Megkérdőjelezzük a közlekedési szabályokat, megsértünk olyanokat is, amelyek létezéséről fogalmunk sincs, magunkat az átlagnál jobb sofőrnek tartjuk, másokat és a környezetet okoljuk a balesetek miatt, miközben stresszhelyzetben még a legnyugodtabb vezető is meggondolatlan lesz – derül ki a Magyar Suzuki és az Ipsos közös reprezentatív felméréséből. 2022 augusztusában vizsgálták a magyarok közlekedési magatartását a 18 és 65 év közötti, jogosítványos lakosság körében, 525 fős mintán. A magyar autósok majdnem 60 százaléka naponta lát közúti balesetet, ezek legfőbb okának a szabályok be nem tartását (48 százalék), a figyelmetlenséget (38,1 százalék) és az erőszakos viselkedést (7,6 százalék) látják. Közlekedéspszichológus szerint nem segít autózási viselkedésünknek a minket körbevevő versengő világ. „A figyelmetlenség általános jelenség a közúton, vezetés közben nem az adott szituációra koncentrálunk, az ilyesmi pedig hamar vészhelyzetet okozhat. Egy sms elolvasása például átlagosan 4,6 másodpercig tart, ez idő alatt a gépjármű 50 kilométeres sebességgel nagyjából 63 métert tesz meg, 30-nál 41,5-öt, megközelítőleg nyolc autónyi távolságot – vak vezetővel! Ez idő alatt ugyanúgy veszélyeztetjük magunkat, mint a közvetlen környezetünket” – osztja meg tapasztalatait Csörgő László, a Driving Camp vezetéstechnikai központ vezető trénere. Szerinte a vezetési tapasztalat is rossz felé vihet bennünket az utakon, hajlamosak vagyunk ugyanis egy vészhelyzetben a rutinra hagyatkozni. A közlekedésben a rutin a biztonság legnagyobb ellensége. A megszokott mozdulatsorok helyett a tudatos vezetés lenne a kulcs a biztonsághoz. Mindezt egy vezetéstechnikai tréningen szerezhetjük meg, és így hatással lehetünk a közvetlen környezetünkre is, nyugodt és megfontolt viselkedésünkkel.” A magyarok 75 százaléka szegte már meg a KRESZ-t, a válaszokból kiderül, hogy több férfi (83,2 százalék), mint nő (66,5 százalék). Legtöbbször ugyanakkor nem tudatosan vagy szándékosan hágják át a szabályokat, hanem figyelmetlenségből (66,2 százalék). Adódnak közlekedési helyzetek, amiket nem tudnak másképp megoldani (58,6 százalék), esetleg nem mindig érzik egyértelműnek, vagy életszerűnek a szabályokat (24,6 százalék). Van, aki azonban úgy gondolja (12,4 százalék), hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy bírságolhassák a közlekedőket, nincs biztonsághoz kötődő céljuk, ezért nem tartják be. Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő meggyőződése szerint azonban „a szabályszegők száma akár száz százalék is lehet, hiszen sok esetben olyan szabályokat is áthágunk, amelyek kapcsán nem jut eszünkbe, hogy az adott szituációban alkalmazni kellene. Emellett gyakran ítéletet hozunk egy szabály felett, megkérdőjelezzük szükségességét. Pedig a rendőrség, vagy adott esetben a bíróság nem aszerint mérlegel, hogy a szabály mennyire életszerű, vagy indokolt. Higgyük el, a közlekedési szabályrendszer a legtöbb esetben jól átgondolt és megfelelő környezetet teremt a biztonságos közlekedéshez”. Szemellenzősen érzékeljük a saját és a többi közlekedő viselkedését. Bár magunkat inkább figyelmesnek (72,4 százalék), nyugodtnak látjuk (55 százalék), a közlekedés többi résztvevőjét agresszívnek (61,7 százalék), felelőtlennek (61,5 százalék). 19,1 százalékunk kiszolgáltatottnak érzi magát az utakon. 12,6 százalékunk stresszel, hogy időben és biztonságban a céljához érjen, ezzel szemben a közlekedők 46,1 százalékát tartjuk feszültnek. A megkérdezettek közül sokan adták azt a választ (6,5 százalék), hogy vezetéskor kifejezetten szükséges agresszivitás és határozottság a többi sofőrrel szemben, és voltak, akik elismerik, hogy megváltozik a személyiségük, más emberré válnak a volán mögött (5,5 százalék). A kutatás tanulsága szerint a feszült közlekedési szituációban felhalmozódó stressz még a nyugodtabb vezetők viselkedését is kikezdheti: frusztráltak, figyelmetlenek vagyunk az agresszív sofőrök, vagy közlekedési stresszhelyzet miatt, de gyakran félünk is mások meggondolatlan viselkedésétől. Hatásukra szitkozódunk, dudálunk, reflektort villantunk, vagy figyelmen kívül hagyjuk a követési távolságot. A megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kipattant az autójából szócsatára egy másik sofőrrel. „Vizsgálattal kimutatták, hogy a közúti járművezetők több, mint 65 százaléka az átlagnál jobb autóvezetőnek tartja magát. Ez azonban gondolkodási torzítás: ha más hibázik, azért hajlamosak vagyunk az illetőt okolni, a saját tévedésünkért viszont a környezeti tényezőket tartjuk nagyobb eséllyel felelősnek. Az én védelme, a pozitív megkülönböztetés másoktól gyakran ösztönös folyamat, és egy modern, versengő világkép erre sajnos rá is erősíthet” – értékelte a közlekedők viselkedési mechanizmusát Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus. A biztonságosabb közlekedésért a válaszadók 65 százaléka már gyerekkortól kötelezővé tenné a KRESZ-oktatást, 47,2 százalékuk szigorúbb büntetéseket szabna a szabályszegőkre, 44,4 százalék viszont úgy gondolja, szükséges lenne az aktuális KRESZ-szabályok felülvizsgálata. „Autógyártóként a biztonság elsődleges fontosságú nekünk, de a minőségi, biztonságos autók építésén túlmenően a felelősség már a vezetőké. Alapvetően egy társadalmi viselkedési séma megváltoztatására lenne szükség, hogy a közlekedés minden résztvevője biztonságban legyen. Ezért is indítottuk útjára az Együtt az utakon közlekedésbiztonsági programot, amelyben évente más közlekedési problémára fókuszálunk. Idén arra szeretnénk felhívni a figyelmet, mennyivel másképpen viselkedünk a volán mögött, mint magunkról gondoljuk. Szakértőkkel közösen keresünk megoldásokat e berögzült, rossz viselkedési sémák megváltoztatására. Ősszel jelentkezünk javaslatainkkal” – árulta el Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője.  

Az Autós Szakmák Tanulmányi Versenye (ASZTV) elnevezésű országos megmérettetésen az AOE bázis iskoláinak autószerelő, autószerelő technikus, autóelektronikai műszerész, gépjármű mechatronikus, gépjármű mechatronikai technikus és alternatív járműhajtási technikus tanulói vehetnek részt.  A verseny szervezésében, lebonyolításában és támogatásában a szakma jeles vállalkozásai és képviselői vesznek részt, ezzel példaértékű, széles körű szakmai összefogást valósítanak meg. A verseny fő támogatója a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM). A verseny célja A verseny célja, hogy a tanulók a leendő szakembereknek munkát adó autójavító vállalkozások szakmai elvárásai szerint bizonyíthassák felkészültségüket, rátermettségüket. A csapatban történő versenyzés során a másokért való felelősség, a becsületes helytállás kerül előtérbe. A jól szereplő csapatok öregbítik iskolájuk hírnevét, és egyben a szakmai képzés fontosságára irányítják a figyelmet. Versenyfeladatok A versenyfeladatok teljesítése napjaink legkorszerűbb vizsgálati eljárásainak, diagnosztikájának ismereteit igénylik, de a szakma szerelési, szervizműveleti alapjai, egyszerűbb hétköznapi munkafeladatai sem hiányoznak a megmérettetésből. Mivel az autójavítás ma már nemcsak a hagyományos gépjárműtechnika területét öleli fel, hanem •    az alternatív járműhajtások alapismereteit, biztonságtechnikáját, •    a vezetéstámogató rendszereket, •    a munkavégzéshez nélkülözhetetlen szakmai információforrások használatát, •    a vállalkozási ismeretekben való jártasságot is, ezért a versenyzők mind az írásbeli felmérésben, mind a gyakorlati munkavégzésben ezekről a területekről is kapnak feladatokat. A verseny menete Válogató Szakmai alapozó és szaktantárgyakat érintő, a gépjárműtechnika és -fenntartás világához tartozó, általános ismereteket érintő elektronikus tesztlap kitöltése. Minden csapattag egyénileg tölti ki az online-feladatlapokat. Középdöntő A középdöntőbe az online forduló eredménye alapján kerülhetnek be csapatok. A szakképzési intézményeket országosan 6 régióra bontva kerülnek ki a saját régió középdöntőjébe a csapatok. Az online forduló eredményei alapján minden iskolából maximum egy, minden régióból két csapat juthat tovább a középdöntőbe. A középdöntőkbe jutott csapatoknak autószervizekben kell bizonyítani gyakorlati tudásukat. Részben műveletekre vonatkozó műszaki és munkavédelmi elméleti kérdésre, döntő mértékben gyakorlati munkára kell számítani a régiós fordulóban. Az idei évben is a régiós megmérettetéseken alul maradó csapatok közül a legtöbb pontot elérő versenyzők bejutnak a döntőbe, így ott 7 csapat fogja összemérni tudását. Döntő Minden régióból egy csapat, illetve a legjobb második helyezett jut az országos döntőbe, ahol vegyesen elméleti kérdésekkel és gyakorlati feladatokkal találják magukat szembe, melyek a jármű szinte minden részegységére kiterjednek. A verseny részeredményeiről, előrehaladásáról folyamatosan beszámolunk a verseny honlapján: asztv.hu, valamint az autoszektor.hu és jarmuipar.hu szakmai portálokon. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Frontálisan karambolozott két gépkocsi a Tatabányát és Környét összekötő út 6-os kilométerszelvényénél. Az ütközés következtében az egyik jármű vezetője beszorult, a tatabányai hivatásos tűzoltók feszítővágóval kezdték meg kiszabadítását. A balesethez a környei önkéntes tűzoltók és a mentők is kiérkeztek, teljes útlezárás mellett végzik a beavatkozást. Az Útinform szerint mindkét irányból a Tata felé vezető utakra terelik a forgalmat.

A tárcavezető hangsúlyozta: a brüsszeli szankciók eredménye az, hogy a 480 forintos üzemanyagárat nem lehet az ország összes benzinkútján a magyar családoknak biztosítani. Fotó: MTI/Balogh Zoltán Gulyás Gergely jelezte: a szankciók életbe lépése az elmúlt napokban mindenki által megtapasztalható módon zavarokat okozott Magyarország üzemanyag-ellátásában. A Mol hétfőn levélben tájékoztatta az energiaügyi minisztert, hogy import nélkül nem tudja megoldani az ország üzemanyag-ellátását - tette hozzá. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója közölte: töltőállomásaik negyedében volt leürülés az elmúlt napokban. Amióta a Mol van, ilyen nem történt - fogalmazott. MTI