A járműeladások 1 százalékkal 1,42 millióra nőttek, ezek több mint a fele, 799 ezer új energiafelhasználású (NEV) volt, ami 10 százalék bővülés éves összevetésben. Az export 158 százalékkal 474 ezer járműre emelkedett. Júniusban a havi export a vállalat történetében először haladta meg a 100 000 járművet. A Geely, amely egy MTI-hez eljutatott júliusi közleménye szerint szűk három hónapja lépett a magyar piacra, már több mint négyszáz új autót értékesített. Ezek 16 százaléka volt tisztán elektromos, 84 százaléka pedig plug-in hibrid modell. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

A modern autók egyre inkább guruló számítógépekké válnak, ennek azonban van egy kevésbé látványos következménye is: minél több szoftver, hálózati kapcsolat és digitális szolgáltatás kerül egy járműbe, annál nagyobb felületet kínál egy esetleges kibertámadáshoz. A szoftveresen definiált járművek (SDV) korszakában ezért már nem elegendő megakadályozni, hogy valaki fizikailag hozzáférjen az autóhoz. A gyártóknak a forráskódtól a fedélzeti hálózaton át az OTA-frissítésekig egy teljes digitális ökoszisztémát kell megvédeniük. Most pedig megjelent egy új szereplő ebben a küzdelemben: maga a mesterséges intelligencia. Gyenge pontokat keres Ennek egyik legfrissebb példája az augusztus 6-án publikált CyberLLM kutatási projekt. A Müncheni Műszaki Egyetemhez és ipari szereplőkhöz kötődő kutatók olyan többügynökös, nagy nyelvi modellekre épülő rendszert fejlesztettek, amely képes autóipari szoftverek sérülékenységeinek önálló felderítésére, majd ellenőrzött keretek között a lehetséges válaszlépések megtervezésére is. A lényeg tehát nem egyszerűen az, hogy az AI felismerjen egy gyanús eseményt: a cél egy olyan digitális védelmi rendszer létrehozása, amely folyamatosan keresi a gyenge pontokat. A kutatók kilenc autóipari elektronikus vezérlőegység – ECU – eredeti, C, C++ és Rust nyelven készült moduljain vizsgálták a rendszert. Ezekbe összesen 47 különböző sérülékenységet építettek. A hagyományos, determinisztikus ellenőrzési réteg ezek 34 százalékát találta meg, míg az LLM-alapú elemzéssel kiegészítve a felderítési arány körülbelül 70 százalékra nőtt. A kutatás szerint a tiszta kontrollmodulok esetében a rendszer nem adott téves pozitív riasztást. Ez persze még messze nem jelenti azt, hogy holnaptól a mesterséges intelligencia őrzi az autókat, de jól mutatja, milyen irányba indulhat el a járműipari kiberbiztonság következő fejlődési szakasza. A technológiai váltást az teszi igazán fontossá, hogy közben maga az autó is gyökeresen megváltozik. Az SDV-kben a jármű funkcióinak egyre nagyobb részét szoftver határozza meg, miközben az autók folyamatosan kommunikálnak a felhővel, mobilalkalmazásokkal, töltőkkel, más járművekkel és idővel akár a közlekedési infrastruktúrával is. Az OTA-frissítésekkel pedig a gyártó évekkel az értékesítés után is módosíthatja az autó működését. Minden új kapcsolat és szoftveres szolgáltatás újabb potenciális támadási pontot is jelent. Egy év elején publikált SAE-tanulmány ezért már a titkosítás, a biztonságos OTA-frissítések és a behatolásérzékelő rendszerek mellett az AI- és gépi tanulási algoritmusokat is a következő generációs autóipari kibervédelem fontos eszközei között említi. Ezek egyik előnye, hogy nem feltétlenül csak előre ismert támadási mintákat keresnek: rendellenes működésből, szokatlan kommunikációból vagy adatforgalomból olyan problémákat is felismerhetnek, amelyekre korábban nem készült konkrét védelmi szabály. Egy hibás döntés az életet is befolyásolja Az AI alkalmazása ugyanakkor érdekes paradoxont teremt. Ugyanaz a technológiai fejlődés, amely egyre összetettebbé és ezáltal sérülékenyebbé teszi az autók digitális rendszerét, egyben a védekezés új eszközét is biztosíthatja. Egy emberi biztonsági csapatnak óriási feladat folyamatosan ellenőrizni több millió sornyi programkódot, számtalan vezérlőegységet és a jármű működése során keletkező naplóállományokat. Egy erre kiképzett AI-rendszer viszont folyamatosan keresheti az összefüggéseket és az anomáliákat. Csakhogy egy autó esetében az AI-nak nem lehet korlátlan döntési joga. Egy szerver vagy vállalati számítógép védelme során elfogadható lehet bizonyos szolgáltatások automatikus leállítása, egy 130 kilométer/órás sebességgel haladó járműben azonban egy hibás döntés közvetlen biztonsági kockázatot teremthet. Éppen ezért érdekes a CyberLLM megközelítése: a mesterséges intelligencia által javasolt beavatkozásokat külön biztonsági réteg ellenőrzi, és ha egy művelet nem felel meg a meghatározott feltételeknek, a rendszer megtagadja annak végrehajtását. A kérdés azért is egyre sürgetőbb, mert a kiberbiztonság az autóiparban már nem önkéntesen választott extra. Az ISO/SAE 21434 szabvány a járművek elektromos és elektronikus rendszereinek teljes életciklusára kiterjedő kiberbiztonsági kockázatkezelést határoz meg, a fejlesztéstől a gyártáson és üzemeltetésen keresztül egészen a jármű életciklusának végéig. Az európai szabályozásban pedig az ENSZ-EGB R155 és R156 előírásai a kiberbiztonsági, illetve szoftverfrissítési folyamatokat is a járműipari megfelelőség részévé tették. Magyarország számára mindez különösen érdekes, mert a hazai autóipar egyre nagyobb része kapcsolódik szoftver- és elektronikai fejlesztésekhez. A Bosch, a Continental, a Knorr-Bremse és más technológiai vállalatok magyarországi mérnöki központjaiban olyan vezetéstámogató, járműelektronikai és szoftveres rendszereken dolgoznak, amelyeknél a kiberbiztonság már a fejlesztési folyamat szerves része. Ahogy pedig a hazai autóipar hozzáadott értéke a mechanikai gyártástól a szoftverfejlesztés felé tolódik, a járműipari kiberbiztonsági tudás gazdasági értéke is növekszik. Új eszköz a kézben Az AI tehát aligha váltja le rövid távon az autóipari kiberbiztonsági mérnököt. Sokkal valószínűbb, hogy új eszközt ad a kezébe. A mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű kódot és működési adatot vizsgálhat át, kiszűrheti a gyanús mintázatokat, rangsorolhatja a kockázatokat, miközben a biztonságkritikus döntések továbbra is ellenőrzött környezetben maradnak. Az autóipar következő nagy kiberbiztonsági versenye ezért már nemcsak arról szólhat, ki tudja megakadályozni, hogy a hackerek bejussanak egy autó rendszerébe. Legalább ennyire fontos lesz, melyik gyártó képes hamarabb észrevenni egy olyan sérülékenységet, amelyről még maga sem tud. Ebben pedig a mesterséges intelligencia egyszerre lehet az autóipar egyik új kockázata – és az egyik legerősebb védelmi fegyvere.

Ismét nyilatkozott Fabrice Cambolive, a Renault vezérigazgatója a sajtónak, szavaira pedig érdemes odafigyelni, ugyanis az európai autóipar egyik legfelkészültebb, legelőremutatóbb kínálatával rendelkeznek jelenleg. Úgy tűnik, hogy meglehetősen bevált nekik a mostani retro irányzat, ugyanakkor Cambolive szerint csak tudatosan, céllal lehet a múltra építkezni. Azt nem zárta ki, hogy lesznek még múltidéző modelljeik, ugyanakkor szerinte nem lehet csak erre építkezni, és több modern, saját lábán megálló, eddig nem látott típus csatlakozhat a kínálathoz hamarosan. Hozzátette: „A kínálat kb. harmadát teszik majd ki az ikonikus modellek, amilyen az R5, az R4 vagy a Twingo, ugyanígy egy harmadot harapnak ki a „saga” autók, amik nem ikonok ugyan, de jól ismert típusok, amilyen a Clio vagy a Scenic, míg az utolsó harmadba a teljesen új modellek tartoznak majd, ahol a mérnökök szabadjára engedhették a fantáziájukat. Ha csak a múltból élsz, akkor meghaltál.” Mielőtt új generációt kapna az 5-ös, Cambolive szerint a fókusz először azon van, hogy mi jöhet a mostani Clio után. Ugyanis az igazgató szerint van még húzás a B-kategóriás, nem emelt modellekben, amire ők rá is erősítenének. Ráadásul a Renault is látja az új trendet, miszerint a gyártók már kevésbé próbálkoznak globális típusokat fejleszteni, inkább igyekeznek a meglévő modelljeiket az adott régióhoz igazítani, ahogy azt tették ők is a Dacia Bigsterrel és a Renault Boreallal. Ugyanaz a technika, más körítés. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Smart Parking Limited, az ausztrál tőzsdén jegyzett parkolástechnikai vállalat egy friss szakmai anyagában amellett érvel, hogy az egészségügyi szolgáltatóknál a betegélmény már az otthonról indulás pillanatában elkezdődik, és ebben a parkolásnak is fontos szerepe lehet. A cég saját, felhőalapú technológiára és automatikus rendszámfelismerésre épülő rendszerét kínálja a fogászati és más egészségügyi rendelőknek, azzal az ígérettel, hogy a kevés parkolóhely nagyobb eséllyel a páciensek számára marad elérhető. A vállalat érvelése szerint sok beteg eleve szorongással érkezik egy fogászati kezelésre, amit tovább fokozhat, ha a rendelő közelében hosszan kell parkolóhelyet keresnie. A vállalat azt állítja, hogy a kényelmes parkolás csökkenti az időpontokhoz kötődő stresszt, javítja a pontosságot, és összességében kedvezőbb első benyomást kelt a rendelőről — ezek azonban a cég saját, ügyfélszerzési célú anyagából származó megállapítások, nem független mérések. A cég által felvázolt probléma ismerős minden kis kapacitású létesítményben: egy rendelőnek jellemzően csak néhány parkolóhelye van, ezeket pedig könnyen elfoglalják a nem páciens járművek, miközben a szabad helyek láthatatlanok a beérkezők számára. A szakemberek szerint a hagyományos, táblákra és kézi ellenőrzésre épülő megoldások itt nehézkesek és erőforrásigényesek, mert a parkolási vitákba gyakran a rendelő személyzete is belekeveredik, ami a munkaidejüket emészti fel. Az okosparkolási rendszerek a betegérkezés első perceit is szervezettebbé tehetik. (Forrás: AI generált illusztráció) Erre a helyzetre kínál a vállalat technológiai alapú parkolásmenedzsmentet. Az automatikus rendszámfelismerés a cég leírása szerint a behajtáskor azonosítja a jogosult autókat, így a rendszer segíthet abban, hogy a fenntartott helyeket ne idegen járművek foglalják el. A rendszer emellett — a Smart Parking saját, felhőalapú elemzőfelületén keresztül — adatokat gyűjt a használatról ebből kirajzolódnak a csúcsidőszakok és a kihasználtsági trendek, amelyek a kapacitástervezést és akár az időpont-beosztást is segíthetik. A vállalat több előnyt is a megoldáshoz köt, ezek azonban jellemzően még csak szakmai ígéretek, nem visszamért eredmények. Az érvelés szerint a zökkenőmentes érkezés erősíti a páciensek elégedettségét és visszatérési hajlandóságát, a személyzet kevesebb időt fordít panaszkezelésre, a szűkös parkolókapacitás pedig jobban kihasználható. A Smart Parking érvelése szerint a könnyű parkolás ma már nem pusztán kényelmi kérdés, hanem versenytényező is lehet azoknál az egészségügyi szolgáltatóknál, amelyek a páciensek teljes érkezési élményét szeretnék javítani. Külön kiemelik az akadálymentességet: állításuk szerint a rendszer segít szabadon tartani a kijelölt helyeket az idősebb betegek, a kisgyermekes szülők és a fogyatékossággal élők számára. Hogy ezek a hatások a gyakorlatban mekkorák, az anyagból nem derül ki — független adatot nem közöltek. A téma érdekes, aktuális és valós, ugyanakkor érdemes a forrás természetét is szem előtt tartani: a beszámoló a Parking Network nemzetközi szakmai platformon jelent meg, amely a parkolási iparág B2B hír- és információs felülete. Anyagai gyakran vállalati közlésekre és szolgáltatói beszámolókra épülnek, így az ilyen tartalmak elsősorban piaci-technológiai forrásként, nem pedig független szakmai elemzésként értelmezhetők. A cikk lényegében a Smart Parking pozicionálása arról, hogy a parkolásmenedzsment az egészségügyi szolgáltatások betegélményének részévé válik. Miért érdekes mindez Magyarország számára? A fogászati parkolás önmagában apró rész-téma, a mögötte húzódó logika viszont a hazai piacon is egyre láthatóbb: a rendszámfelismerésre és valós idejű foglaltsági adatokra épülő, sorompó nélküli parkolás már nem csak nagyvárosi vagy repülőtéri ügy. A magyar fogászati turizmus erős exportágazat, ahol a külföldi páciensek kényelmi elvárásai magasak — egy jól szervezett érkezés itt valós versenyelőny lehet. A technológia ugyanakkor adatvédelmi kérdéseket is felvet: a rendszámok rögzítése személyes adatok kezelését jelenti, amit hazai környezetben a GDPR keretei között kell megoldani. Hasonló irányról számoltunk be a sorompó nélküli, teljesen digitalizált okosparkolás bajor példája kapcsán, ahol egy közepes méretű város mutatta meg, hogyan válhat a parkolás adatvezérelt szolgáltatássá; az alaptechnológia fejlődését pedig jól jelzi, hogy a hátsó rendszám leolvasásával az ANPR utolsó vakfoltja is eltűnik. Az pedig, hogy a parkolásmenedzsment ma már megkerülhetetlen téma a szakmai színtéren, az Intertraffic Amsterdam 2026 programjából is jól látszik. A parkolás mint betegélmény tehát valós trend, de a konkrét megtérülésről egyelőre a szolgáltatók szava áll szemben a hiányzó független mérésekkel. A technológia adott; az, hogy egy néhány férőhelyes rendelőnek megéri-e a befektetés, már a helyi forgalom, a betegszám és az adatkezelési költségek függvénye.   Fogalmak: ANPR (Automatic Number Plate Recognition): automatikus rendszámfelismerés; kamerás rendszer, amely a járművek rendszámát olvassa be és azonosítja, jellemzően parkolási, útdíj- és forgalomellenőrzési alkalmazásokban. SmartCloud Hub: a Smart Parking saját, felhőalapú parkolásmenedzsment-platformja, amely a rendszámfelismerő kamerák adatait gyűjti és elemzi (a cikk a konkrét terméknevet csak itt említi, a szövegben általánosan „felhőalapú elemzőfelület”). Parking Network: nemzetközi parkolási szakportál és B2B információs platform, amely a parkolási, mobilitási és közlekedési technológiák piacának szereplőit kapcsolja össze. A portál rendszeresen közöl iparági híreket, esettanulmányokat, vállalati bejelentéseket, technológiai bemutatókat és szakmai véleményeket a parkolóüzemeltetés, az okosparkolás, az elektromos mobilitás és a városi közlekedés témakörében. Tartalmainak jelentős része vállalati közléseken, partneri együttműködéseken vagy gyártói információkon alapul, ezért elsősorban szakmai-piaci információforrásként, nem pedig független szerkesztőségi elemzőfelületként értelmezhető. Smart Parking Limited: ausztrál központú, az ausztrál értéktőzsdén (ASX: SPZ) jegyzett parkolástechnológiai vállalat, amely automatikus rendszámfelismerésre (ANPR), szenzorokra és felhőalapú parkolásmenedzsment-rendszerekre épülő megoldásokat fejleszt és üzemeltet. A cég Ausztráliában, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban, Németországban és Dániában is jelen van, ügyfelei között pedig kereskedelmi létesítmények, egészségügyi szolgáltatók, bevásárlóközpontok és ingatlanüzemeltetők egyaránt megtalálhatók. Megoldásainak célja a parkolóhelyek hatékonyabb kihasználása, a jogosulatlan használat visszaszorítása, valamint a parkolási adatok elemzésével a létesítmények működésének támogatása.   Forrás: Parking Network (parking.net), Smart Parking Limited közlése alapján. Az Autószektor szerkesztősége a nemzetközi parkolástechnikai sajtó anyagait adaptálja a hazai szakmai közönség számára; a vállalati közlésen alapuló állításokat ennek megfelelően forrásukhoz kötve közöljük. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.