Nem javult a helyzet a roncsfeldolgozásban, sőt, egyre magasabbak a roncshegyek, melyeket nehéz megmászni, és persze úgy eltüntetni, hogy a legkevésbé rombolják környezetünket. Sorozatunkban több szakembert kérdeztünk arról, hol tart ma a zöld műfaj, az első részben Knezsik István, az Autós Nagykoalíció (ANK) elnöke az aktuális adatokkal indít: az autópiac átalakulása tovább öregítette a magyarországi járműparkot, ami önmagában még nem lenne baj, az már annál inkább, hogy a 15 éves flotta műszaki állapota bizony jelenthet közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi gondot, a járulékos veszélyekről nem is beszélve. Knezsik István, az ANK elnöke     Fotó: Boros Jenő Számos ok A tavalyi 140 ezer használtkocsi import és a 122 ezer forgalomba helyezett új személyautó koktélja nem éppen fiatalító szer, és idén sem lesz az, mert az MGE előrejelzésében 125 ezer új, a Jó autók prognózisában 140 ezer használt importja szerepel. Az arányt tovább rontja, hogy az újak 10-15 százaléka csak ideiglenesen kap magyar rendszámot, aztán a forgalomból történő kivonás után re-exportra kerül. A folyamatot jelentősen befolyásolja az euró-forint árfolyam, ami piacon újaknál és használtaknál is drágulást hozott, tovább növelte a gondot a globális chip- és anyaghiány. Az árak feltornászásban komoly szerepük van a hosszú várólistáknak, melyek több modellnél is 36 hónaposra nőttek. Kevés a szónokolás Sajnos sokan továbbra is csak szóban papolnak a környezetvédelemről, miközben alapvető dolgokban is képesek törvényt sérteni, olykor tudatosan, olykor tájékozatlanul. Az autóhasználatnál fontos közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempont a gépjármű megfelelő karbantartása, az abroncsok állapota, de nem kevésbé fontos, hogyan válunk meg feleslegessé váló autónktól, mert a méltó végtisztességet a gépek is megérdemlik, pláne, hogy erre törvényi előírás is kötelez és globális érdek. Van rá törvény Az Európai Unió törvényi szabályozással szigorúan kordában tartja az autógyártókat: minden új gépjárműnek 95 százalékban újrahasznosítható alkatrészekből kell készülnie. Knezsik István, az ANK elnöke szerint ennél többet is tesznek a világmárkák, hiszen egyre kevésbé káros technológiákat használnak, miközben már tervezéskor már azzal is kalkulálnak, hogyan lehet a legkisebb környezetkárosítással megszabadulni a kiszolgált daraboktól. Nem csak a gyártókon múlik a globális eredmény, hiszen hiába tartanak be minden szabályt, sőt, az előírtnál többet is, ha az autó életútjának végén a felhasználók nem a legális utat választják, és nem a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően válnak meg gépjárművétől, amiket aztán nem úgy bontanak szét, hogy a legkevesebb kárt okozzon mindannyiunknak. Évenete kétszázezret selejteznek le     Fotó: Boros Jenő Szabályozott technológia A megfelelő technológia szakszerű neve a szárazra fektetés, melynek keretében minden káros anyagot (klímagázt, légszákokat, patronokat, stb.) karbon-semlegesen lehet kinyerni és feldolgozni. Mert ez is fontos része az autó és az emberek életének, ám a magukat környezetvédőknek nevezők sajnos csak egy-egy szeletet értékelik, miközben nem figyelik az értékláncot, ami elengedhetetlen a teljes életút értékelésénél. Dekarbonízáció Knezsik István szerint nincs még egy olyan iparág, mint a járműipar, mely akkor környezetvédelmi fejlesztéseket tett volna a dekarbonizáció érdekében, miközben a személyautóközlekedés csak a károsanyag-kibocsátás 4-6 százalékáért felelős. Mindehhez a tudatos fejlesztés és gyártás mellé tudatos felhasználó kell. Példaként említhető, hogy a világ mezőgazdaságának élelmiszertermelése 20 százalékkal részesül a környezetkárosításban, miközben hasonló arányban kerülnek kukába a végtermékek. Veszteséges ételfront Bőven van mit tenni, különösen a járműtulajdonosok részéről, mert az élelmiszer kidobásánál is nagyobb kárt okozhatnak azzal, ha nem a jogszabályoknak megfelelően és szakszerűen válnak meg használhatatlanná, vagy feleslegessé vált autóiktól. Knezsik István szerint ennek kötelezettségeiről és felelősségéről már a vásárlás pillanatában tisztában kell lenni, hiszen globálisan is fontos, hogy hogy a forgalomból történő kivonás szabályos legyen, mert a törvényes megoldás segíti a környezetbarát körforgást a gazdaságnak. Úton, útszélen...       Fotó: Boros Jenő Több mint értékvesztés Az a másfél tonnányi tömeg, melynek jelentős hányada vas, és amelynek egykori értéke több millió, több tízmillió forint volt, napjainkban olykor harmincezret sem ér, valamikor semmit, sőt, olykor fizetni kell azért, hogy tulajdonosa megszabaduljon a kiszolgált autótól. Az ár attól függ, hogy hány éves és persze hogy milyen állapotban van. Hogy mi lesz egy kiszolgált autó sorsa? Az ítélet a vizsgáztatók – na meg az utolsó tulajdonos, üzembentartó - kezében van, mert ugye nem mindegy, hogy a motorhibás, vagy karambolos kocsit mennyiért lehet feltámasztani. Kármentés „okosban” Van a műszaki és a gazdasági totálkár, ennek megállapítása után már csak az a kérdés, hogy legálisan temetik, vagy „okosban” intézik. Knezsik István az ANK elnöke szerint egyre ijesztőbb a számok, mert évente már negyedmillió roncsról van szó, de csak minden tizedik kap tisztességes temetést. A KSH adatai szerint tavalya összesen 314 498 személyautót helyeztek első alkalommal forgalomba, ez a szám tartalmazza az újakat és használtakat is. A magyarországi személyautó-állomány 2019-ben 3 812 013 darab, 2020-ben 3 920 799 darab volt, ami azt jelenti, hogy csak 108 786 darabbal nőtt a személyautó-állomány, miközben a KSH adatai szerint egy év alatt több mint háromszázezer darabot helyeztek forgalomba első alkalommal, vagyis nem nőtt 4 126 511 darabra a magyarországi személyautópark. Amennyiben ebből a számból kivonjuk a KSH nyilvántartásában szereplő 2020-as darabszámot, vagyis a 3 920 799-et, akkor 205 712 személyautó eltűnt a rendszerből. Ebből még levonhatjuk a 25 ezer forgalomból legálisan kivontakat, de még akkor is hiányzik 180 712 darab. Legálisan is meg lehet szabadulni a felesleges autótól          Fotó: Boros Jenő  Donortenger Knezsik István szerint ennél is rosszabb a helyzet, hiszen a rendszám nélkül importált és forgalomba nem helyezett donorautók semmilyen nyilvántartásban nem szerepelnek, ezek mennyiségéről csak becslések vannak. Ahogy a következő adatok is becslések, de legalább annyira ijesztőek, mint az illegálisan eltemetett autók sztorija: az eldobott cigarettacsikk lebomlási ideje tíz év, az alumínium italdobozé 200-500 év, a műanyag zacskóé 200-1000 év, a gumiabroncsé 400 év. Biztonsági kérdés Az ANK elnöke szerint a környezetvédelmi károk mellett nem kevésbé fontosak a közlekedésbiztonsági veszélyek, hiszen az illegálisan beszerzett, olykor lopott autóból beépített alkatrészek többszörösen kockázatot jelentenek, mert baleseti források is lehetnek, ráadásul a számla nélküli javítások esetében egy műszaki okból bekövetkező balesetnél jobb híján a tulajdonost, vagy/és üzembentartót terheli a felelősség. Vagyis a fusizás és a feketén beszerzett alkatrész többszörös kockázatot jelent, amiért később kemény árat kell fizetni, mert végül okosban lesz drágább és veszélyesebb   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!