Sorra születnek az elektromos rekordok, de a hatótávolság inkább csak hétköznap fontos, a megszállottaknál továbbra is a sebesség számít.
A csúcsra törés már 130 éve kezdődött, sokan életüket adták azért, hogy a leggyorsabbak legyenek. A veszteség lista hosszú és olyan nevek szerepelnek rajta, mint Donald Cambell, aki autóval és motorcsónakkal is megpróbált csúcsra jutni, végül vízen lelte halálát.
A rekordkrónika legújabb áldozata a 60 éves Chris Raschke egész életét a motorsportnak szentelte pilótaként és versenyautó építőként is. Az 1990-es években a Speed Demon csapattal épített rekorder gépet, ami 2020-ban 756,25 km/órával száguldott a hivatalosan előírt mindkét irányban.
Ráadásul nem sugárhajtású, hanem dugattyús motorral hajtott szárazföldi járművel.
A csapatalapító-pilóta George Poteet később 774,86 km/órás tempót is elért, de csak egyik irányban, ezért ezt az eredményt nem hitelesítették.
2024-ben Poteet életét vesztette, az aranyszínű rekorder gép George Poteet kérésének megfelelően múzeumba került. A következő modellt Chris Raschke vezette. A Speed Demon 3-as motorjának alapja is Chevrolet Big Block V8-as volt, ebből épített Ken Duttweiler 9,1 literes, dupla turbóst, melynek teljesítménye 3199 lóerő, nyomatéka 2735 Nm volt.
Ezzel csővázra épített szivarral akarta megjavítani augusztusban a dugattyúmotoros szárazföldi járművek sebességi világcsúcsát Chris Raschke, aki a rajt után négy kilométerrel már 455 km/órás tempóval száguldott, de elvesztette uralmát a gép fölött, ami felemelkedett, majd a földbe csapódott, amibe belehalt a pilóta.
A Bonneville Salt Flats sós síkságon történt tragédiáról így írt a Speed Demon Racing csapata: Chris tudta, mit jelent Bonneville, és mit jelent a sebesség. Szenvedélye, bátorsága és elhivatottsága örökre része lesz ennek a különleges közösségnek.
Sóstói rekorder pálya
Több sebességi világcsúcs és tempós rendezvény helyszíne a Bonneville Salt Flats. Az USA Nevada és Utah államának határán fekvő Wendover kisváros a Bonneville Sós Tavakként lett világhíres. Az 52 ezer négyzetméteres nemzeti park része a tómeder, melynek 14 ezer éve megroggyant az északi partfala, mert nem tudta már megtartani a tó hatalmas víztömeget és a meder kiszáradt. A megmaradt tízezer négyzetkilométeres sósivatag tökéletes helyszíne a sebességi rekordkísérleteknek. A 80-as számú országúttól egy keskeny bekötőút vezet a tómederhez, itt rendezik 1949. óta a Speed Weeket, melyre több száz versenyző gyűlik össze a világ minden tájáról.
A Bonneville sós síkság állapota évről évre romlik, a hatalmas esőzések miatt már 2015-ben elhalasztottak rekordkísérleteket, töröltek rendezvényeket.
Egy évvel később a sóréteg vékonyodása jelentett gondot, mert a korábban tükörsima felületen huplik, gödrök, bukkanók keletkeztek. A biztonság érdekében a Speed Week szervezői és a SEMA tuningszervezet 2 ezer tonnányi sót szállított a helyszínre, mert az USA-ban nem találtak a máshol hét mérföldes (11,2 km-es) alkalmas szakaszt.
Egy kis rekordtörténelem
Az első hivatalos sebességrekordot elektromos autóval állították fel. Ahogy az első autóverseny, úgy a csúcstámadási is újságíró ötleteként született. Az Automobile Club de France-ot is alapító Paul Meyan 1896-ban elindította a La France Automobile magazint, mely meghirdette a leggyorsabb járművek versenyét.
A Párizs közeli Parc Agricole d’Achères területén kijelölt 2 kilométeres szakasz első fele a gyorsításra, a második a sebességmérésre szolgált. Egyetlen jelentkezőként Meyan arisztokrata barátja, Gaston de Chasselopup-Laubat gróf állt fel autójával a rajtvonalra. Jeantand gyártmányú autójának 36 lóerős teljesítményű villanymotorját Fulmen márkájú akkumulátor táplálta. 1898. december 18-án 63,13 km/h tempóval felállította a világ első autós sebességi rekordját.
Gaston de Chasselopup-Laubat gróf nem sokáig örülhetett, mert rekordját hamarosan megdöntötte a belga Vörös Ördög, Camille Jenatzy, 1899.január 17-én CGA Dogcat villanyautójával 66,66 km/órás tempót ért el. Labaut még aznap válaszolt a kihívásra és 80,35 km/h sebességet ért el.
Tíz nappal a később Jenatzy 80,35 km/h tempóval száguldott. Tavaszig béke honolt, mert a belga és a francia is új gépet épített. Március 4-én Lebaut autója 92,78 km/h tempót ért el, de ez a rekord sem tartott sokáig, mert közben Jenatzy tervei alapján igazi rakéta készült a Rotschild & Fils műhelyben. Torpedó fazonú és alumínium-magnézium-volfrám ötvözetű karosszériája alsó ládájában 200 voltos két (összesen 68 lóerős teljesítményű) Postel-Vinay villanymotort építettek ezek lánccal hajtották a Michelin abroncsos hátsó kerekeket.
A párbaj részeként először a belga érte el a bűvös százat: Jentzy 1899 április 30-án (vagy májusban, ez még vitatott) a Párizs közeli Yvelines/Achères úton. 105.882 km/h sebességi világrekordot állított fel. A közel másfél tonnás Örök elégedetlen (La Jamais Contente) nevű villanyautótól 1902-ben Leon Serpollet gőzjárműve 120,8 km/órás tempóval vette el az elsőséget.
A verseny azóta is tart és a csúcs már túl van a hangsebességen: 1997 októberében a nevadai sivatagban a brit Andy Green vadászpilóta Thrust SSC nevű kerekes szörnyetegével 1228 km/h szárazföldi sebességrekordot állított fel.
A világ legjobban gyorsuló négykerekűje éveken át a zürichi egyetemisták által épített Formula Student autó volt: a négy villanymotoros monoposto 2016 július 13-án álló helyzetből 1,513 másodperc alatt és harminc méter után elérte a százas tempót. Az Academic Motorsports Club Zurich (AMZ) négykerék-hajtású autójának tömege 168 kg, rendszerteljesítménye 200 lóerő, nyomatéka 1700 Nm. A többi rekorderhez hasonlóan a Formula Student rakéta is csak zárt pályán száguldhat.
A közúton is használható rendszámos autók rekordjainak listája folyamatosan bővül, igaz, maximális teljesítményüket ezeknek is csak zárt pályán lehet kipróbálni.
A Bugattival és Porschével egy családba tartozó Rimac a VW csoport németországi Automotive Testing Papenburg (ATP) állította fel a leggyorsabb szériaautók rekordját: a Nevera villanyautó 412 km/h tempót ért el a német tesztpálya kétszer négy kilométeres egyenesű döntött ovális pályáján. A rekordtempónál a Nevera másodpercenként 115 métert tett, tapadását négy Michelin Cup 2 R abroncs, villamos energiaellátását 120 kWh-s akkumulátorcsomag biztosította.
A gyári tesztpilóta és fejlesztő mérnök Miro Zrnčević az első szakaszon 250 km/órára gyorsított, majd a döntött kanyar kijáratánál padlógázzal pörgette fel a négy villanymotort, melynek rendszerteljesítménye 1914 lóerő, nyomatéka 2360 Newtonméter.
Az ügyfelek „csak” 352 km/órás sebességre korlátozva kapják a rendszámozott utcai változatot, az elektronikus korlátozást szervezett pályaprogramon oldják fel a Rimac sportszerviz csapatának szakemberei.
A Pininfarina Battista nem végsebességben, hanem gyorsulásban verte meg a korábbi csúcstartó Rimac Neverát azzal, hogy álló helyzetből 1,86 másodperc alatt érte el a százas tempót, ami 1,1 másodperces javítást jelent, a kétszázas tempóhoz 4,75 másodperc kellet.
Nem éppen ideális időjárási viszonyok között rajtolt a Nordschleifén a Mercedes-AMG One, de Maro Engel pilótának így is sikerült 6 perc 35,183 másodperces köridőt futnia a 20, 832 km-es pályán, ami 3,65 másodperccel jobb, mint a Manthey-Racing Porsche 911 GT2 RS ideje.
A Mercedes-AMG One a közúti közlekedésre is engedélyezett sportkocsik rekordere, igaz, a négy villanymotoros (1063 lóerős) One végsebességét rendszámozás előtt 352 km/órára korlátozzák.
A kétüléses AMG One technológiája Forma 1-es: szénszálas monocoque utaskabin, nyomórudas futómű, kerámia fékrendszer. Dinamikus gyorsulását aktiválódó regeneratív rendszere visszatáplálja az elektromos energiát az akkupakkba. A nürburgringi rekordnál a One futóművének kerékdőlését a megengedett maximumra állították, a menetvezérlő elektronikát Race+ fokozatba kapcsolták, az aktív aerodinamika leszorítóerővel és a hasmagasság csökkentésével, valamint a gombnyomással dönthető hátsó szárnnyal is csökkentették a légellenállást az egyenesekben.
Az előbbiekkel ellentétben van még egy autó, aminek legkevésbé a formája nyerő. Az évente megrendezett goodwoodi Festival of Speed hegyi felfutóján 2022-ben állított fel új rekord született és minimális különbséggel a McMurtry Automotive Spérlingje 39,08 másodperces idővel megdöntötte az ID.R előző évi 39,9 másodperces rekordját. A Batmobilt idéző ezer lóerős gép tömege egy tonna és másfél másodperc alatt éri el a százat. Iszonyatos stabilitásának magyarázata az óriási leszorítóerő, melyet úgy érnek el, hogy ventilátorral kiszippantják a levegőt alóla. Az ötlet nem új, így működött a Brabham BT46 B versenyautó, melynek megoldását 1978-as első fölényes győzelme után kitiltottak a Forma 1-ből.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!