A Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvényi felhatalmazás alapján azért indított közérdekű keresettel pert tizenhat pénzügyi intézménnyel szemben, hogy a bíróság állapítsa meg: a perrel érintett pénzügyi intézmények 2010. november 26-át követően közzétett, fogyasztókkal megkötött forint vagy deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződéseinél, pénzügyi lízingszerződéseinél alkalmazott azon általános szerződési feltételei (ÁSZF) és a korábban közzétett ÁSZF-ek ezt követő azon módosításai amelyek az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást tettek lehetővé tisztességtelenek és ezért érvénytelenek. Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés esetén a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettsége keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, amelyeknél az adott kikötést alkalmazták. A Fővárosi Törvényszék az elmúlt hetekben első fokon tizenkét perben teljes egészében, vagy részben érvénytelennek minősítette az érintett pénzügyi intézmények azon szerződéses kikötéseit, amelyek az MNB közérdekű kereseteiben kifejtett álláspontja szerint tisztességtelenek voltak. Ezek közül egy ügyben, a CIB Lízing Zrt. esetében a jegybank immár másodfokon is pernyertes lett a Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján. Két esetben - MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. ­- az alperes a per megindulása előtt alávetési nyilatkozatban vállalta a fogyasztókkal való elszámolást, így a pereket jogerősen megszüntették. Egy pert az MNB által az adott pénzügyi intézménnyel szemben kezdeményezett hiánypótlási eljárás miatt felfüggesztettek. Két ügyben - Borsod TAKARÉK Takarékszövetkezet, FHB Kereskedelmi Bank Zrt. - az MNB pernyertességét kimondó első fokú ítélet már jogerőssé vált, két esetben -­ AEGON Magyarország Hitel Zrt., FHB Jelzálogbank Nyrt. - az MNB tudomása szerint az alperes nem fellebbezett, a jegybank az első fokú bírósági határozat jogerős voltát kimondó bírósági záradékra vár. A négy már jogerősen lezárult perben a pénzügyi intézményeket elszámolási kötelezettség terheli. A megfellebbezett bírósági ítéletek esetében a törvény szerint a bíróságnak 45 napon belül kell másodfokon döntenie. Ha utólagosan – 2016. december 31-ig megindított eljárásában – olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja az érintett pénzügyi intézményt a perindításhoz szükséges azon általános szerződési feltételei kivonatai benyújtására, melyek az egyoldalú emelésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák; így az MNB utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben.  Az érintett intézmények: 1.             AEGON Magyarország Hitel Zrt. 2.             BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet 3.             CIB Bank Zrt. 4.             CIB Lízing Zrt. 5.             Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe 6.             FHB Jelzálogbank Nyrt. 7.             FHB Kereskedelmi Bank Zrt. 8.             Magyar Cetelem Bank Zrt. 9.             MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 10.         MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. 11.         OTP Bank Nyrt. 12.         OTP Jelzálogbank Zrt. 13.         Örkényi Takarékszövetkezet 14.         SOPRON BANK BURGENLAND Zrt. 15.         UCB Ingatlanhitel Zrt. 16.          Zalavölgye Takarékszövetkezet    

Halasi Zoltán az elsők között alapította meg társaival együtt a VDSzSz alapszervezetét 1989-ben, alig egy hónappal a VDSzSz megalakulása után. Tavaly januártól a VDSzSz Szolidaritás több projektjét – köztük egy EU által finanszírozottat – irányította sikerrel, továbbá 2007-től vezeti a VDSzSz Szolidaritás MÁV-Start társasági szervezetét, jelenleg is a MÁV-Start Zrt. felügyelő bizottsági tagja. Az új gyűlésre azért volt szükség, mert a május 7-8-i tisztújító kongresszuson nem választották újra Gaskó Istvánt, az addigi elnököt és egyetlen jelöltet, miután nem kapta meg a megválasztáshoz szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot a titkos voksoláson. Gaskó István csaknem 25 éven át vezette a szervezetet. (MTI)

Az ICDP kutatói úgy látják, hogy a kereskedői csoportoknak egyre növekvő szerepük van a gépjármű értékesítésben, hiszen egyre fejlődő kapacitásuknak és szakértelmüknek köszönhetően új utakat nyitnak kiskereskedelemben, ugyanakkor ez a fejlődés nem jellemző a hagyományos kiskereskedelmi környezetre. Ezek a kereskedői csoportok elsősorban a metropoliszok és nagyvárosi övezetek környezetében koncentrálódnak, és számuk folyamatosan egészülhet ki a gyérebben lakott térségek kisebb szereplőivel. Míg a legtöbb (egyéni) kereskedő vállalkozói gyökerekkel rendelkezik, családi vállalkozásként üzemel, számosságukat tekintve messzemenően többségben vannak, addig a kereskedői csoportok jelentősége egyre nő a disztribúciós folyamatokban. Részesedésük a piaci jellemzők függvényében széles skálán változik. Az Egyesült Királyságban nemzeti szinten, a Franciaországban inkább regionális szinten jelennek meg, ezzel szemben a közép- és dél-európai piacokon a jelenlétük és jelentőségük sokkal kisebb, ugyanakkor egyre növekvő. Hasonló képet mutat a tulajdonosi kör összetétele: míg az Egyesült Királyságban túlnyomórészt részvénytársaságok a jellemzők, addig más piacokon magántulajdonú csoportok a gyakoriak. A kereskedői csoportok különböző reakciókat váltanak ki más kereskedőkből és a gyártókból. Míg a gyártók egy része nagyra értékeli, hogy jól finanszírozott, professzionálisan menedzselt csoportokkal dolgozhat, mások félnek attól, hogy ez a struktúra torzítja az erő egyensúlyt, ezért ők inkább a tulajdonos-üzemeltető felállásra esküsznek. A kisebb kereskedők nehezményezik, hogy a kereskedői csoportok könnyebben kapnak lehetőséget új helyszíneken való nyitásra és közvetlenebb kapcsolatot ápolnak a döntéshozókkal. Az ICDP már 2010 elején beszámolt ezeknek a csoportoknak a fejlődéséről a „A mega-kereskedői álom vége – kereskedői csoportok Európában” című tanulmányában. Már ekkor bemutatták a kereskedői csoportok létjogosultságát, és azt, hogy ha vannak területek, ahol lehetőség van lépéselőnyre szert tenni, akkor a kisebb, fókuszált regionális kereskedői csoportok a szinergiák kihasználásával ezeket ügyesen ki is tudják használni A szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik és elemzik a trendeket, így könnyebben fel tudják ismerni és ki tudják aknázni a lehetőségeket. Így dolgozták ki például azokat az új döntéstámogató módszereket, amivel a kereskedések használtautó állományának leltározási rendszer optimalizálható. A trendeket szemlélve ugyancsak tanúi lehetünk a kereskedői csoportok rohamosan átrendeződő folyamatának. Ez a jelenség megmutatkozik a portfólió regionális elhelyezkedésének és az ehhez tartozó márkáknak a tudatos átstrukturálásában, továbbá a telephelyek megfelelőbb helyszínre való költöztetésében, vagy éppen újabbak létesítésében. A kereskedő csoportok gazdasági hatékonysága nem egyértelműen bizonyított, annak ellenére, hogy megfigyelhető egy kis szünet a kereskedői csoportok nyereséghajhászásában és koncentrációjában. Az ICDP megvizsgálta az egyes piacokon a különböző méretű és jellemzőkkel bíró kereskedők profitabilitását, és megállapították, hogy nincs összefüggés a méretarány és az árbevétel arányos nyereség között. Az ábra azt mutatja, hogyan aránylik a forgalom az EU 4 legfejlettebb országa 200 kereskedői csoportjának árbevétel arányos nyereségéhez (forrás: ICDP) A következő diagram az ICDP által meghatározott kereskedői csoport jellemzőkön keresztül azt mutatja be, mennyire szembetűnő a különbség a legnagyobb és a legjobban teljesítő kereskedői csoportok között. A legnagyobb csoportok csupán néhány területen tudnak jó példával szolgálni. Nem a méret a lényeg! Már ami a kereskedői csoportokat illeti... Az ICDP legújabb kutatásai szerint az élen járó kereskedői csoportok számos olyan intézkedést hoztak, mellyel hatékonyan le tudták faragni múltbéli lépéshátrányukat. Ilyen területek például a márkák szétválasztásának stratégiája, amely hozzájárul ahhoz, hogy a szektor szereplői egy szűkebb célcsoportra fókuszálva hatékonyabban tudjanak értékesíteni. Ugyancsak ide tartoznak az egyre szofisztikáltabb HR folyamatok, melyek révén jelentősen növelhető a munkaerő minőségi színvonala, és csökkenthető a fluktuáció, ami általában nagy gondot okoz a munkáltatóknak.  

A Volkswagen Motorsport által épített Golf versenyautó tanulmánnyal az a gyár célja, hogy felmérje az igényeket egy viszonylag olcsón versenyeztethető, szériaalapú túraautóra, amelyet ügyfélcsapatoknak értékesítenének. A fejlesztésnél hasznosították a Seat Sport tapasztalatait is, amelyet a műszakilag szinte azonos Leon Cup versenyautó építése során szereztek. Hatalmas légbeömlőkről már messziről látszik, hogy ezt a Golfot nem utcai használatra tervezték. Agresszív kinézetet kölcsönöznek a fehér kocsinak a mélyre húzott küszöbök, lökhárítók, és a dupla kipufogó is, a kerékjáratokat mindkét oldalon 20-20 centiméterrel kiszélesítették, hogy beférjenek a 18 colos kerekek. A leszorítóerőről az első szplitter, a diffúzor és a szénszálból készített hatalmas hátsó szárny gondoskodik. Nem meglepő, hogy a Golf mozgatását a Golf R-ben már bevált kétliteres EA888-as turbómotorra bízták, amely ez esetben 330 lóerőt és 410 Nm-t présel ki magából. Az erőt hatfokozatú DSG váltó továbbítja az első kerekek felé, így szinte egy pillanatra sem szakad meg a gyorsulás a váltások miatt. Belül minden, a versenyzéshez szükségtelen kiegészítőtől megszabadították az autót, viszont beépítettek egy masszív bukókeretet és egy versenyülést, a versenykormányt pedig Alcantarával burkolták. Bár a Golf TCR egyelőre hivatalosan még csak koncepció, a Liqui Moly Team Engstler két példányt versenyeztetni fog a TCR bajnokság soron követő futamán, most hétvégén, a spielbergi Red Bull Ringen.