25 éves fennállását ünnepli a NiT Hungary, amely mintegy 3000 regisztrált taglétszámával jelenleg hazánk legnagyobb és egyik legrégebbi közúti fuvarozói érdekképviseleti szervezete. Az elmúlt évtizedek során a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete folyamatosan törekedett olyan partneri együttműködések kialakítására, amelyek segítségével erősíthetik a hazai fuvarozói vállalkozói kör piaci helyzetét, biztosítva a magyar gazdaságban betöltött szerepüket. A mikro- és kisvállalkozásokat, valamint nagyobb járműflottával rendelkező középvállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szerv sokéves munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy 2013-tól a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal való megállapodás alapján a kormányzat stratégiai partnere a szakmát érintő jogalkotások terén. Azonban már alapításakor, 1989-1990-ben is olyan úttörő tevékenységet vittek véghez, minthogy devizahatósági engedélyük alapján  biztosították a magánfuvarozóknak a nemzetközi fuvarozáshoz szükséges valutát. A NiT Hungary jövőbeli célkitűzései között szerepel többek között a közúti közlekedés biztonságosabbá tétele, ezért is lobbiznak egy állami támogatás bevonásával megvalósuló vezetéstechnikai szabályozásért, amely kötelezően elvégzett tréninghez kötné a tehergépkocsi jogosítványokat. Dittel Gábor - NiT Hungary főtitkár „Zászlóshajóként ápoljuk a szakma hagyományait, rendezvényeinkkel rengeteget teszünk a magyar közúti fuvarozói alágazat jó hírének megőrzéséért. Alapvető küldetésünk a szektor érdekképviselete, érdekvédelme és informálása. Mindemellett azonban nagyon fontosnak tartjuk a balesetmegelőzést, ezért is szeretnénk elérni, hogy a tehergépkocsi és autóbusz vezetők kötelező vezetéstechnikai tanfolyamon vegyenek részt. Mivel tagjaink 80%-a közúti árufuvarozó, ezért dolgozunk azon, hogy megfelelő állami részvállalással valósulhasson meg mindez ” – mondta Dittel Gábor, a NiT Hungary főtitkára, aki a magyar közúti személy- és teherfuvarozás véleményformáló alakjaként több mint huszonöt éve dolgozik a szakmában. A közel 40 főt alkalmazó, Budapesten és 10 vidéki nagyvárosban működő regionális irodahálózattal rendelkező NiT Hungary jelenleg azon dolgozik, hogy a magyar gazdaságra is negatívan ható gépkocsivezető-hiányra komplex megoldást találjon. További törekvések közé tartozik a magyarországi székhelyű magánfuvarozók versenyképességének megtartása, az olyan gazdasági vívmányok védelmével, mint az üzemanyag-megtakarítás vagy a napidíj.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013-as adatai szerint a haza személygépkocsi állomány átlagos kora 13 év. Az adatokból kitűnik, hogy maradék KGST járművek húzzák a leginkább felfelé az átlagot. Kitartó honfitársaink, akik még Zastavákat, Wartburgokat, Trabantokat és Polksi-kat hajnak, 27-32 éves autókkal rendelkeznek. (Amíg 2002-ben 3,141 millió jármű produkált 11,7 éves átlagos kort, addig 2013-ban mintegy 550 ezerrel több kocsi átlagos kora 13 év.) Szépen látszik a pénzügyi válság hatása A tíz éves átlagkor alá csak négy gyártó tudott beférkőzni. Ebből 3 koreai: a KIA, a Chevrolet és a Hyundai került be, őket követi 9,2 év átlagos korral a Dacia. A többi gyártmány állományának kora mind meghaladja a 10 éves átlagot. A fenti diagramon is jól látható, hogy amíg az elmúlt évtized középen virágkorát élte a hitelezés, majdnem 2 évet fiatalodott a járműpark, aztán elsőként mindenki az autón spórolt, és korábban soha nem látott magasságokba emelkedett a járművek átlagos kora. Hol vagyok a palettán? Érdekes, hogy a saját kocsinkra általában úgy gondolunk, mint valami új szerzeményre, észre sem vesszük, ahogy repülnek az évek. A családi Golf nálunk egy hónap múlva lesz 10 éves, mégis úgy tűnik mintha csak most mentünk volna érte a kereskedésbe. Gondoljuk át, hogy hány éves kocsink, és aztán gyorsan azt is, hogy milyen hibái voltak eddig és mennyit fordítottunk a fenntartására. Az utóbbi hónapban általam megvizsgált járművek közül most egy elrettentő példát szeretnék kiragadni, azért hogy rávilágíthassak: Ha nem foglalkozunk az idősebb autókon felmerülő kisebb hibák kijavításával, az autó egyszer csak kiesik alólunk, vagy másképp fogalmazva, állva, lábon elszárad, mint a kóró. Ebből a szögből még elég jól fest Adott egy alsó közép kategóriás autó, konkrétan egy Citroën Xsara 1.6 SX. A maga korában ez az autó egy közepesnél jobb választás volt, kényelmes üléseivel, fél-automata klímaberendezéssel, fedélzeti számítógéppel, 4 légzsákkal és nem utolsó sorban 80 kW-os 1.6-os benzinmotorral. Ha szétnézünk a neten, hogy egy ilyen kocsi mennyibe kerül manapság, akkor 235 és 800 ezer között válogathatunk a legnépszerűbb használtautós portálon. Ebben van régebben oktatóautóként használt példány, 3 és 5 ajtós verziók, valamint megkímélt járgányok egyaránt. Ha nagyvonalúak vagyunk, akkor azt mondhatjuk, hogy valahol félmillió forint környékén találhatunk átlagos állapotú és futásteljesítményű kocsit magunknak. Ez itt nem az! A megvizsgált Xsara nem tartozott éppen ebbe az átlagosnak nevezhető kategóriába. Az Eurotax katalógus (vételi) árjegyzése szerint a kocsi leolvasott futásteljesítményének és extra felszereltségeinek figyelembe vétele mellett 339.000 forintot ér, ebben persze semmilyen értékcsökkentő tényező nincsen benne. Lássuk a teljesség igénye nélkül, milyen hibákat, hiányosságokat sikerült feltárni, úgy, hogy csak telephelyi szemrevételezést és menetpróbát tehettem vele. A karosszérián talál sérülések javítási költsége majdnem 200.000 ezer forintra rúg még úgy is, hogy nyilván nem a márkaszerviz árakat, hanem a másodlagos javítóiparban elérhető nettó díjakat veszem csak figyelembe. Kiemelném a mindkét első ajtón letörött külső kilincseket, a több helyen horpadt jobboldali küszöböt és a vészhárítókon éktelenkedő fénysérüléseket. A motort beindítva rögtön jön a többi „finomság”. A műszerfalon az AIRBAG felirat világít, ami bármi lehet, a kontakthibától a vezérlőegység hibáján át a hiányzó légzsákokig. Ennek a jelenségnek a javítási költsége – hogy is mondjam – szóval a határ a csillagos ég, legalább is a jármű értékéhez viszonyítva. Túl a bűvös 200.000 km-en. Ettől még lehetne jó is. Menetpróba A telephelyen megtett néhány méteres próbakör alatt tapasztaltak végképp meghatározták az álláspontomat, ennek az autónak a legjobb helye egy bontóban lenne: a kormánymű felől érkező recsegések, az első és hátsó futóműből hallható erős kopogások külön-külön is az élettel összeegyeztethetetlen sérülések voltak. Az már kívülről is látható volt, hogy hátsó felfüggesztés (torziós rudas megoldás) annyira elfáradt, hogy a kocsi hátsó része úgy ült, mintha direkt süllyesztették volna le. Kipufogó Minden sérülés közül a jármű elhanyagolt mivoltát a szinte teljesen megsemmisült kipufogórendszer mutatta. Az, hogy tömítetlen a rendszer és orrán-száján kifúj már a motor első indításakor észlelhető volt. Aztán alánéztem a technikának. A hátsó dob „szakszerű” drótozással volt felrögzítve, az egyes elemeket úgy rágta a rozsda, hogy hallani lehetett a csámcsogását. Gyakorlatilag a motortól a végcsőig cserélni kellene az egészet, beleértve az összes rögzítő elemet is. Szétesve, elrozsdásodva, megdrótozva. Apróságok Az első ablaktörlő mechanikája törött volt, egyáltalán nem működött a szerkezet. A klímaberendezés nem kapcsolt, további szervizes vizsgálat derítené csak ki, hogy elég, ha feltöltik, vagy komolyabb hibája van. A fűtőventillátor kapcsolójának ellenállása hibás, csak a maximális fokozaton fúj. A kormányon lévő védőburkolat alá tekintve egy elrongyolódott műanyag darab látszik csak, a váltókar tetején valami sufnituning gomb éktelenkedik. Jó, hogy a kipufogórendszer miatt úgyis befeküdtem a kocsi alá, mert így azonnal észrevettem, hogy miért nem működik a kézifék. Hát kérem, egy elszakadt vezetéktől ne is várjunk csodákat. Egy fékvezeték lóg a semmibe és ül a hátsó futómű. Száz szónak is egy a vége, ebbe a kocsiba jó érzésű ember nem ül bele, nyilvánvalóan valami roncsértéket képvisel csupán, ami - kis túlzással - leginkább a kocsiban található vas alkatrészek tömegével arányos. Hogy történhetett ez? Egy jármű megvásárlása anyagi szempontból csak még csak a kezdet. Ahogyan a nőkre is mondják, nem megszerezni nehéz, hanem megtartani őket, valahogy így kell elképzelni a járműfenntartást is. Ugyanis az öregedő autón, néhány havonta biztosan megjelenik valamilyen újabb hiba. Hol a kipufogó adja meg magát, hol a klíma áll le, hol pedig az ablaktörlő egyik rúdja törik el. Ha a felmerülő hibákat, rövid időn belül orvosoljuk, akkor általában néhány tízezer forintból javítható tételeket kezelünk. Azonban, ha magára hagyjuk a kocsinkat, az egyre sokasodó apró hibák miatt egy idő után autó helyett csak egy használhatatlan romhalmaz áll majd a ház előtt, amire egyszerre annyit kellene rákölteni, hogy a legjobb döntés az, ha könnyes búcsú keretében kiállítatjuk rá a bontási átvételi igazolást. Hogyan tartsam fent? Örülök, hogy van kocsim egyáltalán! Tudom, hogy aki ilyen 12-14 éves korú járművet választ, az nem azért teszi ezt, mert ez tetszik neki, hanem mert ezt engedheti meg magának. De valóban megengedheti magának? Ez az autó jelen állapotában nem csak a jóérzésű sofőr undorát váltja ki, de műszakilag is alkalmatlan az autózásra. Legrosszabb esetben akár emberéletek múlhatnak azon, ha valaki ennyire hagyja elhasználódni az autóját. Sportfutómű? Nem. Sportkilincs? Nem. Menthető? Nem. Én nem engedhetem meg magamnak, hogy öreg autóval járjak. Az idézőjelben lévő fenti mondat nem köthető senkihez, de tény, hogy egy öreg autó fenntartása egyre nagyobb költségekkel jár, míg egy fiatalabb autó a vételár kifizetése után jó eséllyel évekig elvan nagyobb hibák nélkül. E megboldogult kocsi korábbi gazdái nyilván nem voltak képesek az egyre sokasodó hibákat javíttatni, így juthattak el arra a szintre, hogy aláírták az egyébként az átlagosnál nem öregebb autó halálos ítéletét. Én nem azt mondom, hogy minden autót a youngtimer vizsgára kell konzerválni, de a nem esztétikai jellegű hibákat legalább szakszerűen meg kell javíttatni. Ezt sem azért, hogy a műszaki vizsgán valahogyan átmenjen a kocsi, hanem hogy a bukkanó után leszakadó kipufogóelemek ne törjék össze a mögöttünk közlekedő járművet… Nincsenek illúzióim. Jó eséllyel egy kis helyrepofozást követően újra piacra kerül ez az amúgy jobb sorsa érdemes kisautó. Akármit is csinálnak vele, mivel a sérülések gazdaságosan nem javíthatók, ott lesznek rajta az árulkodó nyomok, kérdés, hogy egy gyanutlan vevő észre fogja-e venni őket.

„Vállalatunk dinamikus fejlődésének tanúbizonysága, hogy folyamatosan újabb és újabb munkatársakat keresünk. Magyarország „Legvonzóbb Munkáltatójaként” innovatív feladatokkal és kihívásokkal teli, hosszú távú karrierlehetőséget kínálunk a pályázóknak”, mondta Dr. Knáb Erzsébet, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója. A győri Audi madártávlatból. Idén a gyártástechnológia-tervezés, a villamos gépek és járműhajtások, a mechanikus megmunkálás valamint a motorlogisztika területén tapasztalattal rendelkező érdeklődők nyerhetnek bepillantást a világ legnagyobb motorgyárának és egyik legkorszerűbb autógyárának működésébe. A program keretein belül a résztvevők érdekes szakmai előadásokat hallgathatnak meg az érintett területek témái közül, valamint gyakorlatorientált workshopok  alkalmával ismerkedhetnek az Audi Hungariánál zajló munkafolyamatokkal. A személyes villáminterjúk során a meghívottaknak lehetősége nyílik megismerni a vállalat felvételi rendszerét, szakmai perspektíváját, ezáltal nagyobb eséllyel jelentkezhetnek a meghirdetett állásajánlatokra.  A rendezvényt tovább színesíti a tematikus, szakterületekre szabott gyárlátogatás, az Audi modellek tesztvezetése során pedig a résztvevők testközelből is átélhetik a „haladás technikáját”. A programra a www.audi.hu/szakertoknapja oldalon regisztrálhatnak az érdeklődők.  

Autóvadász-ingyenes alkalmazás Közzétette: Autóvadász Egyesület Ma · szerkesztve · ·   Lopott autó a http://www.autovadasz.eu/ weboldal bejelentése alapján. -Rendszám: KRD-990 -Gyártmány: BMW -Típus: 320 D -Gyártási év: 2007 -Alvázszám: WBAVC31000VC52170 -Szín: fekete -Lopás időpontja: 2015 február 17 -Lopás helyszíne - város: Budapest -Kerület: XI. -Utca, házszám: Irnyi József utca 34 -Megjegyzés: Spar parkolóból vitték el