A világ vezető vasúti fékrendszerfejlesztője és -gyártója 25 millió forintos támogatási keretet biztosít a karnak, amelynek hallgatói és kutatói a jövőben részt vesznek a nemzetközi nagyvállalat kutatás-fejlesztési projektjeiben. A vállalat a biztonságkritikus beágyazott rendszerek, valamint a fejlett vasúti vezetéstámogató rendszerek fejlesztésében számít leginkább az egyetem hallgatóinak és kutatóinak közreműködésére. A Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. (Knorr-Bremse Budapest) négy évvel ezelőtt, 2016 novemberében újította meg együttműködését a BME Gépészmérnöki Karával. Ezúttal a Villamosmérnöki és Informatikai Karral írt alá öt évre szóló együttműködési megállapodást. Ennek értelmében a vállalat és a Kar együtt ösztönzik majd a kutatókat és hallgatókat a mindkét fél által fontosnak ítélt szakterületek tanulmányozására, a Knorr-Bremse innovációs tevékenységébe való bekapcsolódásra. Az együttműködés kiemelt témaköre lesz a “Jövő technológiái és módszerei a járműirányításban”. A Knorr-Bremse Budapest 25 millió forintos támogatási kerettel, közös kutatásokkal, hallgatói, PhD és kutatói ösztöndíjprogramokkal, TDK konferencia támogatásával és diplomaterv pályázattal, valamint egy közösen üzemeltetett modellvasút labor létrehozásával nyújt segítséget az egyetem oktatási, kutatás-fejlesztési tevékenységéhez és az egyetemi infrastruktúra fejlesztéséhez. A Knorr-Bremse Budapest részéről Sávos András ügyvezető igazgató és Erdős István, elektronikai fejlesztési igazgató, a BME részéről pedig Józsa János rektor és Kotán Attila kancellár látták el kézjegyükkel az együttműködési megállapodásról szóló dokumentumot. “A digitális technológia a vasúti fékrendszerek gyártásában, tervezésében és a fékvezérlésben is egyre meghatározóbb szerepű. A fékrendszereket nagy komplexitású, intelligens szoftverek teszik még hatékonyabbá és biztonságosabbá, a gyártás egyre inkább támaszkodik a Big Data alapú módszerekre, a termékfejlesztés pedig a legmodernebb alakadó technológiákat alkalmazva ad új lendületet az innovációnak” - indokolta Sávos András Knorr-Bremse Budapest ügyvezetője, hogy miért bővítették tovább az együttműködést a Műegyetemmel. “Jelenleg 120 szoftvermérnök dolgozik a vállalatunknál, sokan közülük világszínvonalú kutatás-fejlesztési innovációs projekteken. A mostani megállapodással tovább erősödhet a tudásmegosztás az egyetem és az iparvállalat között, miközben a saját szakember utánpótlásunkról is gondoskodhatunk” - tette hozzá. Józsa János rektor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a most induló program az egyetem és a Knorr-Bremse képzési és kutatásfejlesztési területen egyaránt szoros együttműködését bővíti. A Műegyetem és a vállalat szakértői jelenleg is több kutatásfejlesztési projekten dolgoznak együtt. Példaként említette a Knorr-Bremse folyamatainak integrációját megvalósító platform fejlesztését, amellyel a vállalat termékfejlesztési, gyártási, anyagmozgatási és minőségbiztosítási környezeteit lehet az Ipar 4.0 technológiák szintjére „okosítani” és ez a megoldás más hazai gyártóknál is bevezethető lehet a későbbiekben. Józsa János kiemelte, hogy az említett fejlesztési projektben két kar – a Villamosmérnöki és Informatikai Kar mellett a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar – kutatói is részt vesznek. A sajtónyilvános eseményen részt vett Prof. Dr. Bódis József, a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár, aki kiemelte: a magyar felsőoktatás versenyképesességének egyik pillére a nemzetközi nagyvállalatokkal való partnerség folyamatossága. A kormány felsőoktatási és gazdasági stratégiájának egyaránt kiemelt eleme, hogy olyan környezet jöjjön létre, ahol a nemzetközi és a magyar cégek, valamint az egyetemek és a kutatóintézetek eredményesen tudnak együttműködni. A képzési struktúra innovációra való képességét az szavatolja, ha képes a vállalti szektor igényeihez igazítva biztosítani a szakemberek utánpótlását. Az olyan nemzetközi nagyvállalatok, mint a Knorr-Bremse garantálják, hogy a magyar felsőoktatás szereplői - ahogyan most e megállapodással a Budapesti Műszaki Egyetem is -, egyre szélesebb körű gazdasági kapcsolatokkal rendelkezve szolgálhassák a tudomány- és gazdaságfejlesztést. Ez elsőrendű érdeke Magyarországnak, hiszen az ipar és az oktatás partnersége által lehet fenntartható a gazdaság mellett a társadalom versenyképessége. A szakképzett munkaerő ugyanis a teljes magyar társadalom gazdasági erejének megerősítéséhez és növeléséhez is hozzájárul.  

Az MC20 képviseli a Maserati legkorszerűbb műszaki és mérnöki megoldásait, és korábbi modelljeihez képest generációs váltást jelent a teljesítményben. A modell tervezésekor a Maserati kivételes teljesítményre képes prémium sportabroncsokat kívánt használni, amihez a tökéletes megoldást a Bridgestone kifejezetten erre az autótípusra tervezett Potenza gumiabroncsai jelentették. Az abroncstípus jelentős szerepet játszik az MC20 kiemelkedő teljesítményének további fokozásában. Az abroncs aszimmetrikus futófelület-kialakításának köszönhetően nagymértékben javult a kormányzási reakció és a kanyarstabilitás, az újonnan kifejlesztett futófelület-keverék pedig fokozza a tapadást, illetve a belső futófelület-szerkezetnek köszönhetően a kanyarban egyenletesen oszlik el a nyomás. Ezek a fejlesztések együttesen járulnak hozzá egy olyan gumiabroncshoz, amely az irányítás, a sebesség és a stabilitás optimális keverékét biztosítják az autógyártó számára. A két fél közötti hosszú távú partnerség gyökerei a motorsportversenyből eredeztethetők. A Bridgestone Potenza abroncsai a hosszú távú Forma-1-es versenyzésből fakadó tapasztalatokra épülnek, míg a Maserati az MC20 piacra dobásával visszatér a cég versenygyökereihez. Az autóipar mindkét kulcsszereplője számára kiemelten fontos az innovatív, fenntartható technológiák alkalmazása. Mindkét termék kifejlesztéséhez és teszteléséhez mindkét vállalat saját kutatás-fejlesztési központokat, illetve úttörő virtuális fejlesztési technológiát használt. A Bridgestone virtuális gumiabroncs-modellezési technológiája révén csökkenteni tudta a fejlesztési folyamat időtartamát és a termék piacra kerülési idejét, emellett kevesebb erőforrást használt fel, csökkentve a projekt ökológiai lábnyomát. A hatékony folyamatoknak köszönhetően az MC20 kialakítása körülbelül 24 hónapig tartott, és hamarosan érkezik az elektromos változata is. Steven De Bock, a Bridgestone másodlagos piac és gyári szerelések személyabroncs üzletágának alelnöke elmondta: „Ezeket az egyedi tervezésű, Európában kifejlesztett, tesztelt és gyártott Potenza abroncsokat a Maserati magas igényeinek kielégítésére terveztük. A Maseratival való újbóli együttműködés eredményeként egy olyan egyedileg tervezett Potenza gumiabroncsot fejlesztettünk ki, amely lehetővé teszi a Maserati MC20-nak, hogy a teljesítménye, irányíthatósága és sport képességei maximumát nyújtsa.” „Az MC20 projekt a Bridgestone és a Maserati úttörő kapcsolatának legújabb fejezete. Mindkét vállalatban ugyanúgy megvan a szenvedély az innováció és a kiválóság iránt, miközben kiemelkedő eredményeket nyújtó prémium termékeket szeretnénk kínálni ügyfeleink számára. Mind az Olaszországban tervezett új Maserati MC20, mind a egyedi Bridgestone Potenza abroncsok tökéletesen megfelelnek egymásnak. A Bridgestone olyan sportabroncsot fejlesztett ki, amely képes támogatni és fokozni az MC20 hihetetlen teljesítményét” – mondta Federico Landini, a Maserati sportautókért felelős igazgatója.  

Nemcsak Amerika dúsgazdag nagybácsija, Elon Musk készül arra, hogy kivételes  járműveivel fogjon bele a világűr meghódításába. A japán űrügynökség, a JAXA (Japán Aerospace Exploration Agency) a Toyotával együttműködve egy teljesen új, üzemanyagcellás technológiával hajtott kutató űrterepjáró kifejlesztésén dolgozik, amely - reményeik szerint - keréknyomait hamarosan otthagyja majd a Holdon. A Toyota a világ egyik leginnovatívabb autógyártójaként ismert. A japán óriás a robotika, a mesterséges intelligencia, az önvezető autók, és nem utolsósorban a részben vagy teljesen elektromos meghajtások területén is vezető fejlesztőnek számít. Milyen lesz a Toyota új holdjárműve? Nos, ha abból indulunk ki, hogy a legendás Land Cruiser tökéletesen alkalmazkodik a földi viszonyokhoz, akkor triviális, hogy a Lunar Cruiser ugyanezt teszi, csak a Holdon. Miben különböznek? Rengeteg mindenben. Az egyik legfontosabb, hogy a Lunar Cruiser utaskabinjában a legénység számára ugyanolyan túlnyomást kell teremteni, mint az űrhajók belsejében. A japánok már 2019-ben előrukkoltak a bejelentéssel, de a részletek egyelőre még titkosak a nyilvánosság számára.    Annyit tudni, hogy a 2019-2021 között lezajló hároméves projekt során a JAXA és a Toyota tesztmodelleket készít, illetve prototípusokat értékel. Ennek célja a legénységgel ellátott túlnyomásos holdjáró kifejlesztése, illetve egy nemzetközi összefogás keretein belül a Hold felszínének vizsgálata. A JAXA és a Toyota azonosítja azokat a technológiai elemeket, amelyek a Hold felszínén való közlekedéshez szükségesek, és az autógyártó részletes tervet készít készítése a holdjáró prototípusáról. Idén megkezdődött a technológiai elemek alkatrészeinek előállítása és a holdjáró prototípusának megépítése, míg a 2021-ben a legyártott alkatrészek és a holdjáró prototípusának tesztelését és kiértékelését tervezik.  A japánok általában pontosak és megbízhatóak. Ha ebből indulunk ki, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a Toyota Lunar Cruiser - az ígéreteknek megfelelően - 2025-re készen áll, hogy a Holdra tegye kerekeit. Ha minden jól megy, és az űrjárművek piaca fejlődésnek indul, ahogyan azt Elon Musk megjósolta, akkor ezen a piacon a Toyota számára is nagy lehetőségek nyílnak. A holdbéli mobilitás a következő néhány évtized nagy üzlete lehet.