokat végző tudományos kamera dolgozik. Az elméleti csúcssebesség 3,6 kilométer/óra, amelynél a Hold egyenetlen, rögös felszínén sokkal nagyobb jelentőségűek a terepjáró és a tájékozódási képességek. „Az Audi révén erős partnernek örvendhetünk, amely széles körű technológiai és mobilitási ismereteivel és tapasztalataival jelentősen előrelendíti munkánkat” – jelentette ki Robert Böhme, a Part-Time Scientists csapat alapítója és vezetője. „Nagy örömmel tekintünk a további együttműködés és a gyümölcsöző közös munka elé.” A Part-Time Scientists csapata 2008 végén a Berlinben IT-tanácsadóként dolgozó Robert Böhme kezdeményezésére jött létre. Tagjainak – jelenleg mintegy 35 mérnök – túlnyomó része Németországból és Ausztriából érkezett, de három kontinens szakemberei – köztük Jack Crenshaw, a NASA korábbi vezető munkatársa Floridából – is erősítik a csapatot. A támogatók között az Audi mellett számos kutatási intézmény és high-tech vállalat is megtalálható, mint például az NVIDIA, a Berlini Műszaki Egyetem, az Austrian Space Forum (OeWF) és a Német Repülési és Űrhajózási Hivatal (DLR). A több mint 25 csapat részvételével indult Google Lunar XPRIZE immár a döntő fordulójához érkezett, ahol a Part Time Scientists mellett Brazíliából, Kanadából, Chiléből, Magyarországról, Japánból, Izraelből, Olaszországból, Malajziából és az Amerikai Egyesült Államokból összesen még 15 csapat verseng.