A Toyota és a Mazda még márciusban jelentette be, hogy az alabamai (USA) Huntsville városában vegyesvállalatot hoz létre, és gyártóüzemet létesít. A tervek szerint a már 2021-ben működésbe lépő üzemben a két márka összesen 300 ezer autót fog gyártani; a négyezer új munkahelyet teremtő beruházás összértéke eléri az 1,6 milliárd dollárt. Időközben viszont kiderült, hogy a létesítmény tervezett helyének közelében található Beaverdam forrás és patak az utolsó ismert élőhelye a súlyosan veszélyeztetett forrás naphalnak (Elassoma alabamae). A Toyota és a Mazda úgy döntött: haladéktalanul felfüggeszti az építkezés előkészületi munkálatait, hogy a helyzetre a figyelmet felhívó Biodiverzitási Központtal (Center for Biological Diversity) és az Egyesült Államok hal- és vadgazdálkodási hivatalával (U.S. Fish and Wildlife Service) karöltve felelősségteljes megoldást találjanak a problémára. „A munkálatok rövid távú felfüggesztéséről van szó, amely összhangban áll a Mazda, a Toyota és a huntsville-i városvezetés közös környezetvédelmi törekvéseivel. A várakozások szerint a munkálatok hamarosan folytatódhatnak” – írta nyilatkozatában Huntsville polgármesteri hivatala. Az érintett felek jelenleg műszaki felméréseket végeznek, hogy biztosíthassák a veszélyeztetett halfaj élőhelyének érintetlenségét. A mindössze 2-3 centiméteresre megnövő forrás naphal létezése már önmagában is csoda: a környéken egykor igen népes populációban élő faj az intenzív növénytermesztés okozta vízszennyeződés következtében megtizedelődött, majd teljesen eltűnt; a kutatók évtizedeken át úgy vélték, kihalt. 1973-ban bukkantak rá új populációjukra a Beaverdam patakban; más élőhelyük azóta sem ismert.

Régen valóban kis kocsi volt a Jazz, hiszen az Európában a nyolcvanas évek elején debütált modell mindössze 3,3 méter hosszú volt. Aztán az ezredforduló idején jött a nagy korszakváltás, érkezett az új generáció első tagja, amely már kis híján 3,9 méter hosszúra nyúlt. Az aktuális modell pedig, ha nem is sokkal, de már átlépi a négyméteres határt. Vagyis az évtizedek alatt felnőtt a „kis” Jazz, amelyből 2001 óta több mint 7 millió darab kelt el. Kisebbnek tűnik, de már négy méternél is hosszabb A méreteknek és az ötajtós felépítésnek megfelelően a Jazz már rég nem csak városi autó, és még ma is érezni benne azt, amit az előző generációnál: bentről még nagyobbnak tűnik. Csak egy jellemző a sok közül: a 183 centiméter magas vezető mögött úgy el fér egy ugyanekkora ember, hogy a térde nem éri el a sofőrülés háttámláját. Ahogy a térérzetet, úgy a variálhatóságot is kimaxolták: mivel az első utasülés alá helyezték el az üzemanyagtankot, a hátsó sor alatti hely felszabadul. Ezt kihasználva, a Magic Seats-nek nevezett rendszer révén valóban figyelemre méltóan sokféleképpen alakítható az utastér. Egyszerűen és gyorsan hatalmassá alakítható a csomagtér Azzal pedig, hogy a hátsó sorban a háttámla előredöntésével egyszerre süllyedve csúszik előre ülőlap, valóban egy mozdulattal lehet sík területet kialakítani. Négytagú családok is elboldogulhatnak az alapesetben 354 literes csomagtérrel, az egy csemetét nevelők pedig biztosan minden logisztikai kérdést megoldhatnak a Jazz-zel. Ha a gyerek jobb hátul ül, a mellette lévő ülést pedig előredöntjük, akkor a kis bicikli, kétheti csomag, de akár még a kutya is befér. A hosszú utazáshoz pedig jól jön a remek audiorendszer és a nagyképernyős központi egység, amely ha nem is tökéletes, de lényegében mindent tud, amit ma tudni kell ebben a kategóriában. Mindent tud, amit ebben a kategóriában, ennyiért tudni kell Miközben afféle kis egyterűnek is beválik a Jazz, a nálunk teszten járt verziónak csak az egyik énje az, hogy praktikus családi kocsi tud lenni. Noha nem azzal kezdtük, a Jazz másik szerepe a szembeötlőbb: a piros fényezés és fekete felnigarnitúra együtt rögtön feltűnővé teszi a kocsi egyszerű, erősen döntött szélvédőjéről és éles-sarkos vonalairól ismert, vonzó formáját. Az összképet finoman árnyalja a több légbeömlő, a küszöbök szélesítése, a visszafogott légterelő a csomagtérajtón, meg hátul a látványdiffúzor. Bent a jó oldaltartású fekete ülésekbe, a kormány bőrborításába, meg a váltószoknyába varrt piros cérna dobja fel a hangulatot. Mindez együtt azt eredményezi, hogy kívül-belül igazi méregzsáknak látszik a kocsi. Nemcsak gyorsnak tűnik - az is A látványhoz képest némiképp csalódást kelthet, hogy a motortérbe egy „mindössze” 130 lóerős, 155 Nm-es nyomatékú motor került. Hibát követ el azonban az, aki ez alapján leírja a Jazz-t. Egyfelől azért, mert ennek a 130 lóerőnek csupán 1,1 tonnát kell mozgatnia, másfelől pedig az 1.5 i-VTEC hajtómű a régi Vti.-korszakot idézi meg: gyors reakciójú, pörgős. Ráadásul egy rövid áttételezésű, hat sebességes váltóhoz kapcsolódik. Ez így együtt pedig már nagyon is garantálja az örömfaktort: 8,7 másodperc alatt gyorsul százra a Jazz, végsebessége pedig 200 körüli. Durván ötmillió forintba kerül a Jazz Dynamic Nem mellékes az sem, hogy a remek menetteljesítmények „megélhetők”: pörgetve a kocsi hangja is markánssá, izgalmassá válik, a rövid úton járó, rendkívül precíz váltót élmény kapcsolni, pontos és közvetlen kormányzás, a feszes futómű pedig gokartszerű érzetet ad. Mindez ráadásul kedvező fogyasztással társul: gyakori gyorsítások, forszírozott tempó mellett is bőven tíz alatti a fogyasztás, „békésen” hajtva pedig 5-6 literrel eljárhatunk a Jazz-zel. A Jazz listaára 4,2 millió forinttól indul, a sportos külsővel és a remek 1,5 i-VTEC motorral ellátott, jól felszerelt Dynamic verzió ennél egymillió forinttal drágább.

Négy éve jelentette be a Hino, a Toyota-csoporthoz tartozó haszonjármű-gyártó, hogy hibrid hajtáslánccal szereli fel Profia modellcsaládját. A tesztek szerint akár 15 százalékkal csökkentheti a nehéz tehergépkocsi fogyasztását és CO2-kibocsátását az a rendszer, amely háromdimenziós térképadatok és mesterséges intelligencia alkalmazásával optimalizálja a fékenergia-visszanyerést. „A nehéz teherjárművekről mindenki azt gondolja, hogy nem ideálisak a hibrid technológia alkalmazására, hiszen normál üzemben hosszasan haladnak egyenletes sebességgel, lassítás vagy megállás nélkül” – írja a gyártó arról a kihívásról, amelyre végül egy világelső újítással találtak megoldást. Amikor ugyanis lejtőn halad a jármű, hatalmas tömege miatt rendkívül jelentős energia szabadítható fel. Ezért a világon elsőként olyan új hibrid vezérlést dolgozott ki a Hino, amely háromdimenziós térképadatok, műholdas helymeghatározás és egyéb paraméterek alapján előre feltérképezi az útvonal domborzati viszonyait, kiszámítja a terheléseket, és ez alapján szabályozza a hibrid rendszer vezérlését. Természetesen az üzemi féket is úgy állították be, hogy – a fejlett hibrid személygépkocsikhoz hasonlóan – elsődlegesen ne a súrlódó, hanem a regeneratív technológia lassítsa a járművet. A lítium-ion akkumulátorcsomaggal szerelt technológia változatlan terhelhetőség és hatótávolság mellett mérsékli a zaj- és rezgésszintet, és ezzel pihentetőbbé teszi a vezetést a pilóta számára, katasztrófahelyzetben pedig a lítium-ion akkumulátoros rendszer külső fogyasztók táplálására szolgáló áramforrásként szolgálhat. Japánban 2019-től forgalmazzák a hibrid Profia szériát.

A japán kereskedelmi miniszter szerint Amerikának kemény válaszra kell felkészülnie, ha a japán autókra vetnének ki vámokat – írta a profitline.hu. A cikk szerint mivel az alumínium és acél vámok eddig alig érintették Japánt, nem is reagáltak, de a mostani nyilatkozat egyértelművé tette, az autóipar esetében más lehet a helyzet. Mint emlékezetes, Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos épp a héten jelentette be Brüsszelben: Válaszintézkedéseket készít elő az Európai Unió arra az esetre, ha Donald Trump amerikai elnök fenyegetésének megfelelően, az Egyesült Államok védővámokkal sújtaná a gépjárművek és autóalkatrészek importját.