A közlemény szerint a magyar emberek legnagyobb baja az okosautóval alapvetően az, hogy „okos”. A legtöbben – a megkérdezettek kétharmada – úgy vélik, hogy az okosautókkal többé nem lehet majd élvezni a vezetés szabadságát, hiszen helyettük egy robot irányítja a járművet. Ezt minden második olyan megkérdezett is említette, akinek nincs jogosítványa és nem is tervezi megszerezni azt. Tízből hatan azt gondolták, hogy az autó annyira személyes tárgy, hogy sajátot szeretnének, és nem ülnének be gyűjtőpontról elvihető közösségi okosautóba, pedig azzal csökkenteni lehetne a forgalmat, a dugókat és a parkolási problémákat a légszennyezés és az autófenntartási költségek visszaszorítása mellett. Ugyanilyen magas arányban említették, hogy bár az okostechnológia elkerüli a dugót, de a városi forgalom nem fog csökkenni, mert így autóba ülnek majd olyanok is, akik nem tudnak vezetni. Végül szintén a lista elején végzett az a vélekedés, hogy ezek a járművek folyamatosan adatokat gyűjtenek például a közlekedési, vásárlási, zenehallgatási szokásainkról, amelyek rossz kezekbe is kerülhetnek. Az öt legfontosabb szempont közé egyetlen pozitív vélemény került be – ezt is tízből hatan emelték ki – , hogy az önvezető autó nagyobb szabadságot és önállóságot adhat azoknak, akik korábban mások segítségére szorultak vagy nem tudtak közlekedni, mint például az idős és a fogyatékos emberek. Kiderült az is, a fiatalok és a jogosítvánnyal rendelkezők vagy azt megszerezni – tervezők tízből heten – nem viszonyulnak pozitívabban az okosautóhoz, mint a többiek, egyszerűen csak többet tudnak róla: általában mind a pozitív, mind a kétkedőbb véleményeket magasabb arányban említették. Összességében csak minden harmadik ember gondolja előnyösnek azt, ha pár évtizeden belül elterjednek a sofőr nélküli autók, és ezt még a fiataloknak is csak kisebb része gondolja így. A használattól pedig még jobban tartanak: mindössze minden negyedik ember használna önvezető autót, és még az újdonságokra általában nyitottabb, kísérletezőbb fiataloknak is csak a harmada próbálná ki. Még inkább elzárkóznak azok, akiknek nincs jogosítványuk és nem is tervezik megszerezni azt, pedig a közösségi okosautó remek utazási alternatívát jelenthetne számukra, ha alkalmanként szükségük lenne gépkocsira – írták.

Szép időben, jó hóban nagyon nagy élmény (kép: alpinetours.hu) Szinte ingyen Normafán Először is, ha tényleg nincs pénzünk épp síelni, de nagyon-nagyon szeretnénk, akkor - fővárosi lakosként - várjuk ki türelmesen, amíg leesik 30 centi hó, buszozzunk/autózzunk fel szépen a Normafára, csatoljuk fel a léceinket, és csússzunk le a Harang-völgybe. Irány Eplény Budától kb. 115 km, és hát nyilván amúgy is hiányzik már a Balaton ilyentájt, tehát suhanjunk le a Bakonyba, és csúszkáljunk a talán legmodernebb pályarendszerünkön. A síarénát folyamatosan fejlesztik, nincs olyan év, hogy ne változna előnyére. Már így is hosszú a legtöbb hazai rendszerhez képest, de van itt szánkópálya, éjszakai síelés és freeski&funpark is. A leghosszabb összefüggő pálya kék, szóval nem fogjuk egyből megunni, ha gyerekkel megyünk, de van fekete is, ha a kölyök már húzza a száját a laposabb lejtőkön. És a legjobb, hogy az eplényiek hóágyúznak! Itthon is lehet nagyon jó pályákat találni. Eplény! (kép: 24.hu)  Még mindig itthon, Kékestető Ha netalán úgy vélnénk, hogy 10 km-nél rövidebb sípályán halálra unjuk magunkat, de nem akarunk 100 km-nél többet utazni, akkor Kékestető a megfelelő választás. Ide is szuper gyorsan el lehet jutni, hiszen Gyöngyösig autópálya visz, úgyhogy akár másfél óra alatt a havas lejtőkön találhatjuk magunkat (lehetőleg inkább léccel, mint kocsival). A napijegyért 5500 forintot biztos ki fogunk pengetni, viszont itt már éjszakai síelésre is van lehetőség. Ha például pénteken munka után indulunk, még az a nap sem veszett el a szlalomozás számára. Ugye, milyen jó hír? A 10,1 km-es pályarendszer nagy része kék, azaz ide elhozhatjuk a nagymamit és bemelegítésre is jó, ha később nagyobb síelést tervezünk külföldön. És persze kezdőként ideális, elég szélesek a pályák és meglehetősen lankásak, a halálfélelem nem lesz közelebbi ismerősünk. Itt már érdemes megszállni is, hiszen az ingázás nem térülne meg, és csábító a Kékesi Vendégház. Semmering - Stuhleck (Ausztria) Stuhleck meglehetősen felkapott a magyarok körében, ami könnyen megérthető, ha azt nézzük, hogy 48 km-nyi lejtőn szlalomozhatunk mindössze 3 és fél órányira Pesttől. Bár távolságra messzebb van (330 km), mint korábbi úticéljaink, az infrastruktúrának hála előbb ott lehetünk akár, mint a Chopokon. A napijegy ára kicsit borsosabb, kb. 12 800 Ft, de jelentős kedvezményeket adnak bérlet esetén. A szállás is jóval drágább, mint az eddig felsorolt helyeken, de ha a kocsinknak alacsony a fogyasztása, akkor sokkal jobban megéri kicsit távolabbi (10-15 km) szállást foglalni majdnem fele áron. A pályában viszont nem fogunk csalódni, ez is olyan, mint amire az osztrákoknál jellemzően számíthatunk. Donovaly (Szlovákia) Donovaly csak 200 km-re van Pesttől, tehát ha páran bepattanunk egy kocsiba, akkor akár pár napra is megéri lemenni. A síközpontot lelkiismeretesen gondozzák, újítgatják, fejlesztik, de mivel 11 km a pályák összes hossza, inkább kisgyerekeseknek és kezdőknek ajánljuk, vagy hétvégi síelésre. A napijegy ára kb. 8600 forint. Természetesen itt is van gyerekkedvezmény, és érdemes esetleg beszerezni a Parksnow kártyát: legalább 2 napos ott-tartózkodás esetén kaphatod meg a kártyát a szálláson, amivel utána sokat spórolhatsz. Donovaly azoknak lehet csábító, akik nem lapos pályákra vágynak csak, és mondjuk inkább Észak-Magyarországon laknak. Akár venni, de bérelni is lehet. (kép: berbe.hu) A sílécek közül a gyártók már csak carving lécet gyártanak, melynek eleje és vége is kiszélesedik. Ezek a lécek sokkal fordulékonyabbak, mint az alpesi lécek. Vannak, akik azt tanácsolják, ezekből a lécekből a testmagassággal megegyező méretűt kell venni, de van, aki akár a 30 centiméterrel is rövidebb méretre esküszik. A síbot kiválasztása nem kíván nagy szaktudást. Jelenlegi tendencia szerint a síbotok egyre kisebbek, annak ellenére, hogy a sílécen egyre magasabban állunk (a sílécen lévő emelések miatt). A lényeg, hogy olyan hosszú legyen a bot, hogy behajlított kézben fogva, a földre leérve derékszög alatt 5-8 cm-rel helyezkedjen el. A mai sícipők sokkal egyszerűbbek, mint régebbi társaik. Nem lehet rajtuk állítani olyan sok mindent, ami azt a célt szolgálja, hogy ne romoljanak el rajtuk az egyes részek. A sícipők különböző lábtípusra készülnek, majdnem mindegyiken lehet állítani x-lábat és o-lábat. A cipők különböző keménységűek lehetnek, a keményebbeket a profiknak és a versenyzőknek, a puhábbakat a hölgyeknek, az idősebbeknek és a kezdők egy részének ajánlják. Elengedhetetlen a síszemüveg megléte, amely legyen UV-védelemmel ellátva, a hegyekben ugyanis a nap - noha alig érezzük - sokkal erősebben éri bőrünket. A síszemüveg a szemgödrön kívül feküdjön fel a homlok- és a halántékrészen, esetleges sérülés esetén így nem okoz balesetet. Síkesztyűből válasszunk vízhatlant, az extrém carvingozók pedig hosszabb szárú, végén gumírozott típusút. Gyerekenek is nagy élmény! (kép: origo.hu) Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!  

„Nem lehetnénk büszkébbek az innovatív Kona és KonaElectriccrossover modellekre, amelyek elnyerték a rangos „Az Év Észak-Amerikai Szabadidőautója” díjat" - mondta Brian Smith, a Hyundai Motor America ügyvezető igazgatója. „A Kona egy megfizethető, stílusos és funkcionális kompakt CUV, amelyet az aktív életmódot folytató vásárlók szükségleteire szabtak. Új mércét állít fel szegmensén belül vonzó dizájnjával, csúcstechnológiás kapcsolódási lehetőségeivel és a kategóriájában vezető biztonsági berendezéseivel. Tudjuk, hogy vásárlóink egyetértenek majd a vezető médiákkal, megerősítve ezt a jelentős díjat.” „Nem lehetnénk büszkébbek az innovatív Kona és KonaElectriccrossover modellekre, amelyek elnyerték a rangos „Az Év Észak-Amerikai Szabadidőautója” díjat - közölte Brian Smith, a Hyundai Motor America ügyvezető igazgatója. „A Kona egy megfizethető, stílusos és funkcionális kompakt CUV, amelyet az aktív életmódot folytató vásárlók szükségleteire szabtak. Új mércét állít fel szegmensén belül vonzó dizájnjával, csúcstechnológiás kapcsolódási lehetőségeivel és a kategóriájában vezető biztonsági berendezéseivel. Tudjuk, hogy vásárlóink egyetértenek majd a vezető médiákkal, megerősítve ezt a jelentős díjat.” „A 2019-es Év Észak-Amerikai Szabadidőautója™” díj bírálóbizottsága az Egyesült Államok és Kanada vezető újságíróiból álló független testület. A szervezet 1994 óta részesíti elismerésben az élvonalba tartozó autókat, teherautókat és szabadidőautókat. Idén az 54 médiaorgánumból álló döntőbizottság tagjai között szerepeltek újságok, folyóiratok szakértői, veterán rádiósok, internetes újságírok és szabadúszó médiák képviselői is. A Kona és KonaElectric egyaránt vadonatúj CUV platformra épülnek, sokoldalúságot kínálva az aktív életmódot folytató vásárlóknak. A Kona kifejlesztése során a tökéletesített vezetési dinamika, valamint a városi és számos különböző útfelületen történő vezetés során jól reagáló teljesítmény állt a középpontban. A KonaElectric becsült hatótávolsága 415,2 km és az alapfelszereltség részeként kínálja a gyorstöltési képességet, amely számos konkurens modell esetében extrának számít. A KonaElectric platformját azzal a céllal fejlesztették ki, hogy a vásárlók számára a CUV-okhoz hasonló hasmagasságot, valamint megemelt vezetői üléspozíciót biztosítson a jobb láthatóság és kényelem érdekében a hosszú utazások során, illetve a könnyű be- és kiszálláshoz - írja a cég közleménye.