Szabó Szilvia közölte, a legtöbben szombaton választották a megye átkelőhelyeit, aznap a 105 ezret is meghaladta az átutazók száma, ami azt jelentette, hogy a határrendészek több mint 4400 utast léptettek át óránként. A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság a szerb és a román társszervekkel együttműködve az átkelőhelyeket teljes kapacitáson működtette. A három nap alatt a röszkei autópálya-határátkelőhelyet használók száma meghaladta a 112 ezret, a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyet csaknem 83 ezren vették igénybe. Egyszerre a legtöbb utas Röszkén volt, ezt az átkelőt szombaton csaknem 52 ezren választottak. Szombaton a várakozási idő csökkentéséért az ásotthalmi közúti határátkelőhely 7-től 19 óráig működött - tudatta a százados. A jelentős forgalom a szabadságukra hazatérő vendégmunkások, továbbá a járványügyi szabályok változása miatt alakult ki. Hétfőtől a Szerbiába belépni kívánó külföldi állampolgároknak 48 óránál nem régebbi negatív koronavírustesztet kell felmutatniuk a határon, a szerb állampolgárok viszont akár teszt nélkül is hazatérhetnek, de akkor tíznapos karantén vár rájuk. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

December 24-én és december 31-én Szántód felől 7-15 óra, Tihany felől 7.15-15.15 között indulnak a járatok óránként. Január 1-jén Szántód felől 10-17 óra, Tihanyból 10.15-17.15 között közlekednek a kompok óránként. A többi napon normál téli menetrend szerint, szintén óránként jár a komp: Szántód felől 7 és 17 óra között, Tihany felől 7.15 és 17.15 között. A menetidő 8 perc. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A posztmodern kor marketing gurujai büszkén hirdetik, hogy minden mérhető, tervezhető és kiszámítható. Nem jár más a fejükben, mint célcsoportok, korra, fillérre, centiméterre kimunkált reklámok, elérések, lájkok és megtekintések, analízisek és hatékonysági mutatók, kampányok és kreatívok. Mindezzel persze alapjában véve nincs is semmi gond, hiszen a marketing is egy számszerűsíthető reáltudomány, amelynek művelői, milyen más Istenekben hinnének, mint saját algoritmusaikban és adatelemző mesterséges intelligenciáikban.  Mindazonáltal engem azért valami bizsgergető jó érzéssel tölt el, amikor olyasmit látok, vagy akárcsak olyasmiről hallok a járműiparban és autókereskedeleben, amikor - spontán vagy tudatosan - a modern reklámtudomány  téziseit megtagadva - vagy éppen csak figyelmen kívül hagyva - valami kedves és unortodox, netalántán valami romantikus és szívmelengető megoldással rukkolnak elő valahol valakik, portékáik, az autók népszerűsítésére.  Számomra az elmúlt évek legkedvesebb és legszívmelengetőbb sztorija egy amerikai Hyundai kereskedés volt, ahol először csak rendszeresen etettek, majd befogadtak, végül valódi, belépőkártyával rendelkező dolgozóvá avattak egy gazdátlan kóbor kutyust. A történet bejárta a világot és - állítólag - minden más reklámnál nagyobbat lendített a kereskedés eladásain. Nyílván ebben az esetben fontos tényező volt, hogy a sztori minden mesterkéltséget és megtervezettséget nélkülöz, tulajdonképpen egy autószalon állatbarát dolgozói - és tulajdonosa - csak tették a dolgukat, amit egy állatszerető ember tesz, ha az útjába akad egy kóbor kutya. És valójában ez a spontán jóság hozta meg a pozitív világhírt - a kutyusnak, a kereskedésnek - és persze a Hyundai márkának is. Jónak, kedvesnek, romantikusnak, vagy éppen lokálpatriótának azonban nem csak spontán, hanem előre megtervezetten is lehet lenni  - sőt az is ugyanolyan jófejség.     Képre kattintva galéria nyílik!   Egy ilyen történetet szeretnék most bemutatni, nem Amerikából, hanem a gyönyörű, virágos és igazi, büszke polgárvárossá fejlődött Hatvanból, amelynek Hyundai kereskedője, a Hyundai Hatvan tulajdonosa, Képe Tibor az elmúlt években már sok rendezvényével, ötletével és programjával kivívta a kedvességre és igényességre nyitott vásárlók elismerését.  Az alaphelyzet az, hogy egy szörnyű járványhelyzet közepén vagyunk, korlátozásokkal, félelmekkel és tragédiákkal, amikor nem biztos, hogy az emberek - még ha éppen autóvásárláson is gondolkodnak - feltétlenül egy tolakodó, hurráoptimista, harsány reklámra vágynak. Mit tesz ilyenkor az a Hyundai kereskedő, akinek éppen ebben a nehéz időszakban érkezik meg a szeretett márkájának egyik legfontosabb - és tényleg gyönyörű szép - újdonsága, a sármos és elegáns új Tucson. Nos, ha ez a kereskedő hajlik az ünnep előtti romantikára, van szépérzéke és szereti a városát, valószinüleg azt teszi, amit Képe Tibor, a Hyundai Hatvan tulajdonosa tett: a kereskedésben érkezett első Tucson példányról, hangulatos és romantikus, a karácsony fényeit és auráját sem nélkülöző fotósorozatot készített, amelyben az autót fotómodellként használva fotósorozaton mutatja be Hatvan legszebb épületeit, tereit hangulatait.    Vagyis reklámot csinál a városnak, amivel persze reklámot csinál a gyönyörűséges új Tucsonnak is. A Grassalkovics kastély napfényben, vagy éppen a jellegzetes hatvani városháza és az előtte elterülő számos virágversenyen díjat nyert parkja esti, karácsonyi fényben - nem mellesleg éppen egy tündéri kutyust sétáltató hatvani hölgyekkel.... Ja és ha már ismét a kutyáknál tartunk: nem mellesleg, Képe Tibor éppen a napokban tett közzé felhívást, amelyben bejelenti, hogy 2021-ben, egész évben segíteni fogja szervíz szolgáltatásokkal a hatvani Kutyaszív Alapítvány munkáját, amely állatmenhely vezetője, Rudas Aranka történetesen az ügyfele - és éppen egy mentett kutyák szállításától gyakran koszos, mégis gyönyörű Tucson boldog  tulajdonosa.  Szóval, reklámot csinálni így is lehet. Nem annyira tudományosan, talán még a leghíresebb marketing tankönyvek tanításainak sem teljes egészében megfelelve. Viszont romantikusan, kedvesen, lokálpatriótán és szolidárisan. Mondhatnánk erre azt is: jó dolog lehet hatvaninak lenni, mert ahol ebben a covidválságban ilyesmik történnek, ott szebb időkben még jobb lehet élni. Bár, igazság szerint, a Hyundai Hatvan kedves és romantikus, Tucson bevezető kampányát, bárki bárhol, bármilyen autómárka, bármelyik modelljének reklámjában könnyen leutánozhatja. Nem kell hozzá más, mint szeretnie a települést, ahol él, megtalálni benne a szépet, még akkor is, ha esetleg nem olyan szép, mint Hatvan lett az utóbbi években - és persze szeretni a kutyákat....

Az M85-ös gyorsforgalmi út a csornai felhajtónál MTI/Krizsán Csaba Kiemelt közlekedéspolitikai cél a megyei jogú városok közúti elérhetőségének fejlesztése. Az M25 déli szektorát nyáron helyezték forgalomba, ezzel az M3-tól egészen Egerig vezet az autóút. Az M85 Csorna utáni folytatását decemberben vehették birtokba az autósok, így Sopron négysávos bekötése is megvalósult - emlékeztet a minisztérium közleménye. Az M44 Békéscsabáig elérő szakasza a közelmúltban nyílt meg a közlekedők előtt. A szintén hazai forrásból tavaly megépült folytatással együtt a főváros és Viharsarok között 25 perccel csökkent a menetidő. A Lakitelek-Tiszakürt szakaszon is dolgozik már a kivitelező. 2020-ban fejeződött be az M76 Zalaegerszeghez és M7-hez közeli négysávos szakaszainak építése. A közbülső elemek előkészítése vagy kivitelezése folyamatban van. Két ütemben adták át az M4 Pest megyei részét az M0 körgyűrűtől Cegléden át Abonyig. Az autóút másik vége, a Berettyóújfalutól Nagykereki, országhatárig tartó szakasz is idén készült el. Az M35 meghosszabbításával együtt a magyarországi oldalon teljessé vált a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi kapcsolat. Az M43 után így már egy második irányban is eljuthatunk sztrádán Erdélybe, Romániába. Az M4 hiányzó köztes szakaszai kivitelezés vagy előkészítés alatt állnak. A Monostori híd a magyar-szlovák határon teremtett új átkelési lehetőséget a Dunán, tehermentesítve Komárom és Révkomárom belvárosait. Négysávosra bővültek főúti szakaszok is: az 54-es kecskeméti bevezetője és a 471-es Debrecentől Hajdúsámsonig. Az elmúlt évtizedben elvégzett közútfejlesztésekkel a 2010-ben még 1300 kilométer alatti gyorsforgalmi hálózat összes hossza 1700 kilométer közelébe nőtt. Az idén befejezett projektek is jelentősen előmozdították azt a stratégiai célt, hogy az ország bármely településéről 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos út. 2016-ban ez az elvárás a városok, falvak fele, a lakosok közel háromnegyede esetében teljesült. 2020 végére már a települések kétharmadán élő 8,4 millió ember, a teljes népesség 86 százaléka jut el legfeljebb fél óra alatt a gyorsforgalmi vagy kiemelt főúti hálózatig. Az ITM közleménye idéz Mosóczi Lászlót, a minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárát, aki elmondta: "A közel 180 kilométeren, mintegy 500 milliárd forintból elkészült négysávos közútfejlesztések több térség elérhetőségét és közlekedésbiztonsági helyzetét javították 2020-ban. A hálózatbővítések egész országrészek vonzerejét növelve járulhatnak hozzá a munkahelyeket teremtő beruházók betelepüléséhez. Az új építésű szakaszoknak köszönhetően az átmenő forgalom kevésbé terheli a települések belterületi útjait, csökken a helyi zaj- és levegőszennyezés. A színvonalasabb közutak többféleképpen is szolgálják tehát a hazai vállalkozások versenyképességének fokozását, a családok életminőségének folyamatos javítását." MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!