Robotaxik Londonban: technológiai áttörés vagy európai valóságteszt?
2026.02.03.
London 2026-ra Európa önvezető mobilitási főpróbájává válhat. A Waymo és a globális mobilitási szolgáltató Moove partnerségben tervezi elindítani robotaxi szolgáltatását, miközben az Uber és a Lyft is saját autonóm taxi pilotokra készül. A cél világos: bebizonyítani, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek képesek biztonságosan és üzemszerűen működni egy olyan városban, amelyet sokan az egyik legösszetettebb európai közlekedési környezetnek tartanak.
A Waymo a világ egyik legelőrébb járó önvezető járműfejlesztő vállalata, a Google anyavállalatához, az Alphabethez tartozik. A cég nem autógyártó, hanem teljes autonóm vezetési rendszerek fejlesztésére specializálódott. Robotaxi szolgáltatása már több amerikai nagyvárosban – köztük Phoenixben, San Franciscóban és Los Angelesben – üzemszerűen működik. A Waymo előnye a hatalmas mennyiségű valós forgalmi adat: több mint 100 millió autonóm mérföld tapasztalatára építi biztonsági érvelését.
A Moove egy globális mobilitási szolgáltató, amely az autonóm járművek üzemeltetésére és flottamenedzsmentjére specializálódott. Nem fejleszt önvezető technológiát, hanem a Waymo által szállított rendszerek mindennapi működtetését végzi: járműüzemeltetés, karbantartás, tisztítás, logisztika és szolgáltatásbiztosítás. A Waymo–Moove együttműködés lényege, hogy az autonóm technológia mögött iparszerű, skálázható üzemeltetés álljon – ez Európában kulcskérdés.
Az Uber a világ legismertebb alkalmazásalapú, azonnali vagy előrendelhető személyszállítási közvetítő rendszere, ún. „ride-hailing” platformja, amely hosszú távon platformszolgáltatóként képzeli el szerepét az autonóm mobilitásban. Bár korábban saját önvezető fejlesztésekkel is próbálkozott, ma inkább partneri modellekben gondolkodik. Londonban tervezett robotaxi pilotjai várhatóan külső technológiai beszállítókra épülnek, miközben az Uber erőssége továbbra is az utasoldali alkalmazás, a keresletkezelés és az árképzés.
A Lyft az Uber amerikai versenytársa, amely szintén a platformalapú autonóm mobilitásban látja a jövőt. Európában kisebb jelenléttel bír, londoni megjelenése azonban jelzi, hogy a cég nem akar kimaradni az európai robotaxi-versenyből. Stratégiája hasonló az Uberéhez: nem feltétlenül fejleszt technológiát, hanem összekapcsolja az utasokat az autonóm flottákkal.
Valahogy így néz majd ki Londonban ki a Waymo-Uber koprodukciós robotaxija (kép: hypebesat.com)
A brit kormány részéről a politikai támogatás egyértelmű. Az automatizált járművekről szóló törvény (Automated Vehicles Act 2024) jogi keretet teremt az önvezető járművek közúti használatához, kimondva, hogy ezeknek legalább olyan biztonságosnak kell lenniük, mint egy gondos és kompetens emberi sofőrnek, sőt, hozzájárulást kell nyújtaniuk a közlekedésbiztonság javításához. A törvény azonban nem ad egyértelmű választ arra, miként lehet ezt objektíven és jogilag támadhatatlan módon bizonyítani.
Nick Reed professzor, a londoni GATEway autonóm shuttle projekt egykori szakértője szerint éppen ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Mint fogalmaz: „A jogszabály kimondja az elvárást, de nem határozza meg egyértelműen, hogyan kell bizonyítani, hogy az önvezető jármű valóban biztonságosabb az embernél.” Reed rámutat arra is, hogy a közúti balesetek statisztikai ritkasága miatt rendkívül nehéz elegendő adatot gyűjteni a biztonság objektív igazolásához.
A GATEway (Greenwich Automated Transport Environment) egy 2015 és 2019 között futó brit kísérleti program volt London Greenwich városrészében, amelynek célja az önvezető járművek valós városi környezetben történő tesztelése volt. A projekt keretében autonóm shuttle járművek közlekedtek nyitott közterületen, gyalogosokkal és más közlekedőkkel megosztott forgalomban, miközben nemcsak a technológia működését, hanem a közlekedésbiztonsági, jogi és társadalmi elfogadottsági kérdéseket is vizsgálták. A GATEway különösen fontos tapasztalatokat adott arról, hogyan reagál a lakosság az önvezető járművek jelenlétére, és milyen szabályozási feltételek szükségesek a biztonságos bevezetéshez; ezek az eredmények később közvetlenül hozzájárultak az Egyesült Királyság automatizált járművekre vonatkozó jogi keretrendszerének kialakításához.
A Waymo ezzel szemben adatokkal érvel. A vállalat eddig több mint 100 millió teljesen autonóm mérföldet tett meg az Egyesült Államokban, és több mint 10 millió fizetős utazást bonyolított le. Saját kimutatásaik szerint járműveik ötször kevesebb sérüléses balesetben érintettek, és tizenkétszer ritkábban keverednek gyalogosokat érintő incidensekbe, mint az emberi sofőrök. Ezek az adatok ugyan meggyőzőek, de továbbra is szolgáltatói forrásból származnak, független európai auditmechanizmus nélkül.
A technológiai kihívások mellett London városszerkezete is komoly próbatétel. A keskeny utcák, a kevert forgalom – buszok, taxik, kerékpárosok, gyalogosok és mikromobilitási eszközök egyidejű jelenléte – valamint az ideiglenes forgalmi rendek állandó változása mind olyan tényezők, amelyek jelentősen eltérnek az amerikai, rácsos szerkezetű városok tapasztalataitól. Mindezt tovább nehezíti a közbizalom hiánya. Friss felmérések szerint a brit lakosság mindössze három százaléka bízik erősen az önvezető taxikban, míg több mint kétharmaduk kifejezetten negatívan viszonyul a technológiához. A biztonsági aggályok, a technikai hibáktól való félelem és az irányítás elvesztésének érzése egyaránt visszatartó tényezők. Ugyanakkor vannak társadalmi csoportok, amelyek számára a robotaxik komoly lehetőséget jelentenek. A fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei szerint az önvezető járművek jelentősen növelhetik azok mobilitását, akik egészségi okokból nem vezethetnek.
Miért fontos mindez Magyarország számára? London esete precedenst teremthet Európában. Ha egy ilyen összetett városi környezetben működőképesnek bizonyul az önvezető taxi, az felgyorsíthatja a közép-európai pilotokat, így akár Budapest számára is iránymutató lehet. A szabályozási tanulságok, a közbizalom kezelése és az üzemeltetési modellek mind olyan tapasztalatok, amelyekre Magyarország a következő évtized közlekedéspolitikájának alakításakor támaszkodhat.
Autószektor-kontextusban az önvezető taxik londoni megjelenése szorosan kapcsolódik ahhoz a folyamathoz, amelyben a mesterséges intelligencia már nemcsak figyel, hanem dönt is a közlekedésben. A CES 2026 üzenetei, a brit közlekedésbiztonsági stratégia megújítása és az AI-alapú forgalomirányítási megoldások mind ugyanabba az irányba mutatnak: a jövő közlekedése adatvezérelt, automatizált és egyre inkább emberi beavatkozás nélkül működik.
Forrás: Traffic Technology International, 2026 január
Nyitókép: Traffic Technology International, AdobeStock AI
Több mint egymillió személykocsit gyártott tavaly a Skoda Auto
2026.02.03.
A Mladá Boleslavban működő legnagyobb cseh autógyár éves termelése legutóbb 2019-ben haladta meg az egymilliót.
A gyár két csehországi üzemében tavaly összesen 907 ezer autó készült, a külföldi üzemek közül Indiáé a vezető pozíció, ahol tavaly 73 800 Skodát gyártottak, éves szinten a termelés megduplázódott.
A Skoda tavaly külön hangsúlyt helyezett az elektromos családi modellek (SUV) gyártására. Az Elroq modellből 112 500 darab, az Enyaqból pedig 77 000 darab készült. Az Elroq került csak piacra, s egyre nagyobb iránta a kereslet - mutat rá a közlemény.
Az autógyártás mellett a Skoda megerősítette a különféle komponensek gyártását is, amelyeket a Volkswagen csoport más márkái is használnak.
A Skoda jelenleg 12 autómodellt gyárt. Tavaly az egész világon 1,044 millió Skoda személygépkocsit adtak el. Az eddigi legjobb év 2018 volt, amikor 1,285 millió Skoda készült.
Csehországban és a világ más országaiban (India, Kína, Vietnam, Kazahsztán, Ukrajna, Szlovákia) a Skoda-gyárak mintegy 40 ezer munkahelyet biztosítanak.
MTI
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Több járásra narancs riasztást adtak ki ónos eső miatt
2026.02.03.
Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésben azt írták, az érintett járásokban a következő órákban tartós, többórás ónos eső várható, amelynek várható mennyisége meghaladhatja az 1 millimétert.
A meteorológiai előrejelzés szerint kedden a hajnali órákban dél, délnyugat felől csapadékzóna érkezik, amely észak, északkelet felé terjed, és sokfelé okoz vegyes halmazállapotú csapadékot. A Dunántúl déli részein a kezdeti kisebb havazás után jellemzően ónos eső valószínű, amely esőbe vált. A Dunántúli-középhegységben, a főváros tágabb térségében, illetve az Északi-középhegységben először tartósabb havazás várható, majd - a legtöbb helyen átmeneti - ónos eső eshet, és csak estétől vált jellemzően esőbe a csapadék. A Duna-Tisza közén a kisebb havazás mellett átmeneti ónos eső, majd eső fordulhat elő. Az ónos esőből jellemzően néhány tized milliméter hullhat.
Tartós ónos eső kedd délutánig a Mecsek tágabb térségében fordulhat elő, de az esti, éjszakai órákig a Dunántúli-középhegység és a fővárosi agglomeráció 200-300 méter fölötti területein, illetve szerda reggelig az Északi-középhegység magasabban fekvő részein akár több milliméter ónos eső is hullhat.
A lehulló friss hó vastagsága általában 3-8 (délebbre 1-2) centiméter között valószínű, de az Északi-középhegység magasabb részein 10 centiméter, vagy azt meghaladó hóréteg is kialakulhat. A hóréteg - főleg a síkvidéki részeken - dél felől az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen olvadozni fog.
A HungaroMet kedd éjfélig másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki tartós ónos eső veszélye miatt Baranya, Tolna és Pest vármegye egyes járásaira. A gyenge ónos eső veszélye miatt pedig elsőfokú figyelmeztetés van érvényben Bács-Kiskun, Nógrád, Somogy, Zala, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt kérte, a riasztással érintett területeken senki ne induljon útnak se gyalog, se járművel, hacsak nem létszükséglet. Azt javasolták, aki mégis elindul, tájékozódjon az érvényben lévő meteorológiai riasztásokról és az aktuális útviszonyokról.
Arra is figyelmeztettek, hogy mindenki csak megfelelő műszaki állapotú, a téli időjárási körülményekre felkészített gépkocsival keljen útra, és vezessen lassabban, figyelmesebben, körültekintőbben.
Az ónos eső miatt vezetékek, ágak szakadhatnak le, ezért azt javasolják, ne parkoljanak ezek alá az autósok. A gyalogosok pedig kellő óvatossággal közlekedjenek, és aki kidőlt fát, elszakadt elektromos vezetéket, bajba jutott autóst, gyalogost lát, hívja a 112-es segélyhívó számot.
MTI
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Tömegbaleset, 10 kilométeres dugó az M0-áson
2026.02.03.
Az M0-s autóút keleti szektorában, a M5-ös autópálya felé tartó oldalon több gépkocsi ütközött egy kamionnal. A 33-as km-nél, Gyál térségében egy sávon megy a forgalom – írta az Útinform.
A jelentés szerint a torlódás 8 órakor meghaladta a 10 kilométert.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Retro hangulatú lesz a Nissan jelvényes Renault Twingo
2026.02.03.
Emlékszünk még a Nissan 80-as évekbeli Pike szériájára? Asztalt borítottak az 1985-ös Tokiói Autószalonon, amikor egy sor retro hangulatú miniautót dobtak piacra, utánozhatatlan japán stílussal és hangulattal. Ezek az autók egészen a mai napig meghatározzák a Nissan márka formavilágát, és most úgy tűnik, hogy még harsányabb formában térhetnek vissza egy átjelvényezett Renault Twingon.
Egyre szaporodnak a versenyzők a mára szinte kihalt európai miniautó szegmensben. Hamarosan érkezik Volkswagen ID. Up, a BYD Dolphin Suft és a Nissan testvérmárkájától a Renault Twingo. Utóbbi szintén egy előd formai jegyeit viszi tovább, és ez lehet a cél a Nissan Wave-vel is – így hívják majd az átjelvényezett Twingot az Autocar értesülései szerint. Inspirációnak a Be-1, a Figaro és a Pao szolgálhatnak majd, ezzel utánozhatatlan stílust és hangulatot adva a megfizethető, apró villanyosnak. Várhatóan ugyanazt a 27,5 kWh-s LFP akkumulátort kapja majd, mint a mostani Twingo, 262 km körüli hatótávval, hiszen egyértelműen városi autónak szánják, lent tartva a költségeket.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!
Londonban már nem az ember dönt – az AI kapcsol zöldre
2026.02.02.
London közlekedése évtizedek óta Európa egyik legösszetettebb rendszere. A történelmi utcahálózat, a napi többmilliós utazásszám, a folyamatosan növekvő gyalogos- és kerékpáros arány, valamint a közösségi közlekedés elsőbbségének politikai elvárása olyan nyomást helyez a városra, amelyet hagyományos jelzőlámpa-logikával már nem lehet kezelni. Erre válaszul a Transport for London bemutatta első, valóban hálózati szintű forgalomirányítási stratégiáját, amely 2030-ig nem kisebb célt tűz ki, mint hogy az operatív döntések alapja ne tapasztalat és rutin, hanem valós idejű adatfeldolgozás legyen.
A TfL London egységes közlekedésszervező vállalata, amely a város közútjait, jelzőlámpáit, busz- és metróhálózatát egyetlen rendszerként kezeli. Több mint 6 400 jelzőlámpás csomópont és átkelő tartozik hozzá, ami Európa egyik legnagyobb integrált forgalomirányítási hálózatát jelenti. A TfL különlegessége, hogy a közlekedést nem különálló projektek, hanem összefüggő rendszerként kezeli.
A stratégia technológiai gerincét a Yunex Traffic által szállított Yutraffic Fusion rendszer továbbfejlesztése adja. Ez a platform már ma is a világ élvonalába tartozik, az új verzió azonban még tovább lép: szélesebb adatkörből dolgozik, és felkészül arra, hogy mesterséges intelligenciával támogatott szenzorok adatait közvetlenül beépítse a jelzőlámpák vezérlésébe.
A Yutraffic Fusion egy városi forgalomirányító rendszer, amely nem előre rögzített ciklusok szerint működik, hanem folyamatosan elemzi a forgalmi mintákat, torlódásokat és járműtípusokat. Ezek alapján dinamikusan dönt arról, mikor, hol és kinek ad elsőbbséget, miközben a teljes hálózatot egyben kezeli.
A TfL számításai szerint az így optimalizált jelzőlámpa-hálózat akár 14 százalékkal csökkentheti a késéseket. Ez nemcsak gyorsabb haladást jelent, hanem társadalmi szinten mintegy 1 milliárd fontnyi – hozzávetőleg 460 milliárd forintos – hasznot az elvesztegetett idő csökkenésén keresztül. A hangsúly azonban nem pusztán a sebességen van, hanem azon, hogy a rendszer képes legyen értelmezni, mi történik valójában az utcákon.
Ebben kulcsszerepet játszanak az AI-alapú kamerák. London-szerte egyre több Vivacity eszköz működik, amelyek nemcsak rögzítik a forgalmat, hanem értelmezik is a látottakat.
A Vivacity egy mesterséges intelligenciával működő forgalmi megfigyelőrendszer, amely képes megkülönböztetni a gyalogosokat, kerékpárosokat, kerekesszékes közlekedőket, személyautókat, taxikat és nehéz-tehergépjárműveket. Az adatokat nem bírságolásra, hanem forgalomirányítási és közlekedésbiztonsági döntésekhez használják.
A TfL a londoni kerületekkel kötött adatmegosztási megállapodások révén több mint ezer ilyen kamera adatait integrálja egyetlen rendszerbe. Ennek eredményeként a jelzőlámpák már nem pusztán járműszámra reagálnak, hanem valódi közlekedési helyzeteket értelmeznek. Ez különösen fontos a közösségi közlekedés esetében, ahol a kiszámíthatóság legalább annyira számít, mint a sebesség.
Jelenleg több mint kétezer jelzőlámpánál működik buszprioritás, a cél pedig az, hogy 2030-ra minden buszútvonalon mesterséges intelligencia segítse a haladást. A szemléletváltás lényege, hogy nem egy-egy csomópontot hangolnak, hanem teljes útvonalakat kezelnek egységes rendszerként.
A buszprioritás olyan forgalomirányítási megoldás, amely a közösségi közlekedést előnyben részesíti a jelzőlámpáknál. Az AI-alapú rendszer nem fix zöldhullámot biztosít, hanem a valós forgalmi helyzet, késések és menetrendi adatok alapján dönt.
A stratégia kiterjed az útépítések és közműmunkák kezelésére is. A lane rental rendszer, amely díjat számít fel a forgalmas időszakokban végzett útfelbontásokért, a kerületi utakra is kiterjed, ezzel adatvezérelt eszközzé válva a torlódások megelőzésében.
A lane rental olyan szabályozási eszköz, amelynek célja, hogy az útfelbontások időzítése és szervezése a lehető legkisebb forgalmi zavart okozza. A díjszabás ösztönzi a kivitelezőket a hatékonyabb, adatvezérelt tervezésre.
A forgalomirányítás és a technológia azonban Londonban szorosan összekapcsolódik a közlekedésbiztonsággal. A stratégia illeszkedik a Vision Zero elveihez, amelyek nem elvont célkitűzések, hanem konkrét intézkedések sorozatában öltenek testet.
A Vision Zero abból indul ki, hogy a halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetek nem elfogadható mellékhatások. Londonban ez közeli baleseteket felismerő kamerák tesztelését, veszélyes csomópontok átépítését, valamint a nehéz-tehergépjárművek látómező-követelményeit szigorító Direct Vision Standard alkalmazását jelenti. Az intézkedések eredménye, hogy a halálos és súlyos sérülések száma rekordalacsony szintre csökkent, miközben a kerékpáros közlekedés több mint 40 százalékkal nőtt.
A TfL Vision Zero-hoz kapcsolódó szemléletformáló anyagainak egy fontos üzenete (kép: TTT)
A londoni modell Magyarország számára is világos üzenetet hordoz. A városi közlekedési problémák nem újabb szabályokkal, hanem rendszerszintű, digitális megoldásokkal kezelhetők. Budapest és a magyar nagyvárosok hasonló forgalmi nyomás alatt működnek, miközben az adatvezérelt forgalomirányítás még korlátozott. London példája azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia nem kísérlet, hanem az egyik legerősebb közlekedéspolitikai eszköz a biztonság, a kiszámíthatóság és a versenyképesség javítására.
Az Autószektor az elmúlt időszakban következetesen foglalkozott azokkal a technológiai és szabályozási folyamatokkal, amelyek most Londonban rendszerszinten érnek össze. A robotaxikról szóló londoni elemzés már korábban jelezte, hogy a brit főváros tudatosan vállalja a kockázatot az adatvezérelt, tanuló rendszerek éles környezetben történő bevezetésével. Az „Az AI már nem csak figyel – dönt is” című cikk azt a fordulópontot írta le, amikor Európában az algoritmusok már nem támogató, hanem operatív döntéshozó szerepbe lépnek, míg a brit közlekedésbiztonsági stratégiát elemző írás világossá tette: London nem kampánylogikában, hanem infrastruktúra- és rendszerszintű gondolkodásban kezeli a közlekedést. A most bejelentett AI-alapú forgalomirányítási stratégia ezeknek a folyamatoknak a gyakorlati összefutása: technológia, közlekedéspolitika és biztonság nem külön témák többé, hanem egyetlen integrált rendszer részei.
Forrás: Traffic Technology Today, TfL deploys AI traffic control across London in five-year congestion strategy
Nyitókép: Traffic Technology Today
Szalagkorlátnak ütközött egy autó az M1-en, torlódik a forgalom
2026.02.02.
Szalagkorlátnak ütközött egy személygépjármű az M1-es autópályán, a Budapest felé haladó oldalon, Mosonmagyaróvár térségében, a 159-es kilométerszelvénynél. Az autóban csak a sofőr utazott, aki ki tudott szállni. A helyi hivatásos tűzoltók áramtalanították a járművet. Az érintett sztrádaszakaszon forgalmi akadály van.
Mintha a Minecraftból szalajtották volna ezt a Lexust, és mégis megcsodálták
2026.02.02.
A különleges autó úgy néz ki, mintha a Minecraft világából lépett volna elő, szögletes, eltúlzott arányokkal, feltűnű és kissé ízléstelen egyedi részletekkel, amelyek szándékosan keverik a japán autókultúra különböző korszakaiból származó elemeket.
A rendhagyó átalakítás mögött a tokiói agglomerációban működő Gunma Autóipari Főiskola diákjai állnak. A szerzők elmondása szerint céljuk az volt, hogy három különböző japán autós korszak hangulatát gyúrják össze egyetlen járműben. Így teremtették meg a japán autós eklektika első jeles képviselőjét. A Lexus egy erősen szögletes karosszériát, látványos szélesítéseket, domináns első lökhárítót hatalmas légbeömlővel és egy masszív hátsó szárnyat kapott.
A karosszériát a Chrysler jól ismert Destroyer Gray árnyalatával fényezték le, a kerekek pedig 18 colosak. A hátsó lökhárító alól kikandikáló, erősen megnövelt kipufogóvégek szinte rajzfilmszerű rakétacsövekre emlékeztetnek, tovább fokozva az autó játékvilág-hangulatát.
A belső tér jóval visszafogottabb, bár így is kapott pár látványos elemet. A fiatal alkotók fehér bőrkárpitot használtak, két Bride kagylóülést, egy TRD logós sportkormányt és egy, a Teslák világát idéző, központi érintőképernyős multimédiás rendszert.
A műszaki dolgok szinte változatlanok maradtak: a meghajtásáról a gyári, 2,5 literes szívó V6-os motor gondoskodik 272 lóerős teljesítménnyel. A projekt így elsősorban nem a mérnöki újításról, hanem a kreatív dizájnról és a merész vizuális képzeletről szól.
Az egyedi építésű Lexus a kiállítás egyik legszokatlanabb, beszédtémává vált autója lett, amely a látogatók tömegét vonzotta – és nem véletlenül: kevés olyan jármű akad, amely egyszerre idézi a tuningkultúra aranykorát, az anime világát és egy pixeles videojáték látványát.
A Mazda6e bekerült a 2026 World Car Design Of The Year döntőjébe
2026.02.02.
A nemzetközileg elismert formatervezési szakértőkből álló zsűri döntése alapján a Mazda6e az autóipar leginnovatívabb és legerőteljesebb érzelmi hatású modelljei között kapott helyet. Az elismerés a Mazda emberközpontú formatervezési szemléletét, valamint a Kodo – A mozgás lelke designfilozófia megújulását hangsúlyozza, amely az elektrifikáció korszakában is megőrzi művészi karakterét.
A Mazda6e négy további döntőssel együtt került kiválasztásra a globálisan elérhető, díjra nevezett modellek széles mezőnyéből. Az értékelés során a zsűri az összképet, a formatervezési minőséget, az innovációt, valamint a mobilitás jövőjére gyakorolt hatást értékelte.
„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Mazda6e döntőbe jutott a 2026 World Car Design of the Year díjon” – mondta Jo Stenuit, a Mazda Motor Europe formatervezési igazgatója. „Ez a modell a Mazda formanyelvének következő fejezetét képviseli: letisztult, elegáns és hat az érzelmeinkre, miközben teljes mértékben kihasználja az elektrifikáció nyújtotta lehetőségeket. Az, hogy ilyen rangos nemzetközi szakértők ismerték el munkánkat, tervezőcsapataink kreativitását és szenvedélyét igazolja világszerte.”
A World Car Design of the Year díj három legjobb döntősét 2026. március 3-án mutatják be a World Car TV csatornáin.
A hat díjkategória győzteseit 2026. április 1-jén hirdetik ki a New York International Auto Show élő díjátadó ünnepségén.
A Mazda gratulál minden döntősnek, és várakozással tekint a végső eredmények elé, amíg a 98 fős nemzetközi autós szakújságírói zsűri folytatja az értékelési folyamatot.
A Mazda több mint egy évszázada ötvözi a japán esztétikai alapelveket a bátor, előremutató innovációval. Ennek a szemléletnek a legtisztább megtestesülése a Kodo – A mozgás lelke formanyelv, amely 2011/2012-es bevezetése óta a Mazda modelljeinek új generációját határozza meg. A Kodo a szoborszerű formák, az érzelmekre ható megjelenés és az álló helyzetben is érzékelhető dinamika révén vált a vásárlók és a szakma körében egyaránt meghatározóvá.
Ez a formai fejlődés a Mazda ikonikus örökségére épül, és a korai forgómotoros modellektől egészen a Vision Coupe és az Iconic SP tanulmányokig ível. Mindeközben a sorozatgyártású modellek is világszintű elismeréseket kaptak: a Mazda MX-5, valamint a Mazda3 legújabb generációja egyaránt elnyerte a World Car of the Year díjat, a letisztultság, a könnyedség és a vezetőközpontú tervezés megtestesítőiként.
A magas esztétikai minőség meghatározó eleme a Mazda Takuminuri fényezési technológiája. A hagyományos japán kézművesség mélységét és gazdagságát idéző eljárás dinamikus fényjátékot hoz létre a karosszéria felületein, tovább erősítve a Kodo formanyelv mozgásérzetét. Olyan árnyalatok, mint a Soul Red Crystal vagy a Machine Grey, jól példázzák, hogyan válhat a szín az autóipari formatervezés szerves részévé.
A Toyota újabb rekordéve
2026.02.02.
A cégcsoport (Toyota, Lexus, Daihatsu, Hino) nem végleges adatok szerint 2025-nem 11 millió gépjárművet értékesített, ugyanakkor a március végén záruló pénzügyi évben az adózás előtti eredmény elérheti a 23 milliárd dollárt. E teljesítménnyel a japán céggigász már hatodik éve világelső és a legnyereségesebb autógyártó. A sikert tovább emeli, hogy a világ 10 legkeresettebb négykerekűjéből négyet jegyeznek: a RAV4 (1.), a Corolla (3.), a Camry (8.) és a Hilux (9.). A kutatásra-fejlesztésre éves szinten 9 milliárd dollárt fordítanak, és azt is jelzésértékűnek tartják, hogy a Toyota világméretű eladásaiban az elektrifikált hajtásláncok (zömében hibrid) aránya közel 50 százalék, (sőt az európaiban 77 százalék).
Ami a magyarországi eladásokat illeti, a kivonásokkal megtisztított (az itthon ténylegesen forgalomba helyezett) új személy- és kishaszon járművek összesített piacán a Toyota 16635 darabos eladással az elmúlt évekhez hasonlóan az első helyen végzett. A cégképviselet ugyancsak rekordnak minősítette a 7 ezer használt autó eladásával zárt Toyota Minősített Használt nevű programját, valamint az operatív lízing ajánlatokkal debütáló KINTO pénzügyi szolgáltatását. Mint mondták, minden tizenötödik új Toyota, a céges autók közül pedig minden tízedik ilyen finanszírozással talált gazdára.
A Toyota-Lexus versenyképességét tovább erősítheti, hogy az idén 10 új modell bevezetését ígérik. Így a tisztán akkumulátoros modellek választékát a vadonatúj Urban Cruiser, a C-HR, a bZ4X, a bZ4X Touring, a Hilux, továbbá egy eddig még nem nevesített modell erősíti. Idén jelenik meg a leginkább várt új RAV4 plug in változatban, de lesz belőle öntöltő hibrid is. A márka közleményében kiemeli, hogy az ugyancsak új, immár öntöltő hibrid elektromos Aygo X révén teljesítik azt az ígéretüket, hogy az idei évtől már nem szerepel egyetlen olyan modell sem a kínálatban, amely ne lenne elérhető valamilyen részben vagy teljes e-meghajtással.
Oldalak
Az oldal fő támogatója
