Míg európai szinten tavaly 7,9%-al, 43,8%-ra csökkent a dízel eladások aránya, addig hazánkban 34,4%-ról 28,8%-ra csökkent a dízel arány az újautó eladások tekintetében. Ez elsőre jól hangzik, ám mindeközben az EuroSTAT adatai szerint 2012 és 2016 között 31 százalékkal nőtt hazánkban a forgalomba helyezett dízelüzemű autók száma (miközben a teljes magyarországi járműállomány csupán 9 százalékkal nőtt), ami arra enged következtetni, hogy a magyarországi autóállomány valamivel több, mint egynegyedét (27,8%) képviselő dízelek zömét nem az új gyártású, kedvezőbb emissziós besorolású modellek, hanem a külföldről, másodkézből megvásárolt, vélhetően Euro4 besorolású vagy annál is elavultabb dízelek teszik ki.  Mindezen felül a mértékadó JATO Dynamics legújabb elemzése egy olyan ellentmondásos jelenségre hívja fel a figyelmet, amely mellett nem szabad elmennünk: miközben Európában (és mint láthattuk, hazánkban is)üdvözlendő módon folyamatosan és drasztikusan csökkennek a dízel értékesítések, ami ami ugyan számos egészségkárosító anyag (nitrogén-oxidok, koromrészecskék) kibocsátásának örvendetes mérséklésével járt, az Európában eladott új autók áltagos CO2 kibocsátása 10 éve először növekedett. Hogyan lehetséges ez? A válasz nagyon egyszerű: a dízel meghajtás visszaesésével ugyan az alternatív hajtásláncok is előtérbe kerültek (Európában 5%-os, hazánban 3,75%-os volt a részarányuk az újautó eladásokban), darabszámban a legnagyobb növekedést mégis a benzines meghajtás könyvelhette el. Európai szinten és itthon is 3%-al növekedett a részesedésük az újautó eladásokban, ami így Európában 50%-on, Magyarországon 67,5%-on áll. Márpedig a 2017-es adatok szerint az Európában értékesített új autókra vetítve a dízelek átlagos CO2-kibocsátása 117,9 g/km, míg a benzinüzeműeké 123,4 g/km volt. Nem segített emellett a szabadidőjárművek (SUV-ok és crossoverek) elképesztő mértékű térnyerése sem: az azonos kategóriájú személyautókhoz viszonyítva nagyobb homlokfelület és a méretesebb abroncsok miatt összességében egy szabadidőjármű több üzemanyagot fogyaszt, ezért átlagosan több széndioxidot is bocsát ki, annak ellenére, hogy az általános fogyasztáscsökkentő technológiák terjedésével a crossoverek összesített átlagos CO2-kibocsátása 134,9 g/km-ről 133,0 g/km-re javult. „Az európai top 20-as márkák közül a Toyota volt a legtisztább, melynek kibocsátási átlaga 2,7 g/km-rel csökkent, és 101,2 g/km-es értéket mutat. Ennek oka a Toyota-hibridek iránti növekvő keresletben keresendő, melyek a márka által eladott járművek felét jelentik. A Toyota forgalomba helyezések maradéka 42%-ban benzines és 7,5%-ban dízel autók közt oszlik meg” – fogalmaz a JATO tanulmány. Európában a Toyota eladások mintegy felét, idehaza közel egyharmadát teszik ki a hibridek, a Lexus esetében pedig ez az arány európai és hazai szinten is 97%. 2000 és 2017 között Magyarországon összesen 10 537 új hibrid autó talált gazdára, amelyből 9226-ot a Toyota (6545 db) és a Lexus (2681 db) jegyzett: ez azt jelenti, hogy a két márka együttesen az összes többi versenytárs összesített hibrid értékesítésénél (1311 db) hétszer több hibrid elektromos autót értékesített az elmúlt 17 évben. A valós hazai aktív hibrid autópark a használtautó-importnak köszönhetően természetesen ennek többszöröse, ám az így is jól látható, hogy a 14,1 év átlagéletkorú, és a 3,5 milliós darabszámot közelítő teljes hazai autópark tekintetében még így is elenyésző, kevesebb, mint 1%-os részarányt képviselnek a környezetbarát hibridek. Az első 5000 új hibrid Toyota és Lexus értékesítéséhez Magyarországon 16 év kellett, mára viszont már csak az idei évben 5150 új hibrid értékesítésével számolunk, egyetlen év alatt 50%-al növelve az idehaza újonnan eladott, és körülbelül 20%-al növelve az összes a hazai utakon fotó hibrid autó számát.

Szijjártó Péter elmondta, hogy az új gyártócsarnokban megvalósuló új felületkezelési technológia alkalmazásával a vállalat világszinten egyedülálló lesz. A miniszter emlékeztetett, hogy a hazai ipari teljesítmény 28,7 százalékát az autóipar adja, tavaly az ágazat termelési értéke 8038 milliárd forint volt, s az előállított termékek 91,8 százaléka exportra készült. Az iparágban ma 175 ezren dolgoznak. Ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme négy százalék fölé emelkedett. Az 1998-ban alapított Erbslöh Hungária autóipari cég alumínium profilok megmunkálásával, hőkezelésével, műanyag alkatrészek fröccsöntésével és dugattyúszereléssel foglalkozik. A vállalat Győrben egy új, közel 1500 négyzetméter alapterületű csarnokot épít, amely egy új felületkezelési eljárást alkalmazó, úgynevezett eloxáló központként fog működni. Bene Zsolt, az Erbslöh Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2023-ra legalább 190 fővel növelik a foglalkoztatottak számát a tavalyi 162-ről. Tavaly 5,9 milliárd forintos árbevételt realizált a győri társaság -  ez kétszázmillió forinttal több a 2016. évi, nyilvános céginformációk szerinti árbevételnél -, az idén a szerződött megbízások alapján a tavalyihoz hasonló bevételt várnak.  A kelet-európai termelési központért Németországgal és Lengyelországgal versenyeztek. A beruházással a jelenleg leszerződött új megrendeléseknek köszönhetően az árbevétel 2021-re mintegy 13-15 milliárd forintra, 2023-ban 18-20 milliárd forintra emelkedik - mondta a cégvezető. A vállalat vevői között megtalálható a Jaguar Land Rover, az Audi, a Volvo és a BMW csoportok, a beruházás megvalósulása után, a jelenlegi várakozások szerint az egyik legnagyobb vevő a Daimler csoport lesz. A cégcsoport világszerte mintegy tízezer embert foglalkoztat, konszolidált árbevétele tavaly meghaladta a 700 millió eurót.     

Az új Turanza T005 abroncs speciális futófelület kialakításának és egyedi gumikeverékének köszönhetően vizes úton is gyors megállást és jó irányíthatóságot biztosít a gépjárművezetőknek. Az abroncsok méretválasztékának 60%-a a Bridgestone tatabányai üzemében készül, és innen kerül az európai gumiszerviz műhelyekbe és a jelentősebb autógyártókhoz. Esős, vizes úton az autójukat naponta használó autósok 43%-a a kanyarokban való jó irányíthatóságot, valamint a rövid féktávot tartja a gumiabroncsok legfontosabb tulajdonságának. Ennek hátterében az áll, hogy vizes úton, főutakon és autópályákon az előzést, a városi forgalomban pedig a váratlan közlekedési helyzetek elkerülését tekintik a vezetők a legnehezebb és legveszélyesebb forgalmi szituációnak – derült ki a vállalat autósok körében végzett páneurópai felméréséből. Az abroncsok funkcionális tulajdonságai azért egyre fontosabbak a gépjárművezetőknek, mert esőben, különösen az egyre gyakoribb, özönvízszerű esőkben, az autósok mind az autóúton és autópályán, mind pedig a városi közlekedésben több közlekedésbiztonsági kockázattal szembesülnek. Autópályán, vizes útfelületen a megkérdezett autósok számára a legnagyobb kihívást az előzés, az autóutakon pedig a lassújárművek és a mezőgazdasági gépek, traktorok kikerülése jelenti. A gépjárművezetők ugyanakkor nagy kockázatként tekintenek azon ritkábban előforduló esetekre, amikor hirtelen felbukkanó vadállatokkal és az úgynevezett „szellemsofőrökkel” való összeütközés elkerülése érdekében  kell hirtelen irányt váltaniuk. Esőben a városi közlekedés is több kihívást tartogat a lecsökkent látótávolság miatt. A megkérdezett autósok ilyen helyzetekben a hirtelen eléjük lépő gyalogosoktól és gyermekektől, vagy az eléjük kanyarodó kerékpárosoktól tartanak a leginkább, de különösen az eső kezdetén, amikor az útfelület még nyálkás és csúszósabb is, a kanyarodást is nehezebbnek tartják, mint száraz úton. „Az időjárás közlekedésbiztonságra gyakorolt hatását az autósok érzékelik a legjobban. Az európai autóvezetők 43%-a éppen ezért esőben és vizes úton, a kanyarokban való jó irányíthatóságot és a rövid féktávolságot tartja az abroncsok két legfontosabb tulajdonságának” – mondta Hunyadi Szabolcs, a Bridgestone Magyarország Kft. értékesítési vezetője. „Elmondhatjuk tehát, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt szemléletváltás zajlik az autóstársadalomban, hiszen az abroncsok közlekedésbiztonságban játszott funkciói immár fontosabbak az autósoknak, mint az ár (23%), vagy az üzemanyag-hatékonyságban (8%) játszott szerepük” – tette hozzá a szakember. Kifejezetten az eső jelentette közlekedésbiztonsági kihívásoknak és a felmérésben megkérdezett autósok elvárásainak megfelelően fejlesztette ki legújabb nyári abroncsát a Bridgestone. A TÜV SÜD Európa legnagyobb független minőségellenőrző és tanúsító intézetének teszteredményei alapján, a Turanza T005 abronccsal vizes úton, 60 km/óra sebességgel haladó autónak a versenytárs abroncsokhoz képest lényegesen rövidebb a fékútja: átlagosan 2,3 méterrel rövidebb féktávon lassítható le teljesen. Az abroncs jobb irányíthatóságát, manőverezhetőségét pedig az mutatja, hogy ugyanezzel a sebességgel kisebb, akár 42 méteres íven is képes biztonságosan kanyarodni.

A személyautó márkák versenyében magabiztosan áll az élen a Suzuki (2762 autó, 89,31 százalékos növekedés a tavaly január-februári eredményéhez képest), nyomában a Skoda (1910 autó, 37,51 százalékos plusz), alig lemaradva pedig a Ford (1839 autó, 26,74 százalékos plusz). Az Opelnek be kellett érnie a ranglista negyedik helyével (1629 autó, 19,87 százalék plusz). Combosan zárta az év első két hónapját a Toyota (1501 autó, 39,24 százalék plusz), a Volkswagen (1480 jármű, 33,45 százalékos javulás), a Kia (852 autó, 46,64 százalékos emelkedés), a Nissan (676 autó, 48,57 százalékos növekedés), a Mercedes-Benz (578 autó, 50,13 százalékos növekedés), a Hyundai (565 autó, 81,67 százalék plusz), a Peugeot (338 autó, 74,23 százalékos többlet), a Volvo (323 autó, 48,17 százalék plusz), a Citroen (159 autó, 48,60 százalékos többlet), a Ssangyong (22 autó, 57,14 százalék plusz) és a Porsche (19 autó, 58,33 százalék plusz). Gyengén muzsikált a Jeep (-70,55 százalék, 48 autó), a Land Rover (-52,24 százalék, 32 autó), a Jaguar (-32,43 százalék, 25 autó), a Tesla (-33,33 százalék, 2 autó) és a Maserati (-50 százalék, 1 autó). A magyar személyautó-piacon 2018-ban is a szabadidő-autók a legnépszerűbbek (6696 SUV), ezek tették ki az eladások 35,5 százalékát (bestseller a magyar gyártású Suzuki Vitara 1525 autóval). A népszerűségi listán ezután az alsó-középkategóriás járművek következnek, ezek tették ki az eladások 31,1 százalékát (bestseller a Skoda Octavia 1057 autóval), majd a kisautók 13,3 százalékos részesedéssel (bestseller a Dacia Sandero 289 autóval). A legkelendőbb egyterű a Dacia Lodgy (164 autó), a legnépszerűbb felső-középkategóriás kocsi a Volkswagen Passat (239 autó), a minik között a Fiat 500 (267 autó) az első, a nagyautók között vezet a BMW 5 (76 autó), a Datahouse sportkocsi kategóriájában a Ford Mustang (12 autó, holtversenyben a VW Beetle modellel), a luxusautók között pedig a Lexus LS 500 (12 autó). A legkelendőbb kisteherautó a Fiat Ducato (284 jármű), a kishaszonjárművek között a Dacia Dokker Van (236 jármű), a legmenőbb pickup a Ford Ranger (264 jármű), a legnépszerűbb kisbusz pedig az Ford Tourneo Custom (114 jármű). A nagyhaszonjárművek között a 16 tonna feletti kategória dominál, szinte csak a nemzetközi fuvarozásban résztvevők vásárolnak új 3,5 tonna fölötti járművet (összesen 1073-at, 53,1 százalékos növekedés). Javult a buszértékesítés, 117 ilyen járművet vettek januárban és februárban (4,5 százalékos növekedés). Top 30 új autó Magyarországon 2018-ban (I-II. hónap) 1. Suzuki Vitara 1525 autó 2. Skoda Octavia 1057 3. Suzuki SX4 S-Cross 719 4. Opel Astra 651 (J és K) 5. Ford Focus 554 6. Ford Kuga 499 7. Volkswagen Jetta 440 8. Nissan Qashqai 427 9. Toyota C-HR 325 10. Toyota Yaris/Yaris Hybrid 316 11. Toyota Auris/Auris HSD 313 12. Volkswagen Golf 311 13. Kia Sportage 297 14. Fiat Ducato 284 15. Fiat 500 267 16. Ford Ranger 264 17. Toyota Hilux 254 18. Opel Corsa 251 19. Ford Transit 248 20. Opel Mokka X 246 21. Volkswagen Passat 239 22. Dacia Dokker Van 236 22. Skoda Rapid 236 24. Skoda Superb 230 25. Skoda Fabia 227 26. Dacia Duster 223 27. Suzuki Swift 217 27. Renault Clio 217 29. Opel Insignia 193 30. Toyota RAV4 191 Milyen magyar járműveket vettünk eddig idén? Január és februárban 18 861 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 30,77 százalékkal többet (4438 autó), mint tavaly ilyenkor. A forgalomba helyezett személyautók 13,88 százaléka magyarországi gyárban készült. Nézzük, melyek voltak hazai gyártmányok. A magyar Suzuki Vitara a magyar piac győztese, a kompakt szabadidő-autó jócskán megelőzte házon belüli vetélytársát, az SX4 S-Crosst. Az idén forgalomba helyezett 117 busz fele magyar gyártmány. Top 10 magyar jármű 2018 (január-február) 1. Suzuki Vitara 1525 autó 2. Suzuki SX4 S-Cross 719 3. Mercedes-Benz B-osztály 163 4. Audi A3/S3 Limousine 80 5. Kravtex Credo 02 Econell 12 62 busz 6. Mercedes-Benz CLA/CLA AMG 32 7. Audi A3 Cabriolet 15 8. Audi TT/TT Roadster 11 9. Kravtex Credo 02 Econell 13 9 busz 10. Modulo M168D 2 (Forrás: Datahouse) Biró Csongor