Nincs még egy kínai márka, amelyik ennyire kettősen tudna sikeres európai autótípusokat másolni, mint ahogy a Chery teszi ezt. Eleve Range Rover kinézetű crossoverekkel kezdték meg az európai terjeszkedést, méghozzá olyan márkaneveken, amiket náluk Kínában nem is kapni. Ugyanakkor semmi okunk nincs felhozni a Jaceoo vagy az Omoda modellek számára, hogy hasonlítanak a brit SUV-kra, ugyanis szoros együttműködésben dolgoznak a JLR-ral és a dizájnért tényleg a britek feleltek. Most hasonló a helyzet a prémium almárkájuk legújabb sportos crossoverével, a Luxeed RX-szel, ami megszólalásig hasonlít egy Ferrari Purosangue-ra – ugyanakkor tényleg egy ex-Ferrari dizájner rajzolta. A Luxeed RX nem más, mint egy 5 méternél is 20 centivel hosszabb, tisztán elektromos kupé SUV, dupla kamrás légrugókkal, hatdugattyús féknyergekkel és Huawei villanyhajtással. Olyan modern vezetéstámogató rendszerekkel, amik 250 km/h-val is képesek sávváltásra egy ovális tesztpályán. A dizájnért pedig Werner Gruber felelt, aki a Pininfarinánál kezdte a karrierjét, majd a Ferrarinál is dolgozott, mielőtt a Saleen dizájnfőnöke lett. Noha a Purosangue formavilágáért pont nem ő felelt, de olyan autók kerültek ki a kezei alól, mint a LaFerrari, az FXX-K vagy a Portofino. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A nyarak egyre szélsőségesebb időjárási jelenségeket hoznak. A hirtelen lecsapó, intenzív viharok és jégesők pedig az egyik legnagyobb kockázatot jelentik azok számára, akik a szabadban hagyják az autót. Az autó védelme nemcsak a váratlan kiadások elkerülését jelenti, hanem az érték megőrzését is. Szerencsére számos módszer létezik, néhány nagyon egyszerű, mások pedig fejlettebbek, amelyek lehetővé teszik a kockázat jelentős csökkentését. Ami a megelőzést illeti, a leghatékonyabb megoldás továbbra is annak megakadályozása, hogy a jégeső közvetlenül érje a járművet. Egy garázs vagy egy parkolóház az igazán életképes alternatíva. (Célszerű elkerülni a nagy fák alatti parkolást zivatarok idején: a jég ellen minimális védelmet ugyan nyújtanak, de növelik a leeső ágak által okozott károk kockázatát.) Előfordulhat, hogy messze van otthonától és nincs a közelben fedett parkoló sem, amikor az ég hirtelen elsötétül. Ebben a helyzetben fontos a gyors cselekvés. Ha nincs speciális ponyvája, vízhatlan piknik plédet, felfújható gumimatracot, csomagtartóban tartott pulóvert, kabátot is használhat a motorháztető, a tető, a szélvédők és az ablakok védelmére. Ezek nem 100%-os megoldások, de enyhíthetik a jégeső hatását. A napvédő fólia is jó, fillérekbe kerül és kis helyet foglal, lehet tartani a kocsiban több darabot, több méretben. Az utóbbi években olyan felfújható rendszerek is megjelentek a piacon, amelyek védőgátat hoznak létre az autó körül és képesek elnyelni az ütés energiájának nagy részét. Percek alatt telepíthetők. A legfejlettebb modellek 4-5 mm vastag polifoam védőhuzatok, amelyek megvédik a gépjármű karosszériáját és üvegfelületeit a jégeső okozta horpadásoktól és jó stabilitást biztosítanak még erős szélben is. Azonban még az összes lehetséges óvintézkedés megtételével sem lehet teljesen kiküszöbölni a kockázatot. Emiatt sok járművezető úgy dönt, hogy CASCO-ját elemi károkra kötött biztosítással egészíti ki. Az aláírás előtt tanácsos gondosan ellenőrizni a szerződésben előírt felső határokat, önrészeket és kizárásokat. Egyes területeken, amelyek különösen ki vannak téve az intenzív időjárási jelenségeknek, ez a fedezet hasznos befektetés lehet a javítások esetén a nagyon magas költségek elkerülése érdekében. A speciális védelem mellett vannak olyan jó szokások is, amelyek változást hozhatnak. Az időjárás-előrejelzés ellenőrzése lehetővé teszi, hogy az autót előre biztonságos helyre állítsa, amikor zivatar várható. Forrás: autoblog.it  

Néhány éve még technológiai bravúrnak számított, ha egy elektromos autó fél óra alatt visszatöltötte akkumulátorának nagy részét. Ma már tíz perc alatti töltésért folyik a verseny, a kínai Hongqi pedig július végén olyan kísérleti akkumulátort mutatott be, amely újabb lépéssel közelíti az elektromos autózást a benzinkúton megszokott időigényhez. A 12C csúcstöltési rátára képes rendszer laboratóriumi teszten mindössze 3 perc 41 másodperc alatt jutott 10-ről 70 százalékos töltöttségre, 97 százalékig pedig alig több mint nyolc percre volt szüksége. Ha az ilyen technológiák sorozatgyártásba kerülnek, az elektromosautó-fejlesztés egyik alapvető kérdése változhat meg: valóban egyre nagyobb akkumulátorokra van szükség, vagy inkább arra, hogy a kisebbeket szinte tankolási sebességgel lehessen feltölteni? Egyelőre prototípusról beszélhetünk A Hongqi fejlesztésének kulcsszava a 12C. A C-ráta azt mutatja meg, hogy az akkumulátor kapacitásához viszonyítva mekkora teljesítménnyel tölthető. Elméletben az 1C egyórás, a 2C félórás, a 6C tízperces, a 12C pedig ötpereces teljes feltöltésnek megfelelő töltési rátát jelentene. A valóságban természetesen nem lehet a maximális teljesítményt a teljes töltési folyamat alatt fenntartani, ezért sokkal fontosabbak a tényleges töltési görbék. A Hongqi prototípusa 25 Celsius-fokos tesztkörnyezetben 10-ről 70 százalékra 3 perc 41 másodperc, 10-ről 97 százalékra 8 perc 3 másodperc alatt töltött. Ehhez azonban nem elég egyszerűen több áramot küldeni az akkumulátorba. Minél nagyobb a töltési teljesítmény, annál komolyabb problémává válik a hőtermelés, a cellák belső ellenállása és az akkumulátor öregedése. A Hongqi a Lishen Batteryvel és a FAW akkumulátoros érdekeltségével közösen új anódanyagot és módosított elektrolitot fejlesztett, valamint szénbevonatot és anyagdúsítást alkalmazott. A fejlesztők szerint ezekkel az azonos kémiára épülő hagyományos cellákhoz képest 15 százalékkal sikerült csökkenteni a belső ellenállást. Az akkumulátor folyadékhűtése közben legfeljebb három Celsius-fokos hőmérséklet-különbséget enged meg a csomagon belül. A fejlesztést ugyanakkor érdemes megfelelő perspektívába helyezni. Egyelőre prototípusról beszélünk: a FAW még nem közölte, mikor kerül sorozatgyártásba, és melyik autó kapja meg először. A laboratóriumi eredmény tehát nem azt jelenti, hogy jövőre minden villanyautót négy perc alatt tölthetünk majd fel. Az viszont egyértelmű, hogy az iparág technológiai versenye rendkívül gyorsan halad ebbe az irányba. A Nemzetközi Energiaügynökség 2026 májusában megjelent elemzése szerint 2025 fordulópontot jelentett: megjelentek az első 1000 voltos elektromos autók és a személyautókhoz fejlesztett megawattos töltőrendszerek. Egyetlen év alatt több mint harminc új nagyfeszültségű elektromos modell érkezett, több mint 80 százalékuk kínai gyártótól. 2026-ban pedig már a BYD 1,5 MW-os Flash Charging rendszere, a CATL harmadik generációs Shenxing akkumulátora és más fejlesztések is tíz perc alatti töltési időket céloznak. Útelágazás előtt a e-autóipar Ezzel azonban egy érdekes útelágazáshoz érkezhet az elektromos autóipar. Az egyik stratégia továbbra is az akkumulátor méretének növelése. Jó példa erre a BYD prémium márkája, a Denza: az új N8 SUV akár 130,15 kWh-s akkumulátort kap, amellyel a kínai CLTC mérési ciklus szerint 1003 kilométeres hatótávot ígér. A számot óvatosan kell kezelni, mert a CLTC jóval optimistább az európai WLTP-nél, de a tendencia ettől még világos: a gyártó óriási akkumulátorral próbálja megszüntetni a hatótávszorongást. A másik út éppen az ellenkezője lehet. Ha egy 60–70 kWh-s akkumulátor néhány perc alatt újratölthető, sok vásárlónak szükségtelenné válhat 100–130 kWh energiát magával cipelnie. A kisebb akkumulátor kevesebb nyersanyagot, kisebb tömeget és potenciálisan alacsonyabb gyártási költséget jelent. A könnyebb autó ráadásul kevesebb energiát fogyaszt, ami tovább csökkentheti a szükséges akkumulátorméretet. Vagyis kialakulhat egy önmagát erősítő folyamat: nem feltétlenül több energiát kell az autóba tenni, hanem gyorsabban kell tudni pótolni azt. Itt azonban az autóból átköltözik a probléma az infrastruktúrába. Egy 12C-rátával töltött 100 kWh-s akkumulátor elméleti csúcsteljesítménye 1,2 megawatt körüli nagyságrendet jelent. Ha egy autópálya-pihenőben egyszerre tíz ilyen jármű szeretné kihasználni a maximális töltési képességét, már több megawattnyi pillanatnyi teljesítményigény jelenhet meg. Ez nem egyszerűen erősebb töltőoszlopokat, hanem megfelelő hálózati csatlakozást, transzformátorokat, kábelezést, hűtést és adott esetben helyi energiatárolást követel. A (Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai jól mutatják a különbséget az autók technológiai képessége és a jelenlegi infrastruktúra között. A világon 2025 végén egy elektromos könnyű járműre átlagosan 4,5 kW nyilvános töltőkapacitás jutott. Az EU-ban ez mindössze körülbelül 3 kW volt. Bár Európában 2025-ben 30 százalékkal nőtt az ultragyors töltők száma, a ma elérhető elektromos modellek közül mindössze körülbelül ötven képes 250 kW-nál nagyobb teljesítményű töltést kihasználni. Ez az összes 2010 óta értékesített BEV-modellnek csupán mintegy 4 százaléka. Kína ezen a téren is komoly előnnyel rendelkezik. Az ország 2025 végén már több mint 4,7 millió nyilvános töltőponttal rendelkezett, ami a világ teljes állományának több mint 65 százalékát jelentette. A gyors és ultragyors töltők száma egyetlen év alatt 1,5 millióról 2,2 millióra nőtt. A BYD pedig önmagában 20 ezer Flash Charging állomást tervez telepíteni Kínában, és további hatezret külföldön. Az akkumulátortechnológiai verseny tehát egyre inkább infrastruktúra-versennyé is válik. Európa közben az AFIR szabályozással próbálja kiépíteni a következő generációs hálózat alapját. A fő transzeurópai közlekedési folyosókon személyautók és kisteherautók számára legalább 150 kW-os töltőállomásokat kell biztosítani meghatározott távolságonként. Csakhogy a 150 kW még messze van attól a megawattos teljesítménytől, amelyet a következő kínai autógenerációk már képesek lehetnek fogadni. Az IEA jelenlegi forgatókönyve szerint Európában 2035-re közel félmillió ultragyors nyilvános töltő működhet, a teljes nyilvános töltőkapacitás pedig megközelítheti a 200 GW-ot. Magyarország számára ez különösen érdekes technológiai és iparpolitikai kérdés. Az ország jelentős akkumulátorgyártó kapacitásokat épített ki, ezért közvetlenül érintett abban a versenyben, amelyben a cellák értékét már nemcsak az energiasűrűség, az ár és az élettartam, hanem a tölthetőség is meghatározza. Másrészt a hazai töltőinfrastruktúrának is lépést kell tartania az autók fejlődésével. Ha néhány éven belül megjelennek az 500 kW, majd az 1 MW körüli teljesítményt befogadó személyautók, egy 50–150 kW-os töltő technológiai értelemben ugyanúgy szűk keresztmetszetté válhat, ahogy ma egy régebbi villanyautó korlátozza egy 350 kW-os oszlop kihasználását. A következő nagy akkumulátorverseny ezért már nem feltétlenül a hatótávról szól. Az elmúlt évtizedben a gyártók azt próbálták bizonyítani, hogy elektromos autóval is megtehető 500, 600 vagy akár 1000 kilométer. A következő évtizedben ennél fontosabb kérdéssé válhat, hogy mennyi idő alatt lehet újabb 300–400 kilométerre elegendő energiát az autóba tölteni.

Csondor Henrietta tájékoztatása szerint a balesetben egy Bakonycsernye felől Zircre közlekedő autóbusz érintett, a műszaki mentést a zirci önkormányzati tűzoltók végzik. A buszon hatan utaztak, ők nem sérültek meg, a gépkocsi sofőrjét a mentők kórházba vitték - tette hozzá. Az utasokat mentesítő buszjárat szállítja tovább. Van baj máshol is, az M0-s autóút keleti szektorában Vecsés közelében az M5-ös felé vezető oldalon három személyautó koccant össze. A 39-es km-nél a belső sávot lezárták, a torlódás már meghaladta a 6 km-t, de a lassulás érezhető egészen az M31-es csomópontjáig. Az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán a 61-es km-nél, a terelés kezdeténél lassul le a forgalom, és torlódik vissza a Tatai csomópontig. Sok járműnek a besorolás okoz nehézséget, emiatt az átterelt sáv korlátozottan elérhető. Az M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán korábban egy műszaki hibás autó akadályozta az átterelt sáv forgalmát Kecskemét elkerülő szakaszán. A korlátozás ugyan már megszűnt, de a torlódás még így is közel 5 km-es, így a személyautóval utazók a 84-es km-nél kezdődő terelésben válasszák a külső sávot! A 31-es főúton, Szentmártonkáta közelében egy kamion lesodródott az útról. A 60-as km-nél félpályán halad a forgalom.