A szakértőt annak kapcsán kérdezték, hogy sok ágazatban hiányzik a szakképzett munkaerő. Szalai Piroska elmondta: Magyarországon a 15-24 éves korcsoportban még mindig kevesebben dolgoznak, mint sok más uniós országban. Mindössze 2,1 százaléknyi azon fiatalok aránya, akik képzés mellett dolgoznak, pedig jó "tartalékot" jelenthetnének az ágazatokban - jegyezte meg. A szakember elmondta: ezek a fiatalok részmunkaidőben, illetve eltérő munkarendben tudnának dolgozni. Ezért a munkaadóknak nem csak heti 40 órás munkaerőt kellene keresniük, hanem meglévő foglalkoztatottjaik átcsoportosításával, fejlesztésekkel, az egyedi munkaidőbeosztás lehetőségével a fiatalokat és az időseket is be kellene vonniuk a munkatevékenységbe. Úgy vélte, különböző, a magyar munkaerőpiacra szabott modellek kidolgozásával segíthető a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése. Ezek a modellek segíthetnék a még mindig nagyszámú inaktív csoport bevonását a foglalkoztatásba, ezzel segítve a munkaerőhiány kezelését.  

Fehér Csaba, az Oracle portfolió igazgatója a kutatásról elmondta, az eredmények jól mutatják, hogy az emberek nem félnek a mesterséges intelligencia használatától, a robotokkal való kapcsolattartástól, illetve a munkájuk elvesztésétől a mesterséges intelligencia miatt. Az 1320 humánerőforrás-vezető és munkavállaló megkérdezésével készített felmérés szerint a megkérdezettek készen állnak a mesterséges intelligencia (AI) használatára. Fotó: Ford Media Center A kutatásból az is kiderült, hogy jelentős különbség van a mesterséges intelligencia munkahelyi és otthoni használatának elterjedtsége között: míg a magánéletében az emberek 70 százaléka használ valamilyen AI technológiát, a hr-szakemberek csupán 6 százaléka alkalmazza a mesterséges intelligenciát, és csak a munkavállalók 24 százaléka vesz igénybe valamilyen AI-megoldást a munkahelyén. A megkérdezettek a mesterséges intelligencia legnagyobb hasznának a nagyobb termelékenységet jelölték meg. A következő 3 év távlatában a munkavállalók 59 százaléka szerint a mesterséges intelligencia növelni fogja a vállalatok működési hatékonyságát, 50 százaléka szerint gyorsabbá teszi a döntéshozatali folyamatokat, 45 százaléka szerint jelentősen csökkenti a költségeket, 40 százaléka szerint pedig jobb ügyfélélményeket tesz lehetővé. A megkérdezett hr-vezetők 27 százaléka szerint a mesterséges intelligencia pozitív hatással lesz a tanulásra, 26 százaléka szerint a teljesítménymenedzsmentre, 18 százalékuk szerint a bérszámfejtésre, valamint 13 százalékuk szerint a munkaerő toborzására is.

Szabó Szilvia elmondta, az utazóknak Szerbia felé érdemes másik határátkelőt választani. Használhatják a 24 órás nyitvatartással működő tompai vagy hercegszántói határátkelőt, vasárnap napközben pedig 7 és 19 óra között a tiszaszigeti, az ásotthalmi, a röszkei vagy a bácsalmási közúti határátkelőhelyet. A rendőrség a hétvégén erős határforgalomra számít Csongrád megyében. A határátkelőhelyek nyitvatartásáról és az ott várható várakozási időkről a www.police.hu oldalon, valamint a rendőrségi útinformációs rendszer (rutin) mobil applikáció segítségével tájékozódhatnak az utazók - tudatta a százados.

A katonai tapasztalat és a "startupok technológiai potenciálja " közötti kapcsolat tette lehetővé, hogy Izrael versenybe szálljon a kaliforniai Szilikon-völggyel. Ez a potenciál csábítja most Izraelbe a nagy autógyártókat. Céljuk, hogy az izraeli startupok innovációs kapacitását felhasználva fejlesszék tovább önjáró és okosautóikat. Legutóbb épp a Volkswagen vetett horgonyt az izraeli fővárosban, létrehozva a márka innovációs központját.  Ezt megelőzően a Volkswagen-csoport tagja, a spanyol SEAT küldte ide szakembereit, akik száznál több izraeli startuppal vették fel a kapcsolatot, hogy integrálják innovációs alkalmazásaikat saját fejlesztéseikbe. Úgy tűnik, a legjobbkor érkeztek. Az izraeli piac meglehetősen szűk, ezért a kisvállalkozók próbálnak nyitni a nagy multinacionális cégek és az autóipar meghatározó vállalatai felé. Az autóipari technológiákban érdekelt startupokhoz közel 700 millió eurós beruházás köthető 2017-ben. Háromszor annyi, mint két évvel ezelőtt. Ösztönzik őket az olyan sikertörténetek, mint például a Waze, amely egy milliárd euróért adta el a Google-nak autós navigációs rendszerét 2013-ban. Vagy ott van az önjáró autók kontrollrendszere, a MobilEye, amelyet az Intel 2017-ben több mint 14 milliárdért vásárolt meg.  Egy évvel korábban a Continental  német autóipari beszállító cég vette meg  369 millió euróért az Argus kiberbiztonsági céget, amelynek vezérigazgatója korábban az izraeli hadsereg erre szakosodott részlegének, a Unit 8200-nak volt a tisztje. A nagy autógyártó cégek részéről érthető az érdeklődés azok iránt az izraeli fejlesztések iránt, amelyek sok esetben a hadseregtől indulnak el. Olyan jövőbe mutató megoldásokat keresnek, amelyeket például az izraeli hadsereg tankjaiban már alkalmaznak. "Izraelben gyártják a legjobb kamerákat, a legkiválóbb mozgásérzékelőket, és itt a legfejlettebb az automata mozgáskoordináló rendszerek gyártása.  Mindez különösen fontos mind az önjáró, mind pedig az okosautók kifejlesztésében, valamint a jövő nagyvárosi közlekedésének szervezésében” - mondta az El Paísnak Arantxa Alonso, a SEAT által létrehozott XMoba, ügyvezető igazgatója. A cég kifejezetten azzal a céllal jött létre , hogy a SEAT újonnan kifejlesztendő gépjárműveibe adaptálja a legújabb mobilalkalmazásokat. A Seat példáját követték olyan nagy autóipari csoportok, mint a General Motors vagy a Renault. Az alapvető különbség, hogy a SEAT metodológiája erősen koncentrál a startupokra. A spanyol cég három „felfedezője” mintegy száz izraeli kisvállalkozással vette fel a kapcsolatot. Közülük negyvenet választottak ki első körben. Mostanra tíz maradt: ők jelenleg a "koncepció bizonyításának" fázisában vannak. Ez az előszobája annak, hogy a külső beszállítók által kínált megoldásokat a SEAT beépítse új fejlesztésű autóiba.   A digitális stratégia elengedhetetlen a márka számára: "Egyike vagyunk az elsőknek, akik integrálták autóikba a mobiltelefont, klienseink átlagéletkora tíz évvel alacsonyabb, mint a többi márkáé” – emlékeztet Fabian Simmer, a SEAT autós digitalizációért felelős vezetője. A digitális világ igényeihez való alkalmazkodás - Simmer szerint - megváltoztatta a mentalitást, amit tükröznek a márka kiváló eladási számai is. „Célunk az, hogy a gyakorlatban megvalósítsuk a startupok olykor futurisztikus ötleteit” - mondja Leyre Olavarria, a Connected Car Seat vezetője. „Az egyik ilyen a megvalósulás küszöbén áll, már bemutattuk a Mobile World Congress alkalmával. Olyan vizuális technológiáról van szó, amely felismeri, ha a sofőr elfáradt vagy vészesen lankad a figyelme vezetés közben. A másik egy lézeres adatkivetítés, mely képernyőként az autó szélvédőjét használja. De említhetném azt a technológiát is, melynek segítségével az autó minden utasához külön-külön el lehet juttatni privát üzenetet vagy hívást. ”