1979-es első futama óta számtalan kalandon és változáson átment a Dakar Rally, mint bajnokság. A világ legnehezebb és legnagyobb presztízsű tereprali versenye azonban, korántsem számít ideális terepnek a villanyos hajtásláncok szempontjából. Az egyetlen pihenőnapot kivéve minden egyes nap többszáz kilométert tesznek meg versenytempóban a versenyzők, majd még néhány száz kilométert közúton, hogy odaérjenek a napvégi szervizparkhoz. Ráadásul mondanom sem kell, hogy mindezt megterhelő környezeti viszonyok között: sivatagi forróságban, néha pedig elképesztő magasságokban. Mindezek ellenére, a Dakar Rally szervezősége úgy döntött, hogy szeretnének nyitni abba az irányba, amelyikbe az autóipar is rohamléptekben halad, és esélyt adni az alternatív hajtások térnyerésének. Hiszen éppen az extrém körülmények lehetnek azok, amik még az olyan nagy gyártókat is bevonzották a sorozatba, mint az Audi, akik 2022-től szállnának be a versenybe. Az ingolstadtiak ugyanis szeretnének egy tisztán elektromos, akkumulátoros prototípussal elindulni 2022-ben, amit útközben tudnának tölteni. Annyi biztos, hogy a sivatagnál jobb vallatóterepet sehol sem találhatnának a Földön. Mindeközben más csapatok is nyitnak az új felé: Cyril Despres francia pilóta például csak azért indul az idei Dakaron, hogy a 2023-as évre minél több adatot gyűjthessenek egy hidrogénhajtsú modelljükkel való debütálásukhoz. Guerlain Chicherit, szintén francia pilóta pedig egy teljesen elektromos autóvál vág majd neki a viadalnak ugyanabban az évben. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az SOFC-rendszerek esetében a Bosch 200 megawatt éves termelési kapacitással tervez, ami 400 ezer ember otthoni áramellátását jelentheti. A Bosch a telepített üzemanyagcellás rendszereket a bambergi, a wernaui és a homburgi, valamint a stuttgart-feuerbachi és renningeni telephelyén szeretné gyártani. A vállalat erre a célra 2024-ig több százmillió eurót ruház be.   Az SOFC technológia egyik tervezett alkalmazása a kis, elosztott, hálózatba kapcsolható erőművekben történik, amelyek ezután városokban, gyárakban, a kereskedelemben, adatközpontokban és elektromos járművek töltő-infrastruktúrájában használhatók. A Bosch becslése szerint a decentralizált áramtermelés piaca 2030-ra eléri majd a 20 milliárd eurót. A Bosch több mint 250 munkatársa dolgozik ezen az új területen, 150-nel több kolléga, mint egy évvel ezelőtt.   - A rendkívül hatékony szilárd oxid üzemanyagcellát a fenntartható energiaellátás alapvető elemének tekintjük - mondta Dr. Christian Fischer, a Bosch Igazgatótanácsának Energia- és épülettechnika üzletágért felelős tagja. „A telepített üzemanyagcellás rendszerekkel a Bosch olyan új üzleti területet hoz létre, amelynél a fejlesztés, a gyártás, az értékesítés és a szolgáltatás is egy helyen összpontosul. Partnerünkkel, a Ceres Powerrel most megtesszük a következő fontos lépést a gyártás irányába.”   A Bosch és a Ceres Power 2018 augusztusa óta működik sikeresen együtt az üzemanyagcellák és az üzemanyagcella-kötegek fejlesztése terén. A Bosch már 2019 őszén megkezdte első üzemanyagcellás rendszereinek prototípusgyártását Németországban, 2020 januárjában pedig körülbelül 18 százalékos részesedést szerzett a brit vállalatban. Az együttműködést pedig tovább folytatják, mely magában foglalja a 2024-ben kezdődő telepített üzemanyagcellák gyártásának előkészületeit.   A Ceres Power vezető szerepet tölt be az innovatív szilárd oxid üzemanyagcellák és kötegek fejlesztésében. A Bosch kiterjedt technológiai licensszel rendelkezik a Ceres Power cégtől, és telephelyén 2019 óta gyárt üzemanyagcellákat és kötegeket. A szilárd oxid üzemanyagcellákon alapuló kísérleti üzemeket már sikeresen tesztelik a Bosch különböző telephelyein. Az SOFC rendszereket környezetbarát biogázzal vagy földgázzal is lehet üzemeltetni, és már hidrogén-kompatibilisek is.   A nagy energiaigényű városok és agglomerációk esetében a SOFC rendszerek fenntartható tápegységeket tudnak biztosítani, nulla nitrogén-oxid -, részecske -és CO2-kibocsátással. A több mint 85 százalékos hatékonyságával a szilárd oxid üzemanyagcella felülmúlja a többi energiaátalakító-rendszert. Ahogyan Dr. Wilfried Kölscheid, a Bosch telepített üzemanyagcellák területért felelős munkatársa hangsúlyozta: „Az energiaellátási követelményektől függően a jövőben tetszőleges számú azonos teljesítményű berendezést lehet majd összekapcsolni. Ez virtuális erőműveket hoz létre, amelyek együttműködnek az energiaellátás érdekében ott, ahol szükséges.” További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Mi is a helyzet a plázákkal? Az online kereskedelem előretörése és a koronavírus-járvány miatti bezárások jelentősen visszavetették a forgalmat, ami ahhoz vezetett, hogy számos üzlet véglegesen bezárt. Ez így van az egész világon: Az Egyesült Államokbeli plázákban sosem látott, 10%-os üresedést hozott 2020, a Moody’s elemzése szerint pedig 2021 végére az plázák és hasonló eszközök elveszítik értékük 15-20%-kát 2020 Júniusához képest. Mindeközben az autógyártók egyre nagyobb összegeket költenek az online értékesítés felfuttatására, ami könnyen vezethet ahhoz, hogy a kereskedések egy része nem fog tovább működni. Az online autó értékesítés egyébként is a kereskedők örök félelme, ugyanis a legtöbb esetben ezt a gyártó maga folytatja, vagyis a kereskedés kimarad a tranzakcióból. Persze nem minden esetben, a Volkswagen csoport például a kereskedőkkel kötött szerződéseiben meghatározta szerepüket az online értékesítési folyamatokban is. A kevesebb kereskedés és az online értékesítés terjedése oda vezethet, amivel régóta próbálkozik számos gyártó vagy akár kereskedő. A plázákban egy-egy nagyobb üzletet bérelnek, amelyet bemutatóteremként használnak. Kiállítják az adott autót, ott termékspecialisták adnak tanácsokat az érdeklődőknek, akik ezután online tudják megvásárolni a kiválasztott modellt. Ezt a folyamatot gyorsíthatja fel a plázákban felszabaduló hely, amit alacsonyabb áron kibérelhetnek az autógyártók. Erre bőven vannak már példák egyébként: A Tesla rendszeresen helyezi el bemutatótermeit plázákban, de az elsősorban Hyundai modelleket forgalmazó Rockar kereskedői hálózat is régóta próbálkozik az ötlettel. A dolog érdekessége, hogy abban az időszakban, amikor számos helyen ki akarják tiltani az autókat a városokból, azok visszatérnek a legforgalmasabb helyekre, csak nem úgy, ahogy megszoktuk. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Az idei többször elhalasztott, majd végül december 29-én rendhagyó módon online formában  megrendezett AMTS Automobil & Tuning Show keretében 10 órától tartott nyitó előadást Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke a magyar szakemberek Világ járműgyártásában betöltött kiemelkedő szerepéről. A Bugatti Veyron brutálisan erős motorja - tervezte: Hanula Barna (forrás: Autószektor archív) Volt szó a Mátyás király korában Kocs községben kifejlesztett kocsiról, Galamb József Ford T-modelljéről, a jelenleg is aktív magyar származású mérnökök munkájáról: a Bugatti Veyron motorját tervező Hanula Barnáról, a BMW-nek dízelmotort fejlesztő Anisits Ferenc „dízelpápáról”, a jelenleg futó Porsche modellek külső formáját megalkotó Varga Péterről – hogy csak néhányat említsünk a több tucat érdekes sztori közül. Knezsik István aktualitásokra is felhívta a figyelmet: a magyar LEGO építő Dankó Péter Lada 1200 pályaművére még most is lehet szavazni annak érdekében, hogy a keleti blokk ikonikus példánya sorozatgyártásba kerülhessen. Erre a Dankó Péter által épített LEGO csodára lehet szavazni a LEGO Ideas oldalán (kép, nyitókép: LEGO Ideas) A különleges online show előadásait az AMTS Youtube csatornáján lehet megtekinteni: 10:00-11:30 Magyarok a Világ Járműgyártásában (Knezsik István ANK elnök jóvoltából) 12:40-13:30 Carstyling.hu tuning show (a hazai és nemzetközi tuning élet gyöngyszemei) 13:40-14:35 Classic Automobil Show (veterán, hot rod és amerikai autócsodák) 14:40-15:30 Versenysport és adrenalin (drift, rallye, offroad, motorsport) 15:40-16:15 Autó show & EV Greentech (autómárkák, importőrök és elektromos autók) 16:25-16:50 Nyereményautó sorsolás (Porsche Boxster S) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!