Több mint egy évtizedes tétlenség után a brit kormány olyan közlekedésbiztonsági stratégiát tett le az asztalra, amely nem kozmetikai javításokat ígér, hanem rendszerszintű fordulatot. Alkoholhatár-csökkentés, kötelező járműbiztonsági technológiák, fiatal sofőröket célzó szigorúbb képzés és független balesetvizsgálat: ha mindez megvalósul, a brit utak 2035-re radikálisan biztonságosabbak lehetnek. A ETSC értékelése szerint a frissen bemutatott brit közúti közlekedésbiztonaági stratégia (Road Safety Strategy) egyértelmű irányváltást jelez. Az Egyesült Királyság kormánya először több mint tíz év után újra ambiciózus, számonkérhető célokat tűzött ki: 2035-ig 65 százalékkal csökkentené a halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetek számát, a 16 év alattiaknál pedig 70 százalékos javulást céloz meg. Ez már nem óvatos finomhangolás, hanem politikai szintű beismerése annak, hogy a korábbi megközelítés kifulladt. Az ETSC (Európai Közlekedésbiztonsági Tanács) egy független, brüsszeli székhelyű szakmai szervezet, amely kormányok, kutatóintézetek és civil közlekedésbiztonsági szereplők munkáját fogja össze. Az ETSC feladata nem a politikai üzenetgyártás, hanem az európai szintű baleseti adatok elemzése és az ezekre épülő, bizonyítékokon alapuló szakpolitikai ajánlások megfogalmazása. Állásfoglalásai rendszeresen visszaköszönnek az uniós jogalkotásban, különösen a járműbiztonsági technológiák, az ittas vezetés elleni fellépés és a közlekedésbiztonsági célrendszerek területén. Amikor az ETSC egy nemzeti stratégiát irányváltásként értékel, az általában azt jelenti, hogy az adott ország szakít a látszatintézkedésekkel, és a bizonyítottan működő európai gyakorlatok felé mozdul el. A stratégia gondolkodási kerete a nemzetközileg elismert biztonságos rendszer, avagy rendszerszintű biztonság (Safe System) megközelítés. Ennek lényege, hogy az emberi hiba elkerülhetetlen, a halálos következmények viszont nem azok. A felelősség így nem kizárólag a sofőrök vállára kerül, hanem a rendszer egészére: az úthálózat kialakítására, a járművek biztonsági szintjére, az oktatás minőségére és a szabályok betartatására. Ez a szemlélet pontosan az, amit az ETSC évek óta következetesen képvisel európai szinten. A járműbiztonság területén a brit kormány gyakorlatilag visszatér az európai főáramba. A stratégia 18 új, kötelező biztonsági technológia bevezetését írja elő, köztük az automatikus vészfékezést és a sávtartó rendszereket. Az automatikus vészfékező rendszer (AEB, Automated Emergency Braking) olyan aktív biztonsági megoldás, amely képes önállóan fékezni, ha a vezető nem reagál időben egy ütközési helyzetben. Az ETSC szerint ezek a rendszerek bizonyítottan súlyos balesetek ezreit előzik meg, és életeket mentenek. Különösen beszédes, hogy Észak-Írországban az EU-s járműbiztonsági szabályok már most kötelezőek, így a brit stratégia valójában egy meglévő, működő modell országos kiterjesztése. Komoly előrelépés az új brit közlekedésbiztonsági stratégia (illusztráció) Az alkohol kérdésében a dokumentum szokatlanul őszinte. Anglia és Wales 1967 óta nem változtatott a megengedett véralkoholszinten, amely jelenleg a legmagasabb Európában. A statisztikák szerint minden hatodik halálos közúti baleset alkoholhoz köthető. A kormány most konzultációt indít a határ csökkentéséről, valamint az alkohol-interlockok alkalmazásáról. Ezek az indításgátló eszközök csak akkor engedik beindítani a járművet, ha a vezető alkoholszintje nulla közeli értéken van, és több európai országban már bizonyították hatékonyságukat a visszaeső ittas vezetők kiszűrésében. Kiemelt eleme a stratégiának a fiatal és kezdő sofőrökre vonatkozó szigorítás is. A 17–24 éves korosztály a jogosítványok mindössze 6–8 százalékát birtokolja, mégis a halálos és súlyos balesetek közel egynegyedében érintett. Erre válaszul a brit kormány minimum tanulási időszak bevezetését tervezi, miközben Észak-Írország már konkrét lépéseket tett: 2026-tól ott életbe lép a Graduated Driver Licensing rendszer. A GDL fokozatos jogosítványszerzést jelent, kötelező tanulási idővel, strukturált képzési programmal, digitális tanulónaplóval, valamint a vizsga utáni időszakban éjszakai és utasszám-korlátozásokkal. A cél nem az, hogy a fiatalok gyorsan átmenjenek a vizsgán, hanem hogy valóban biztonságos közlekedővé váljanak. Újdonságként jelenik meg egy független Közúti Közlekedésbiztonsági Vizsgálati Hivatal (Road Safety Investigation Branch), amely a súlyos baleseteket rendszerszinten vizsgálná. Ez az egység rendőrségi és egészségügyi adatokat kapcsolna össze, hogy feltárja a balesetek valódi okait, különös tekintettel az egyre terjedő vezetéstámogató és részben automatizált rendszerekre. Az ETSC szerint ez kulcskérdés a jövőben, és európai szinten is hiányzó láncszem. A brit stratégia azért releváns hazai szempontból, mert pontosan azokra a problémákra ad rendszerszintű választ, amelyek Magyarországon is régóta jelen vannak: fiatal sofőrök felülreprezentáltsága a súlyos balesetekben, ittas vezetés, motorosok magas kockázata, valamint az aktív járműbiztonsági technológiák lassú terjedése. A Safe System megközelítés és a GDL-modell kézzelfogható mintát adhat a magyar KRESZ- és jogosítvány-reformokhoz, miközben az EU-s járműbiztonsági szabályokhoz való igazodás ipari és közlekedésbiztonsági szempontból is megkerülhetetlen irány. A brit Road Safety Strategy irányváltása szorosan illeszkedik ahhoz a gondolkodásmódhoz, amely az Autószektor elmúlt hónapokban megjelent anyagaiban is visszatérően megjelent. Amikor az ETSC arra figyelmeztetett, hogy az olcsóbb kisautókért cserébe nem szabad feladni a biztonsági követelményeket, valójában ugyanazt az alapelvet fogalmazta meg, amely most a brit stratégiában is központi szerepet kap: az emberi hiba nem lehet halálos következményű kompromisszum ára. Hasonló logika húzódik meg a kétkerekűekre kiterjesztett műszaki ellenőrzések uniós terve mögött is, amely azt üzeni, hogy a közlekedésbiztonság nem választható szét járműkategóriák szerint, hanem rendszerszinten kell kezelni minden közlekedőt. Ugyanez a rendszerlogika jelenik meg London technológiai irányváltásában is, ahol az AI-alapú forgalomirányítás már nem csupán segíti, hanem bizonyos helyzetekben át is veszi a döntéshozatalt az embertől. A brit közlekedésbiztonsági stratégia ezekből az elemekből épít egységes keretet: nem egy-egy szabályt szigorít, hanem egy olyan ökoszisztémát próbál létrehozni, ahol jármű, infrastruktúra, technológia és emberi viselkedés együtt csökkenti a kockázatot. Forrás: TSC – UK Road Safety Strategy értékelés; UK Department for Transport – Road Safety Strategy 2026; Department for Infrastructure Northern Ireland – Graduated Driver Licensing bejelentés. Képek: ETSC, ChatGPT 5.2  

A digitalizáció terjedésével a kiberfenyegetések száma és összetettsége folyamatosan növekszik, éppen ezért fontos, hogy a személyes adatok biztonsága érdekében a számítástechnikai és okoseszközöket használók tisztában legyenek a tényleges veszélyekkel, azokra megfelelően tudjanak reagálni, képesek legyenek elhárítani a sok esetben visszafordíthatatlan támadásokat. A Debreceni Egyetem Informatikai Kara napjaink leggyakoribb problémájára kínál megoldási lehetőséget azzal, hogy egy új képzés keretében készíti fel az informatikai pályára készülő fiatalokat, IT-cégeknél dolgozó szakembereket a virtuális bűncselekmények megelőzésére. Fotó: Debreceni Egyetem A hamarosan online elérhető, összesen 105 kontaktórából álló hálózat- és rendszerbiztonsági részismereti képzés gyakorlatorientált betekintést nyújt a kiberbiztonság teljes spektrumába, a hallgatók amellett, hogy megtanulhatják az alapfogalmakat, a kiberfenyegetések típusait, képbe kerülhetnek a valós környezetben végrehajtott támadások és védelmi megoldások lehetőségeivel is. - Az informatika minden eddiginél nagyobb hatással van a mindennapokra, a mesterséges intelligencia világában sokszor azt is nehéz megállapítani, hogy mi a valóság és mi az, amit a technológia segítségével hoztak létre. A visszaélések és a támadások valós veszélyt jelenthetnek. A képzésünk esetében a gyakorlati tudáson, az életből vett szituációkon és a laborfeladatokon van a hangsúly, így a végzett hallgatók magabiztosan alkalmazhatják majd a tanultakat akár munkahelyi környezetben is. A részismereti képzést elsősorban kiberbiztonsági pályára készülőknek, hálózati és IT szakembereknek, rendszergazdáknak ajánljuk, akik szeretnék bővíteni tudásukat a tématerület irányába. Rajtuk kívül azok is jelentkezhetnek a képzésre, akik biztonságosabb digitális rendszereket szeretnének tervezni és üzemeltetni. A képzés végére a résztvevők képesek lesznek biztonságos hálózati és szerverinfrastruktúrák tervezésére, üzemeltetésére és védelmére, valamint a kiberbiztonsági kockázatok felismerésére és kezelésére – ismertette Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar dékánja. A képzésnek része a modern biztonsági eszközök, a monitorozás, a jogosultságkezelés, a naplóelemzés és a sérülékenységek kezelése is. Külön hangsúlyt kap a decentralizált és elosztott rendszerek működési jellemzője, a blokklánc technológia megismerése. A tanulmányokat egy komplex rendszerbiztonsági laboratórium zárja, ahol a hallgatók egy kis- és középvállalati IT-környezetet terveznek, építenek és védenek meg, majd szimulált támadásokon keresztül tesztelik a tudásukat. A két hónapos kurzus sikeres elvégzését követően a hallgatók a Debreceni Egyetem Informatikai Kara által kiállított mikrotanúsítványt kapnak, mely igazolja a megszerzett kiberbiztonsági kompetenciákat és jól hasznosítható a munkaerőpiacon. A képzés a tervek szerint márciusban indul, jelentkezni február 15-ig lehet. 

Néhány hónap leforgása alatt már másodszor fordult elő, hogy ellopták a Gútán elhelyezett, biztonságos közlekedésre figyelmeztető papírrendőrt. Halász Béla, Gúta polgármestere a közösségi oldalán egy videó megosztásával számolt be róla, hogy ismét ellopták a papírrendőrt. A térfigyelő kamera felvételén látható időpont szerint az eset pénteken, röviddel hajnali 1 óra után történt. Egy fehér színű furgon állt meg a főúton, a sofőr kiszállt és a kocsi mögé ment, majd miután visszült és távozott, a papírrendőrnek már hűlt helye volt. „Sajnos a másik rendőrünk is emberrablás áldozata lett, nagy erőkkel keressük! Kedves fehér furgon tulajdonosa, még van időd visszahozni! A rendszámod megvan“ – írta a videóhoz mellékelve Halász Béla. 2025 novemberében hasonló „emberrablás“ történt Gútán. Akkor ugyancsak rögzítette egy térfigyelő kamera, ahogy egy férfi először ledöntötte a papírrendőrt, majd néhány percig a helyszínen sétálgatott, vizelt egyet, utána pedig a papírfigurát a hóna alá kapva felpattant kerékpárjára és távozott. A figurát később a gútai Brünni téren találták meg kidobva.    

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás. Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot. „Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük” – mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója. „Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát” – hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.