„Üdvözöljük a kormány döntését a napidíjak emeléséről – mondta el az új szabályok kihirdetését követően Barna Zsolt az MKFE elnöke. – A Gazdaságfejlesztési Minisztérium koordinálásával zajló szakmai egyeztetéseink célja a hazai fuvarozó vállalkozások versenyképességének javítása: a napidíj mellett a kamionstop rend felülvizsgálata és a gépjárművezetői képesítési igazolvány (GKI) megszerzésének könnyítéséről is egyeztetünk. A napidíj ezek között prioritást élvezett, hiszen azonnali, hatékony támogatást jelent az alágazatnak. Abban bízunk, hogy a további ügyek is rövid időn belül megvalósulnak” A fotó csak illusztráció. Forrás: NiT „A napidíjak emelése kiemelt jelentőségű a GDP 5 százalékát adó ágazat versenyképességének megőrzése érdekében – mondta Füle László a NiT Hungary elnöke. – Különösen fontos ez annak ismeretében, hogy a hazai foglalkoztatottak 4 százalékát adó, mintegy 130 ezer család megélhetését biztosító közúti szállítási alágazat szereplői az elmúlt időszakban drasztikus piacvesztést szenvedtek el a nemzetközi és a belföldi szállítási szegmensekben egyaránt.” Ahogyan arról a közúti személyszállító és árufuvarozó vállalkozások mintegy 60 százalékát tömörítő két meghatározó szakmai érdekképviselet korábban többször tájékoztatott, az elmúlt időszakban számos esemény történt, amelyek negatívan befolyásolták az alágazat működését. A közúti szállítást szabályozó EU-s Mobilitási csomag, a koronavírus járvány, az orosz-ukrán konfliktus nyomán fellépő üzemanyagár növekedés, az alágazatot sújtó sofőrhiány és az ezzel járó jelentős béremelkedés kumulált hatásai miatt a szállításra rakodó költségek csak az elmúlt két évben 25-35 százalékkal emelkedtek. Ez összességében a magyar vállalkozások teljesítményének drámai visszaesését eredményezte. A kormány most bejelentett első intézkedése nagyban hozzájárul a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelkedő fontosságú alágazat versenyképességének javításához.  

A sajtóban hétfőn a tömegszerencsétlenség kapcsán olyan hírek terjedtek el, hogy mivel a felelősség kérdése esetleg nem lesz megállapítható, így könnyen lehet, hogy csak azoknak a járműveknek fizet a biztosító, amelyeknek volt Casco biztosításuk is.  Ezzel szemben a hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a szombatihoz hasonló katasztrófák kezelését illetően, és a mai napon aktiválta is erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását. Ennek értelmében a biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást. A tömegszerencsétlenségben érintett károsultak kárigényeiket saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a MABISZ-nál jelenthetik be. Mindez a megszokott ügyrendtől eltérő plusz szolgáltatás a hazai biztosítók részéről, amely során a jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások. A tömeges kár rendezésének szabályozása szerint, ha a lezáruló vizsgálatok eredményeként jogerős határozat állapítja meg a kárért való teljes vagy részbeni felelősséget, utólagos elszámolás válhat szükségessé.

A Szovjetunió megszűnése után, 1991.június hatodikán a záhonyi hídon áthaladt az utolsó szovjet katonai jármű, Silov tábornok fekete Volgája, kilenc hónappal később pedig megszületett a szentgotthárdi Astra. Az első szentgotthárdi autót Antall József miniszterelnök vezette le a gyártósorról Fotó: Boros Jenő 1992. március 13-án, 13 órakor gördült le a szalagról az első Made in Hungary Opel, de ezzel még nem ért véget a magyar autóipar feltámadása, októberben indult az esztergomi Suzuki Swift sorozatgyártása. Az újkori magyar autótörténet első modelljét Antall József miniszterelnök kormányozta le a szalagról. Az Astra nem volt kifutómodell, egy évvel korábban mutatták be a nyugat-európai piacon. Az első négyhengeres, Euro 2-es motorokat később korszerűbb Ecotec termékek váltották fel. Szentgotthárdon 1999 óta nem készülnek autók, mert már a General Motors korszakban a motorgyártásé lett a főszerep, ahogy napjainkban is. Az egykori Opel telephely továbbra is fontos része a Stellantis csoportnak, a magyarországi üzemben jelenleg 3 hengeres benzines turbómotorokat gyártank 110-130 lóerős változatban. Hét éven át készültek magyar Opelek     Fotó: Boros Jenő Kaszás Zoltán szóvivő az autószektornak elmondta, hogy hamarosan új termékkel bővül a paletta, idén megindul a 4 hengeres benzines turbómotorok gyártása. A háromhengeresekhez hasonlóan ezeket is beépítik a Citroën, DS, Opel, Peugeot és Vauxhall modellekbe, mildhibrid vagy plugin hibrid rendszerrel. Az igényekre jellemző, hogy jelenleg 3 műszakban és szombaton is termelnek és már elkészült a milliomodik háromhengeres benzines turbómotor. A szentgotthárdi gyárban 1992-óta a Family 1-es hajtóműcsaládból több mint nyolcmillió készült, később a General Motors Flex benzin/dízel motorcsaládból 2016-ban évi 630 ezret gyártottak, majd a PSA háromhengerese került szalagra. Nullszériás F-Astra a szentgotthárdi telephelyen     Fotó: Boros Jenő Miközben új termék jelenik meg a szalagon, a legrégebbiről sem felejtkeznek meg Szentgotthárdon, ahol egykori kollégák felújították az 1992. márciusában elkészült első Opel Astra személyautót. Légifelvétel az esztergomi telephelyről      Forrás: Magyar Suzuki A másik úttörő járműipari beruházó a Suzuki volt: a Swift 1988. óta hódított a piacon, az első esztergomi autó 1992. októberében gördült le a szalagról, a következő évben már 12,6 ezer autó készült. A magyar autók japán gyártású - hengerenkénti kétszelepes - motorját később 16 szelepesre cserélték, ilyet kapott a Wagon R+ és az Ignis. 2008-ban 282 ezer autót gyártottak Esztergomban, ahol 2009-ben Splashek, Swiftek és SX4-esek mellett Fiat Sedicik és Opel Agilák készültek. 2011-ben Esztergomban 107 974 autó készült, jelenleg hibrid S-Cross és Vitara terepjárók gördülnek le a szalagról. Pózolós parkolás hazai pályán      Forrás: Magyar Suzuki Teljesen új modellel és hengerenként ötszelepes benzinmotorral kezdődött 1994-ben az Audi korszak Győrben. Ilyen technológiával addig csak a Ferrari gyártott sorozatban sportkocsikat. Élenjáró technikát és formavilágot képviselt az 1998-ban bemutatott és Győrben összeszerelt Audi TT Coupé, majd az 1999-es Roadster, valamint a négy-kerékhajtású Quattro. A második generációs TT Coupé és Roadster is Győrben készült, 2008-tól pedig A3-as Cabrioletet szereltek össze az Audi Hungariánál. Unicum: csak a győri gyárban készültek Audi TT sportkocsik      Fotó: Boros Jenő Alaposan megújult a termékpaletta, és tavaly az 1 677 545 járműhajtásból 108 097 már elektromos motor volt, ezeket beépítették a győri autókba is.2022-ben összesen 171 134 Audi modell gépkocsi készült, többe között Brazíliában összeszerelésre kerülő SKD-kittek. Audi Q3-asból 98 665, készült, majd a Q3 Sportback (64 343), a TT Coupé ( 6 291) és TT Roadster (1 835) következik. Az elektromos hajtású Q3 és Q3 Sportback modellek közül 21 466 darab plug-in-hibrid és 25 181 mild hibrid készült. Komplett gyártás az Audi Hungáriánál     Forrás: Audi  A győri Audi Hungaria munkatársainak száma 12 ezer, foglalkoztatottjainak száma ötvenezer. Az elmúlt három évtized beruházásainak eredményeként az Audi Hungaria ötmillió négyzetméteres telephelyé naponta több mint 9 ezer motor és 700 autó készül, ami az alapítás óta 42 millió benzines é dízelhajtóművet és közel 2 millió autót jelent. Az Audi mellett a belsőégésű motorok bekerültek a Bentley, Lamborghini, Seat, Škoda és Volkswagen modellekbe is. A győri vállalat Szerszámgyára Audi e-tron GT, Audi R8, Lamborghini és Bentley modellekhez gyárt karosszériaelemeket. Az első elektromos kecskeméti modell  Forrás: Mercedes A kecskeméti Mercedesnél 2012-től készülnek autók, a hatodik évben ünnepelték a milliomodikat. Induláskor a rastatti testvérgyárral együttműködve B-osztályú, majd Mercedes-Benz CLA és CLA-Shooting Brake kompaktautók készültek, 2018-tól a B-osztály helyett az aktuális A-osztályra álltak át. A Mercedes-Benz 2022-2026-os tervének keretében egymilliárd eurós beruházást valósít meg Kecskeméten, így 2024-től az újrapozícionált MMA platform tisztán elektromos és hagyományos kompakt „Entry Luxury” (belépő szintű), az évtized közepétől a magasabb, „Core Luxury” szegmensbe tartozó, tisztán elektromos MB.EA platform modell készül majd Made in Hungary jelzéssel. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Suzuki Jimny egy remek haszongépjármű. Alul is nyomatékos szívómotorjával, manuálisan zárható hajtásával, felezőjével, és rendkívül rövid tengelytávjával minden idők egyik legjobb, valódi terepjárója, amit a mai napig aktívan gyártanak. Azonban ki gondolta volna, hogy lehet egy ilyen nagysikerű haszonjármű még hasznosabb. Például zsebkendőtartóként. Nem vicc. A japán Camshop megvásárolta a Suzukitól a hivatalos licenszet, hogy gyártásba vihesse minden idők eddigi legmenőbb zsepitartóját. Az 1:12-es méretarányú modell tökéletes mása az igazi autónak, terepgumikkal, akár a legjobb marketingzöldben (összesen hat szín választható), fekete tetővel, noha az ablakfelületek itt szimplán csak feketék. Egyszerre szolgál dísztárgyként, de levehető teteje alatt megbújik tároló is, amibe ültethetünk növényeket, tárolhatunk benne pendrive-oket, sőt, akár a saját Jimnynk kulcsát is. A modell annyira részletes, hogy még a kei caroknak járó sárga rendszámot, és a forgalmi vizsgán adott matricákat is megkapja a szélvédőjére. 5 500 japán jenért, azaz kb. 16 500 forintért bárki megveheti minden idők leghasznosabb Jimnyjét. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!