Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült "dobozba zárni", és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani. Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük. Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában. Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.  

Illusztráció. Forrás: Parksol Kevésbé ismert tény azonban, hogy az okos parkolás technológiai alapjai ma már nem kísérleti fázisban vannak. A nemzetközi kutatások szerint a szenzorokra és mesterséges intelligenciára épülő parkolási rendszerek ipari pontossággal működnek, és képesek valós városi környezetben is megbízható adatot szolgáltatni. Sőt, ezek a megközelítések nemcsak kutatólaborokban léteznek: Magyarországon is vannak már olyan vállalatok, amelyek kifejezetten ilyen, szenzor- és AI-alapú parkolási rendszereken dolgoznak. Amikor az adatokból döntés születik A parkolás digitalizációjáról sokáig úgy gondolkodtunk, mint különálló technológiák halmazáról: szenzorok jeleznek, kamerák figyelnek, az adatok pedig külön rendszerekben gyűlnek. A nemzetközi szakirodalom szerint azonban az igazi előrelépést az jelenti, amikor a mesterséges intelligencia ezeket az adatokat egyetlen döntéssé alakítja. A Sensors című, nemzetközileg lektorált tudományos folyóiratban megjelent kutatások szerint azok a rendszerek, amelyek kamerás járműfelismerést és parkolószenzor-adatokat együtt dolgoznak fel, kontrollált tesztkörnyezetben 98–99 százalékos pontossággal képesek meghatározni a parkolóhelyek foglaltságát. A szenzor jelzi, hogy egy hely foglalt, a kamera megmutatja, mi áll ott – a mesterséges intelligencia pedig eldönti, hogy a két információ valóban ugyanarra a parkolóhelyre vonatkozik-e. Az IEEE Transactions on Intelligent Transportation Systems folyóiratban publikált kutatások megerősítik ezt a megközelítést. Ezek szerint a városi parkolás érzékelésében az AI akkor működik a legmegbízhatóbban, ha nem egyetlen adatforrásra támaszkodik, hanem szenzoros, vizuális és térbeli információkat értelmez együtt. Ez különösen fontos a valós városi környezetben, ahol az adatok zajosak, a körülmények pedig ritkán ideálisak. Rendszám, pozíció, parkolóhely – az AI összerakja a képet A parkolási rendszerek egyik legösszetettebb feladata a járművek pontos azonosítása. Az automatikus rendszámfelismeréssel foglalkozó kutatások szerint a mesterséges intelligencia itt már nem pusztán karaktereket olvas. Feldolgozza a kameraképet, figyelembe veszi a parkolóhelyhez tartozó szenzor jelzését, majd térben elhelyezi a járművet, és hozzárendeli az adott parkolóhelyhez. A Sensors folyóiratban 2024-ben publikált tanulmányok szerint az ilyen, több adatforrást integráló AI-alapú rendszerek 99 százalék feletti felismerési pontosságot érnek el kontrollált környezetben. A szerzők kiemelik: ha egy jármű részben takarásban van vagy a fényviszonyok nem ideálisak, a parkolószenzor jelzése segít az algoritmusnak megerősíteni, hogy az adott parkolóhely valóban foglalt. Kevesebb infrastruktúra, több információ A parkolás érzékelését vizsgáló brit városi kutatások a fixen telepített parkolószenzorokat a szenzorokkal és kamerákkal felszerelt, mozgó járművekkel – az úgynevezett „scan car” megoldásokkal – vetették össze. Az eredmények szerint a két megközelítés együttes alkalmazása 90 százalék körüli vagy azt meghaladó pontosságot biztosít az utcai parkolás feltérképezésében, miközben lényegesen kevesebb fizikai szenzorra van szükség a városi lefedettséghez. A kulcs itt is a mesterséges intelligencia, amely képes időben és térben összehangolni a különböző adatforrásokat. Miért jó ez az önkormányzatoknak? Az üzemeltetők és önkormányzatok számára a legnagyobb változást az jelenti, hogy a parkolás láthatóvá és mérhetővé válik. Amikor a szenzorok és kamerák adatait a mesterséges intelligencia egységes rendszerben értelmezi, az ellenőrzés nem esetleges, hanem adatvezérelt lesz. A döntések – például parkolási zónák kialakítása vagy szabályozási változtatások – valós használati adatokra épülhetnek, nem becslésekre. Az IEEE intelligens közlekedési rendszerekkel foglalkozó publikációi szerint az ilyen megközelítés különösen nagyvárosi környezetben fontos, ahol a manuális ellenőrzés önmagában nem skálázható. Az AI itt nem kiváltja az üzemeltetést, hanem támogatja és fókuszálja azt. A kutatások és a gyakorlati tapasztalatok szerint mindez a humán erőforrás oldalán is változást hoz: az automatizált érzékelés és ellenőrzés csökkenti a helyszíni beavatkozások számát, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok a meglévő parkolóőri kapacitásokat más, nagyobb hozzáadott értékű közfeladatokra csoportosítsák át, miközben a parkolási rendszer átláthatósága és megbízhatósága megmarad. Emellett a pontosabb parkolási információk csökkentik a parkolóhelyet kereső autók számát, ami kisebb forgalmi terhelést és élhetőbb városrészeket eredményez. Miért jó ez az autósoknak? Az autósok oldaláról a parkolás elsősorban idő- és stresszkérdés. Amikor a rendszer megbízhatóan tudja, hogy egy parkolóhely foglalt vagy szabad, az információ nem becslésen, hanem mért adaton alapul. Ez csökkenti a felesleges körözést, kiszámíthatóbbá teszi a parkolást, és összességében javítja a városi közlekedés élményét, miközben kevesebb kipufogógáz kerül a levegőbe, ami közvetlenül javítja a városlakók mindennapi életminőségét. Érdekes kitekintést ad, hogy a világ különböző részein eltérő logikára épülnek a parkolási rendszerek. Míg Európában – így Magyarországon is – a parkolás jellemzően büntetésalapú modellre épül, addig Kínában több nagyvárosban automatikus parkolási rendszereket vezettek be, hiszen itt nem alkalmazhatnak a büntetéseket a lakosság felé. Ezekben a parkolóhelyek szenzorai érzékelik a jármű érkezését, a kamerák és a rendszámfelismerés azonosítják az autót, a rendszer pedig a sofőr helyett automatikusan elindítja és leállítja a parkolást. A díjfizetés digitálisan, egyetlen lépésben történik, és a modell a publikált tapasztalatok szerint már évek óta működik. A példát a nemzetközi szakirodalom gyakran említi annak illusztrálására, hogy a technológia nemcsak ellenőrzésre, hanem kényelmi szolgáltatások alapjaként is használható. Magyar tapasztalat egy globális trendben A nemzetközi kutatásokban bemutatott megközelítés a gyakorlatban Magyarországon is megjelent. Az EPS Global olyan parkolási rendszereken dolgozik, ahol a mesterséges intelligencia a parkolószenzorok adatait és a fix vagy mobil kamerák képeit együtt elemzi, majd ezek alapján hoz döntést a parkolóhelyek állapotáról. „Sokan még mindig azt gondolják, hogy az AI a parkolásban annyit jelent, hogy egy kamera felismer egy autót. Valójában a mesterséges intelligencia akkor válik igazán hasznossá, amikor a szenzorok jelzéseit, a kameraképeket és a térbeli adatokat egyetlen, megbízható döntéssé tudja összerakni. Ez nem látványos technológia, hanem háttérmotor, ami egyszerre segíti az üzemeltetést és az autósokat.” – mondta Viczián László, az EPS Global termékfejlesztési vezetője. Az okos parkolás nem jövő idő A szenzorokra és mesterséges intelligenciára épülő parkolási rendszerek ma már nem ígéretek, hanem kutatásokkal és gyakorlati tapasztalattal igazolt megoldások. A pontosságuk, skálázhatóságuk és városi alkalmazhatóságuk dokumentált. Az okos parkolás ezért nem a jövő kérdése, hanem a jelen döntése. Az, hogy ebből mikor lesz valódi városi gyakorlat, ma már nem a technológián múlik.    

Február 8-án este bejelentés érkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányságra, hogy a XII. kerületben, a Csörsz parknál egy feltűnő arctetoválású férfi inzultálja a járókelőket. A rendőrök a bejelentés alapján a helyszínen igazoltatták a 34 éves J. Tamást, akiről az intézkedés során kiderült az is, hogy a környéken két autó gumiabroncsát is kiszúrta. A férfit az újbudai rendőrök elfogták és a XII. Kerületi Rendőrkapitányságra előállították, ahol rongálás vétség gyanúja miatt indult büntetőeljárás.  

A Ryanair kedden, pénteken és vasárnap, míg a Wizz Air hétfőn, szerdán és pénteken tervez repülni Dubrovnikba. Zadar után a 2026-os nyári menetrendben Dubrovnik már a második horvát város, ami közvetlen Ryanair járattal lesz elérhető. Korábban a Budapest-Krakkó vonalra jelentett be egymás után közvetlen járatot a két nagy fapados. Fotó: Facebook/Budflyer