„Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiváló kutatási infrastruktúrái – a velük együttműködő oktatási és kutatási intézmények alkotta ökoszisztémában – kulcsfontosságú szereplői a siker és kiválóság érdekében végzett folyamatos tudományos erőfeszítéseknek” – fogalmazott dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese abban a kiadványban, amelynek célja, hogy bemutassa a legjobbnak ítélt magyarországi kutatási infrastruktúrákat, és egyúttal felhívja a figyelmet az ott elérhető kutatási és együttműködési lehetőségek széles körére. Hozzátette: egyre növekszik azon kutatási infrastruktúrák száma, melyek minden tekintetben világszínvonalúak. A kötetben a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja (JKK) is szerepel, amely mostantól használhatja a „Kiváló kutatási infrastruktúra” elismerő címet. Dr. Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője (Fotó: Májer Csaba József) A kiadvány hangsúlyozza: a JKK munkatársai az Autonóm Közlekedési Rendszerek Központjában, az e-Mobilitás Központban, az Ipar 4.0–Mobil Robotika Központban és a Mesterséges Intelligencia Központban azon dolgoznak, hogy a jövő közlekedése kompromisszumok nélküli, biztonságos, egyszerű és fenntartható legyen. Ennek kutatási irányai olyan aktuális területeket fognak át, mint az elektromobilitás, a gépi tanulás, a környezetérzékelés, a robotika, a járműszimuláció, az önvezető járműirányítási, a telekommunikációs, valamint az intelligens közlekedési rendszerek. Emellett a JKK kiemelkedően nagy hangsúlyt fektet a hallgatói tehetséggondozásra, a kutatói utánpótlás biztosítására: a kutatómérnökök mentorként támogatják a fiatal tehetségeket. „Büszkén viseljük az elismerő címet, amiért köszönettel tartozunk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak. Ez újabb visszaigazolást jelent, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységünket rendkívül modern infrastrukturális háttér segítségével végezhetjük, erősítve a térség versenyképességét. A győri laboratóriumi háttér és eszközpark nagymértékben fejlődött az elmúlt években, emellett hatalmas támogatást jelent a Széchenyi István Egyetem egyre erősebb zalaegerszegi jelenléte. Az intézmény jelenleg is fejleszti tudományos és innovációs parkját a ZalaZONE parkban, amely egyszerre segíti a kutatás-fejlesztést, az oktatást és hallgatói csapataink tevékenységét. Felbecsülhetetlen értékű lehetőséget jelent, hogy munkatársainknak, hallgatóinknak hozzáférésük van Európa egyik legkorszerűbb tesztpályájához” – hangsúlyozta dr. Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője. Megjegyezte: különösen büszke ara, hogy az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatásaikhoz saját alsó és felső szintű járműirányítási platformot fejlesztettek. A JKK tevékenységét számos neves intézmény, szervezet együttműködésével végzi. Közülük Magyarországon érdemes kiemelni – a már említett ZalaZONE mellett – a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetet (SZTAKI), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, a Szegedi Tudományegyetemet, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumot. A legfontosabb külföldi partnerek sorában megtalálható az egyesült államokbeli Massachusetts Institute of Technology (MIT), a lengyel Gépjárműközlekedési Intézet, a bécsi, a grazi, a kolozsvári és a brnói műszaki egyetem, valamint a Brassói Erdélyi Egyetem is. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Rövidesen vezérigazgató lesz. A „Dare Forward 2030” stratégiával a Stellantis több márkát tömörítő csoport biztonságosan kívánja pozícionálni magát a jövőre nézve, számos technikai döntés meghozatala után most különféle személyzeti átalakítások következnek. Egy nagyobb személyi váltás keretében az autógyártó Opel ismét új főnököt kap. Florian Huettl 2022. június 1-től veszi át az Opel vezérigazgatói posztját. 2021 márciusában csatlakozott a Stellantishez, és ma az Opel nagy-európai régió értékesítési és marketingigazgatói pozícióját tölti be. Korábban sikeresen töltött be különböző pozíciókat az autóiparban különböző országokban, köztük az Egyesült Királyságban, Németországban és Oroszországban. A Huettl vezeti a Stellantis portfóliójában található egyetlen német márka világméretű kereskedelmi fejlesztését és az elektromos korszakba való átállását. Huettl Uwe Hochschurtz utódja, akit a Stellantis európai üzletágának új operatív igazgatójává (COO) léptetnek elő. A Renault volt menedzsere csak 2021. szeptember 1-jén vette át a vezető pozíciót az Opelnél. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Évtizede még rozsda rágta, napjainkban gyönyörűen restaurált buszként gördült a kiállításra az emeletes MÁVAUT-Ikarus, aminek értékét a helyreállítás minősége mellett az is emeli, hogy ritka darab. Igazából kettő az egyben, mert több donorból készült. Az egyikből 17, a másikból csak egy készült       Fotó: Boros Jenő 1962-ben bemutatott Ikarusokból építették Angyalföldön, a MÁVAUT Béke téri és Szabolcs utcai műhelyében. Alapul két kiszuperált FAÜ busz szolgált, ezek rendszáma eredetileg GA 81-16 és GA 81-17 volt, végül utóbbit kapta 1969-es forgalomba helyezéskor. A premieren még KÍSÉRLETI járatjelzéssel és PRÓBA 03-28-as rendszámmal jelent meg a fővárosi utakon. Túl magasa lett Eredetileg Budapesten akarták üzemeltetni, be is mutatták az Erzsébet téri (akkor Engels téri) buszpályaudvaron, de 4,24 méterese magassága miatt a városi vonalak többségén nem tudott volna közlekedni. Később a 12. számú AKÖV telepére került az emeletes MÁVAUT Ikarus, melynek oldalán Volán szolgáltatásokra utaló utazási, szállítási és tehertaxi hirdetések szerepeltek. Minden részletében hibátlanul restaurálták Fotó: Boros Jenő Leváltott modell A donorokra sok panasz volt, ezért gyorsan lecserélték az 556-osokat, nem ez volt a legsikeresebb Ikarus konstrukció. A típust leváltó 200-asok formatervezője, Finta László a szerzőnek egykor elmesélte, hogy már első évében erősen rozsdásodott, nem igazán kedvelték az exportpiacokon, így rohamosan esett a szovjet megrendelések száma. A tetemes garanciális hibáknak köszönhetően a típust a terezettnél korábban leváltották. Ülésrend a felső szinten      Fotó: Boros Jenő Így készült A 28 üléses emeleti részt egyszerűen rácsavarozták az alapjárműre, melynek galériájára két lépcsőn lehetett feljutni az emeletre, ahol a 165 centinél magasabbaknak csak görnyedten tudnak közlekedni, amit megtapasztaltam a busz újjászületési ceremóniáján. Utazás közben tilos volt állni, mindenkinek helyet kellett foglalni a fűrészfogszerűen elrendezett két középső üléssorban. Az alsó szinten a kalauzülésből is követni lehetett az emeleti ülések foglaltságát, melyet világító alaprajz jelezett. Később, a kalauz nélküli korszakban a sofőr periszkóppal ellenőrizhette a felső szintet. A kalauz a földszinten ellenőrizte a jegyeket és.... ... a világító táblán az emeleti ülések foglaltságát                    Fotó: Boros Jenő Több rozsda és lyuk Az ős emeletes buszhoz hasonlóan másfél év alatt készültek el az alapos restaurálással is, ami sokkal nehezebb és aprólékosabb munkát igényelt, hiszen a karosszérián több volt a rozsda és a lyuk, mint a fémlemez. Nem véletlenül doloztak rajta több mint tízezer munkaórát.  Teljesen felújították a vázszerkezetet, pótolták a műszerfalat, a lámpákat, a vészjelző gombokat, a kapcsolók többségét és újra kárpitozták az üléseket, ami sziszifuszi munka volt. Az eredetileg hathengeres JÁFI 619-es dízelmotort már a korabeli probajáratok után Rába D10-esre cserélték. Utolsó pillanatban mentették meg   Forrás: Regés Ikarus Autóbuszgyüjtemény Uránvárosi járat A magassága miatt instabil és gyakran javításra szoruló emeletes busz 1969 januárjától 1976. júliusáig menetrendszerűen szállította az utasokat a pécsi megyeszékhelyen a Kossuth tér és Fehérhegy, illetve Uránváros között. Több mint kétszázezer kilométeres futásteljesítménnyel 1977-ben kiszuperálták, ezután eyg Volán üdülőben presszóként, büfékocsiként szolgált, majd bontóba került. Többen megpróbálták feltámasztani, de ez még a Pécs Európa Kulturális Fővárosa-projekt keretében sem sikerült, miközben állapota tovább romlott. Pécsi vonalon                        Forrás: Volán  Értékmentő program A lepusztult állapotú jármű másfél éve került ismét a Volánbuszhoz, melynek dicséretes küldetése a műszaki kincsek megmentése. A mérnökökből, mesterekből, beszerzőkből álló húsz fős restaurátor brigád a korábbiakhoz hasonlóan kitűnő munkát végzett. A Volánbusz 2020-ban indította értékmentési programját, melynek célja az elődvállalatok különleges járműveinek megőrzése. Nosztalgiajárataiban egyre több a restaurált, veterán korú autóbusz, van már Ikarus 55-ös, 66-os és több 200-as, a flotta most az egyetlen példányban készült emeletes 556-ossal bővült. A kollekció része az 1954-ben gyártott Ikarus 30-as, az 1969-es 55.52-es, a napjainkban FAROS-1 rendszámmal közlekedő 1967-ben gyártott Ikarus 55.21 Lux busz, valamint az E99.07-es Ikarus, melyből 1995. és 2003. között mindössze 17 készült. Szathmáry Norbert, az értékmenő program munkatársa     Fotó: Boros Jenő Izgalmas cégtörténet A színes buszmajálison dr. Pafféri Zoltán, a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: Az autóbuszos személyszállítást bonyolító Volán-társaságok több évtizedes története olyan, mint egy kalandokkal teli utazás. Fénykorukban a nemzetközi autóbuszjáratok Barcelonától Isztambulig, Stockholmtól Athénig rótták az utakat, miközben a Volán-teherautók is előfordulhattak Líbiától Algérián és Irakon át Kazahsztánig Az elmúlt évtizedben több szervezeti változás is történt, aminek eredményeként 2019-ben létrejött a Volánbusz, hazánk és Európa egyik legnagyobb közúti közösségi közlekedési szolgáltatója: jelenleg több mint 10 ezer autóbusz-vezető hatezer járművel szállítja az utasokat. A Volánbusz 2018-ban elindított jármű-fiatalítási programjának köszönhetően – a 2021 végéig lezárt beszerzésekkel – 1800 új és újszerű autóbusz állt, illetve áll forgalomba. A társaság idén további ezer új – köztük elektromos és sűrített földgázzal üzemelő – jármű beszerzését tervezi. Ennek eredményeként az év végéig a teljes autóbusz-állomány 45 százaléka megújulhat, és a flotta átlagéletkora 8 évre csökkenhet. Újabb leletmentések Kameniczky Ákos, a vállalat forgalmi és kereskedelmi főigazgatója elmondta: A közlekedési központok és a Volánbusz integrációja során vetődött fel a gondolat, hogy 15 megmentett, vagy felújításra váró autóbuszt egy nosztalgiaflotta részeként lenne célszerű kezelni. A jármű-rekonstrukciós programnak köszönhetően a másfélezres Ikarus állományt kiváltjuk a napi forgalomból, de közben kiválasztjuk közülük az utókornak megmentendő autóbuszokat. Jelenleg ötven olyan jármű szerepel az értékmentési programban, amely valamilyen szempontból – akár egyedisége, akár mindennapisága miatt – megőrzésre érdemes. Ez elsősorban autóbuszokat jelent, de teherautó, tűzoltó kisbusz, vontató, traktor, kiszolgáló jármű egyaránt szerepel az értékmentési programban. A jármű-fiatalítás másik hozadéka, hogy a ’60-as, ’70-es években épült műszaki telephelyekre ma már más formában van szükség, mint 50-60 évvel ezelőtt. Adta magát a gondolat, hogy a járműjavítási feladatok alól mentesült hatvani telephely egy olyan látványgarázs legyen, ahol a kiállított járműveken túl relikviákat, fényképeket, Volánokhoz köthető érdekességeket is be lehet majd mutatni a későbbiekben. Az emeletes Ikarus a Hungexpó E-pavilonjában is látható május 27-29. között a Magyarok a Világ Járműgyártásában kiállításon, az AMTS rendezvényen. MÁVAUT-IKARUS 556 Motor: 6 hengeres Rába D10 dízel Teljesítmény: 133 kW/180 LE Sebességváltó: 6+1 fokozatú ZF S6-90U-002 Saját tömeg: 11 580 kg Max. tömeg: 18 500 kg V. max: 70 km/h Fogyasztás: 28 l/100 km Alsó szinten: 36+2 üléseken Emeleten: 28 ülés Rövidítések: AKÖV: Autóközlekedési Vállalat JÁFI: Járműfejlesztési Intézet FAÜ: Fővárosi Autóbuszüzem (BKV előd) MÁVAUT: a Magyar Államvasutak és az autóbusz keveréke. Elődje a Magyar Királyi Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme, amely 1935. január 1-jén kezdte működését. TEFU NV: Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat Magyar úttörő volt a tömör abroncsos Ganz-Büssing emeletes busz 1916-ban Forrás: Fortepan/ Villányi György További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Az emeletes autók ötlete már sokakban megfordult. Különösen a nagy népességű országokban, például Kínában vagy Egyiptomban - és persze Oroszországban vannak hívei. Az emeletes személygépkocsik létrehozásának nyilvánvaló célja az autók belső terének optimális kihasználása. Az orosz autótervezés „fenegyereke” Alexander Storm is elképzelte, hogyan nézhet ki egy kétszintes kombi, a Lada Vesta a Cross változatban. A fantáziaképeket az iReactor weblapon mutatták be. Az ötletgazda szerint az emeletes Vesta Cross unikális jármű lehetne, és nagy kereslet lenne iránta a turisztikai vállalkozások körében. A kétszintes autó kiváló helykihasználása miatt ideális közlekedési eszköz lehetne a zsúfolt nagyvárosokban, de alkalmas lehetne a városközi közlekedésre is. A tervező fantáziájában megszületett autóban 10 utas férne el. A karosszéria kompozit anyagokból készülne, és a stabilitás érdekében az autó vázát bukórudakkal erősítenék meg. A renderfotókon látható fantáziamodell leginkább a londoni emeletes buszokra hasonlít, kicsinyített változatban. A dizájn különlegessége ezen felül a felső utaskabinból a földszinten ülő vezető látószögébe lehajló két nagy visszapillantó tükör, melyek leginkább egy lefelé biggyedő szamárfülre emlékeztetnek. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!