Noha felénk aztán végképp nem gyakori, de talán még velünk is előfordult néha, hogy a Balatonról hazafelé tartva már semmi kedvünk nem volt félig nedvesen magunkra erőltetni a felsőnket. Az már sokkal gyakoribb látvány, hogy egy forró nyári napon félmeztelenül bicajoznak vagy robogóznak haza az emberek, persze ez is leginkább vidéken megszokott látvány. Még szerencse, hogy nálunk, Magyarországon ez teljesen szabályos, és egy szót sem szólhat érte senki. Ugyanakkor Thaiföldön a napbarnított turisták már kimutatható kockázatot jelentenek, főleg egy olyan országban, ahol kevésbé elnézőek a meztelenkedéssel szemben. Ugyanis Thaiföld hiába forró és párás ország, arra kérik a sofőröket, hogy ne vezessenek póló nélkül. Legyen az autó, robogó vagy bicikli, most már törvény kötelez rá, hogy takard a felső részed. 2014-ben felszólították a turistákat is, hogy a szabály rájuk is vonatkozik, és eltakart felső nélkül rodeózni az utakon elég udvariatlan dolog. Legalább ők szállíthatnak utasokat a platón, és képzeljék, mindez Hawaiion is elfogadott – bizonyos feltételek teljesülésekor. 12 éven aluliak nem utazhatnak a pick-up hátsó rakodóterén, illetve csak akkor megengedett a levegőzés hátul, ha az utastér minden ülése foglalt már. Ez mostanra egy bevett és megszokott szokás lett a különleges amerikai államban, noha sokan fejezték ki aggodalmukat a platón való utazás veszélyessége miatt. Bezzeg gumit égetni nem szabad – legalább is Derby városában, Kansasban. Ki tudja, lehet, hogy a város neve hozta meg az ihletett a gumiégetésre a sofőrök számára, de a város 25 000 lakosa úgy döntött, hogy felszámolják a zajjal járó tevékenységet. Nem lehet egy helyben gumit égetni, fánkokat rajzolni, driftelni, vagy éppen gyorsulni egymás ellen. Noha ezek a legtöbb országban és városban valóban tiltott, és talán mind egyetértünk, hogy a versenypályára való tevékenységek, Derby városának kifejezetten a nyikorgó abroncsokkkal van baja. Aki mégis megszegi a szabályt, az 500 dolláros büntetésre vagy akár 30-nap elzárásra is számíthat. Így a derbi azon a részen, valószínűleg elmarad. Azonban az Egyesült Államok néhány tagállama sokkal elnézőbb az autózókkal szemben. Állama válogatja, hogy egy autónak át kell-e mennie a szokásos biztonsági és emissziós vizsgákon, vagy sem. Míg bizonyos államok az autó korához és állapotához kötik, hogy szükséges-e a vizsga, addig más államok teljesen ignorálják a kérdést. Ezért is lehet, hogy Michigan, Montana és Észak-Dakota államokban akár teljesen szétrohadt igáslovakkal is találkozhatunk az utcán, ugyanis ott ez teljesen elfogadott. Nekünk maradnak az egyre szigorodó biztonsági és károsanyag-kibocsátási normák itt Európában. Vannak olyan furcsa közlekedési szabályok is, amelyek már a múlt martalékává váltak, de megérnek egy említést, annyira egyediek. Ezek közül talán a legismertebb sztori Franciaországból érkezik. Talán sokan emlékszünk rá, hogy egészen 1993-ig kötelező volt minden Franciaországban forgalomba állított autót sárga fényszórókkal ellátni. A szabály egészen 1936-ig vezethető vissza, amikor azért vezették be ezt a szabályt, hogy a francia katonák képesek legyen megkülönbözteti, hogy a szembe jövő autó ellenséges vagy a saját országuké egy háború során. Más teória szerint egyszerűen azért lettek sárgák a francia fényszórók, hogy a fényszóró fénye ne vakítsa el a szembejövőket. Míg megint mások szerint a sárga lámpa fénye jobban látszik ködben, mint a hagyományos fehér fényű fényszóróké. Egy biztos, 1993-ban már Franciaország is eltörölte ezt a fura szabály, és maximum a francia autó rajongók döntenek úgy, hogy megemlékezve kedvelt márkájuk múltjáról, kicserélik sárgára az izzókat. Azonban van egy másik múltbéli érdekes sztori, ami talán kevésbé ismert a világ ezen részén. Ez a történet már az autós kultúra egy másik központjába repít el minket, méghozzá Japánba. Ahol a 20-dik század elején két lámpakapcsolóval lehetett csak forgalomba helyezni autókat. Az általunk is ismert, és megszokott kormány mögötti bajuszkapcsolón vagy műszerfalon elhelyezett tekerőn kívül szükség volt ugyanis egy második kapcsolóra Japánban, ami az autó hátuljában volt elhelyezve és a hátsó lámpákat vezérelte. Az ötlet mögötti elgondolás az volt, hogy így rákényszerülnek az autósok, hogy kiszálljanak az autóból, hátra sétáljanak, és miközben felkapcsolják a hátsó lámpákat, egyben azt is megvizsgálják, hogy működnek-e azok. Azt hiszem, hogy ennyi történet éppen elég is volt. Sajnos cikksorozatunk végére értünk. Remélem sikerült különleges és sokak számára új tényeket összegyűjteni a világ KRESZ-szabályaiból szemezgetve. Vigyázzunk egymásra az utakon! További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!