A civilizált jog egyik alappillére, hogy senki sem marasztalható el olyasmiért, amit az elkövetés idején nem tiltott törvény. Most ezt az elvet tiporják sárba. Amerikában ledöntik, festékkel szennyezik be a demokratikus Egyesült Államok nemes lelkű, művelt, kiváló alapító atyáinak szobrait, indexre tesznek örök szellemi értéket hordozó könyveket, kiátkoznak alkotókat. Az egyik hatalmi ág, a média, zömmel ezt a történelmietlen, inkorrekt látásmódot propagálja. Már csak a fal tövében mer szaladni a megalázott fehér lakosság, legerősebben az antidemokratikus, rasszista, az ártatlan utódokon a rabszolgaságért bosszút álló fekete-mozgalom (BLM) hallatja hangját. Egymást érik a lövöldözések, minap éppen július 4-én, az ország nemzeti ünnepén. Hol van már a „nemzet”? Sokan vizionálnak polgárháborút, amelyben a felfegyverzett lakosság irtogatja egymást. Mélyen megosztott társadalmával gyorsuló tempóban veszti el világhatalmi pozícióját Amerika, és vele együtt a fehér ember. Öngyilkosság felé menetel mélységesen megosztott földrészünk is. Az eredetileg valódi közös érdekeket képviselő, pragmatikus EU-ban, manapság néhány meggárgyult tyúk kotkodácsolja téveszméit, ők mondják meg, mi számít európai értéknek: a genderideológia, a kultúránkat, hagyományunkat, ellenségesen lenéző migránstömegek behívása, letelepítése (Linzben migránsok verték meg melegbüszkeségi felvonulás résztvevőit), Oroszország eszelős szankcionálása, amely többet árt nekünk, mint neki. Az aktuális orosz politikai vezetés bűnét rég elhunyt zeneszerzőkre, írókra és napjaink művészeire kiterjesztve leveszik a műsorról Csajkovszkijt, kidobják Dosztojevszkijt, kizárnak operaénekeseket, élsportolókat. Ártatlanokon statuálnak példát, szellemi háborújuk az orosz kultúra és sport iránt, etikailag semmivel sem jobb, mint Ukrajna fegyveres megtámadása. Saját lealacsonyításunk szó szerinti jeleként fél térdre ereszkednek meccs előtt labdarúgók, hogy bocsánatot kérjenek elődeik rasszista múltjáért – magukkal rántva a megalázkodásba a nézőket, és másokat. Igazságos, vagy akár csak jogszerű mindez? Nem akarok állást foglalni, rábízom az Olvasóra. Családdal, gyerekekkel büszkélkedni már-már ciki, homofób megnyilvánulás, nemzeti érzületet kimutatni felkelti a rasszizmus gyanúját, pedig a hagyományhű, hazájukat szerető emberek vannak többen, aminek demokráciában számítania kell(ene)!     Ám nemcsak szellemi síkon zajlik ideológiai hadviselés, hanem a kereskedelemben, iparban, mindennapi életben is. Németország egyértelműen ön- és közveszélyes téveszmék rabja: ellenségnek kiáltotta ki a nukleáris energiát, leszerelte atomerőműveit, újra fosszilis tüzelőanyagokat éget, a környezetet súlyosan szennyezve fejleszt áramot. Oroszország bojkottálása megrendíti Németország és mások ellátását energiahordozókkal és nyersanyagokkal, elvágja iparát piacoktól. Egy regionális fegyveres konfliktusból sikerült gazdasági világháborút kreálni. A németeknél nagyon megdrágult a villanyáram, ára messze meghaladja a franciáét, intő jelek szerint recesszióba zuhanás fenyegeti őket. E mentális, politikai környezetbe ágyazódik be életünk egyik elválaszthatatlan velejárója, az autózás. Csak egy apró adalék az eddigiekhez: Sebastian Vettel, négyszeres F1-világbajnok kijelentette, hogy jót tenne a sportágnak egy saját neméhez nyíltan vonzódó versenyző… Az Európai Unió pedig, egyszerűen betiltja a benzin- és dízelmotoros autókat, 2035-től, csak elektromos hajtásút lehet majd forgalomba hozni. Alátámasztották tudományosan megalapozott környezetvédelmi, gazdasági hatástanulmánnyal? Nem! Rendeztek népszavazást az érintett országokban? Nem! Ugyanazt az internacionalista, balos, „az eszme győzelme az értelem fölött” erőszakot látom ebben, amellyel a kommunisták egy csapásra államosítottak mindent, a nagyüzemektől a fodrászüzletig, illetve kényszerítették kolhozokba a parasztságot, holott volt már a szemük előtt negatív példa: a Szovjetunió. Szintén baloldali tünet az ellenséges hozzáállás az autózáshoz. A levegő tisztaságát és a város élhetőségét úgy javítanák, hogy adminisztratív intézkedésekkel elveszik tőle az emberek kedvét: összevissza egyirányúsítanak utcákat, egy sávra szűkítik az autóforgalmat főutakon, lezárnák az alsó rakpartot a gépkocsik elől, mikor ott van fölötte a Duna-korzó. Mintha nem lenne elég a benzinár emelkedése és megannyi bizonytalanság, mi, autósok kezdhetjük magunkat megbélyegezve, büntetőpadra ültetve érezni. Innen már csak egy lépés elvárni, hogy mindenki ereszkedjen fél térdre, mielőtt beül hagyományos hajtású kocsijába, bocsánatot kérve évtizedek légszennyezéséért… Ne tegyük! Amikor ezeket a járműveket megvettük, és éveken keresztül használtuk, még szó sem volt klímakatasztrófáról. Azt tettük, ami felé, színezettől függetlenül, minden kormányzat irányított minket, megfelelve a korszellemnek. Nem igazságos, etikus, egyszerre zsebünkbe tenni a Fekete Pétert, kellemetlenkedésekkel, szekatúrával bosszantani minket, időnket rabolni – sőt végső soron a lassúbb közlekedéssel növelni az emissziót. Gondoljunk bele, ha mindenki leállítaná autóját, összeomlana a közösségi közlekedés, és egész életünk. Nem vagyunk bűnösök, nem vagyunk hibásak, nem szeretjük, ha utólag sütnek ránk szégyenbélyeget. Nincs mit megbánnunk, nincs miért bocsánatot kérnünk. Álljunk ki magunkért, és a leghatékonyabb közlekedési módokért (amely individuálisan széles skálán mozoghat), ideológiák helyett racionális gondolkodásért, jogainkért, például, hogy eldönthessük, milyen új autót akarunk vásárolni 2035 után – akár benzinest vagy dízelt. Sokan vagyunk, erősek vagyunk, ne erőltethessenek ránk téveszméket brüsszeli vagy hazai bürokraták!

Mint a közleményben felidézték, a múzeum - ma már műemléki épülete - 1914-ben épült mint egykori BHÉV kocsiszín. Itt nyitott meg 1992. július 14-én a BKV Városi Tömegközlekedési Múzeuma. Az ipartörténeti szakgyűjtemény öt kiállítóteremben, bemutatócsarnokban és szabadtéri kiállító területen tekinthető meg. A múzeum gyűjteményében elsősorban villamosok szerepelnek, de buszok, trolik, régi hévek, a GANZ-metró prototípusa és egyéb vasúti járművek is megtalálhatók. A 30. évforduló alkalmából a látogatók 10 és 16 óra között ingyenes programon tekinthetik meg a múzeum állandó kiállítását. Az összegzés szerint az elmúlt 30 évben tovább gyarapodott a korhűen felújított és bemutatott járműállomány, így ma már mintegy 60 felújított járművel várják a régi korok szerelmeseit. Megtalálható például egy 1956 óta a fővárosban közlekedő UV villamos és pótkocsija, a BKV hajdani Ikarus 180-asa, a Hungaroplan villamos, amely a Csufi becenévre hallgatott, valamint a Ganz-Hunslet szintén prototípus metrószerelvényének 400-as pályaszámú kocsija is. Ezek mellett megújult a 30. születésnapját ünneplő múzeum vizuális és információs anyaga is. A jubileumi nyílt napon csak a BKV honlapján előzetesen regisztrált látogatók vehetnek részt. A múzeum munkatársai két turnusban várják az érdeklődőket, 10-13 óra, valamint 13-16 óra között. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Használtautó.hu kedden közleményt adott ki, amely szerint az első fél évben a múlt évhez mérten 9,8 százalékkal nőtt a külföldről behozott autók száma, a növekedést a forint gyengülése lassíthatja, mert az éves tendenciával ellentétben júniusban már 9,6 százalékkal csökkent az import, amelynek kétharmadát a 10 évnél idősebb autók adták. A Használtautó.hu adatai szerint az eladásra kínált autók átlagéletkora a 2020-as 12,3 évről az idei első fél év során 12,9 évre nőtt. A kínálat jelentősen átalakult, két évvel ezelőtt még a feladott hirdetések több mint ötöde 500 ezer forintnál olcsóbb autót kínált, 2022-re a legolcsóbb kategória részaránya 15 százalék alá csökkent. Míg az 1-3 milliós modellek aránya stagnált, a 3-5 milliósoké enyhén, az 5 millió forint felettieké már jelentősen növekedett. A tulajdonosváltások terén az Opel Astra, a Suzuki Swift, a Ford Focus sorrend alakult ki, a Használtautó.hu kereséseinél a Volkswagen Golf, a BMW 3-as sorozat, az Opel Astra, az importnál pedig a Volkswagen Golf, az Opel Astra, a Ford Focus szerepel az élen - olvasható a közleményben. Katona Mátyás, a Használtautó.hu autópiaci szakértője a közleményben hangsúlyozta, a hirdetések mintegy harmadát még mindig az 1-3 millió forintos szegmens adja, a keresések döntő részét is itt indítják. A piac változását az is jól mutatja, hogy az említett legnépszerűbb árkategóriában az autók forgási ideje a 2020-as 112 napról 50 napra csökkent, vagyis ennyivel gyorsabban kelnek el. Míg 2 évvel ezelőtt a 3 milliós autó még átlagár felettinek számított, ma már kifejezetten olcsó - tette hozzá a szakértő. Az áremelkedést a piac egyelőre elfogadta, az egyre szerényebb kínálatú 500 ezer forint alatti kategóriában szinte a felére csökkent a keresések aránya, az 5-7 millió forintos kategóriában 50 százalékkal nőtt. A 7-10, a 10-15 és a 15-20 millió forintos régióban a 2020-as értékhez képest is duplázódott, míg a 2019-eshez mérten háromszorosára nőtt a keresés, a 20 millió forint feletti kategóriában pedig a 2019-es szinthez mérten látható kétszeres keresési arány - írja a közlemény. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Mi jut eszébe a robot szó hallatán? Nos, valószínűleg a tudományos fikció, azaz a sci-fi jut eszébe. A filmekben rengeteg híres robot szerepel, ott van például az aranyos C-3PO és R2-D2 a Csillagok háborújából, a depressziós Marvin a Galaxis útikalauz stopposoknak című filmből és a mindenható Optimus Prime a Transformersből. Közös bennük, hogy bizonyos fokú (néha több, néha kevesebb) hasonlóságot mutatnak az emberekkel. Ezzel szemben az automatizálás szóhoz kevésbé társulnak közismert képek, vagy filmes minták. A mai világban azonban uralkodó szerepet játszik az automatizálás, leginkább a színfalak mögött, olyan környezetekben, mint a csúcstechnológiás raktárak és feldolgozóipari gyártósorok. Mind a robotika, mind pedig az automatizálás egyre fontosabb a mindennapi életünkben. Nehéz éles különbséget tenni közöttük, de mivel mindkettő fontos a vállalkozások számára, próbáljuk meg jól körülhatárolni ezt a két fogalmat. Mi a robotika? A robotika vagy robottechnológia a mérnöki tudományok egyik részterülete, amely a robotok tervezésével. tervezésével, vezérlésével, gyártásával és működtetésével foglalkozik. Példaként említhetjük az ipari robotokat és a kiszolgáló robotokat. A robot szó szláv eredetű: a robota szóból ered, aminek jelentése szolgamunka a csehben, szlovákban, ukránul (робота) és lengyelben, valamint a munkát jelenti az oroszban (работа). A nagyszerű cseh író, Karel Čapek használta először a robot szót, az 1921-ben megjelent R.U.R. című drámájában. Más szóval a robotok olyan gépek, amelyeket bizonyos munkák elvégzésére készítenek. Az ipari robotok elsődleges feladata az emberi munkások helyettesítése - például veszélyes környezetben, például víz alatt, nagy hőségben vagy az űrben. A robotok gyakran, de nem mindig humanoidok. Az ipari alkalmazásokban általában csuklós karral és kezelőegységgel (például megfogóval) vagy szerszámmal (például hegesztőberendezéssel) rendelkeznek. Mi az automatizálás? Az automatizálás szintén a feladatok elvégzésének eszköze, de nem feltétlenül egy robothoz hasonló gépet jelent. A kifejezés ezen felül magában foglalhatja a szoftver vagy más technológia használatát is. Az ipari automatizálás olyan speciálisan erre a célra tervezett gépekkel jön szóba, mint a szállítószalagok vagy az automatizált vezetésű járművek, és olyan alkalmazásokban gyakori, mint az áruk szállítása vagy feldolgozása. Jellemzően olyan munkafolyamatoknál alkalmazzák, amelyek nagymértékben ismétlődőek. Mi a szoftverautomatizálás? A digitális átalakulás miatt a szoftverautomatizálás egyre fontosabbá vált. Ez a kifejezés arra utal, hogy a szoftverek segítségével olyan feladatokat kezelnek, amelyeket általában emberek végeznek számítógépen. Erre példa az RPA (robotizált folyamatautomatizálás). Az elnevezés ellenére ennek semmi köze a fizikai robotokhoz, hanem a szoftverrobotokhoz - az úgynevezett botokhoz -, amelyek számítógépes programokat használnak ugyanúgy, mint az emberek. Ez a technológia ideális az olyan szabványosított feladatokhoz, mint az ügyfélrendelések feldolgozása vagy a bérszámfejtés. Automatizálás robotikával Egy autógyárban a folyamatok nagymértékben automatizáltak. A folyamatláncban vagy a gyártósoron számos robot végez különböző munkákat, például hegesztést. Ezek klasszikus esetek, amikor a robotoknak rögzített szerepük van egy erősen ismétlődő munkafolyamatban, és feladataikat önállóan végzik. Automatizálás robotok nélkül A robotika nélküli automatizálásra példa az, amikor egy ügyfél kérdést küld egy biztosító ügyfélszolgálatának, amelyre egy chatbot válaszol, amely megadja a szükséges információkat, majd személyes visszajelzést kér. Robotika automatizálás nélkül Az automatizálás nélküli robotika lenyűgöző példája, amikor egy robotkutyát használnak összeomlott házak alatti áldozatok felkutatására. A "kutya", amelyet egy ember irányít egy konzollal (és mesterséges intelligencia támogatja), infravörös kamera és lézerszkennerek segítségével 360 fokos felmérést végez a helyszínen. Így az esetleges veszélyeket anélkül lehet felderíteni, hogy további embereket veszélybe sodornának.