Bukótér nélküli, szalmabálával szegélyezett pályák, biztonsági öv és bukósisak nélkül vezető pilóták jellemezték induláskor a F1-et, pedig már nem csak 1950-ben, hanem a múlt század elején is száz feletti tempóval száguldoztak a versenyautók 1906-ban a világ első Grand Prix versenyét megnyerő magyar Szisz Ferenc vezette 13 ezer köbcentis, 95 lóerős teljesítményű Renaultja 12 óra 14 perc alatt teljesítette az 1236 kilométeres távot, ami 101,8 km/órás átlagsebességnek felelt meg. Szisz Ferenc 45 ezer frank jutalmat és francia állampolgárságot kapott, plakátokon meg képeslapokon szerepelt, de alaposan megszenvedett a sikerért. A poros földutakat kátránnyal locsolták fel, ami nem sokat segített, hiszen az olykor 170 km/órás tempóval száguldó autók vezetőjének arcába is jutott a fekete mázból. Szisz Ferenc begyulladt bőrét egész éjjel borogatni kellett, hogy másnap rajthoz tudjon állni. A kátrányon kívül is akadtak gondjaik a versenyzőknek, mert vigyázni kellett az úton sétálgató állatokra. A sofőrök segédei kalapácscsapkodással próbálták elriasztani a jószágokat, és persze figyelmeztetni az utolért ellenfeleket. Volt baj a közönséggel is, mert a helybéliek tömegesen kötöttek fogadásokat arra, hogy ki tudja felkapni az út közepére tett borosüveget anélkül, hogy elütné a falun keresztül vágtató autó. Olykor harmincnyolcan vesztették így életüket egy versenyen. Az ezredfordulóig 36 gyártó szállított motorokat 54 csapat különböző méretű és tömegű versenyautójába, miközben az F1 előtti hőskorban még a maximális súlyt, később minimálisat írtak elő a szabályok. A királykategória indulásakor, 1950-től nem volt súlykorlátozás, az autókat 1500 köbcentis kompresszoros, vagy 4500-as szívómotorok hajthatták, egy évvel később ezt 2000-re illetve 500-ra korlátozták. 1961-től a hűtő folyadékkal és olajjal feltöltve minimum 450 kg-ot kellett nyomniuk az autóknak a mérlegen. A pilóták és az F1 szakmai vezetése már öt éve próbál harcolni az elmúlt évtizedben uralkodó autóépítési trend ellen, a cél kisebb, kompaktabb, könnyebb autók elérése. A 2004-es szabálykönyvben a Forma-1-es autók minimális tömege 600 kg volt. Közben jelentősen változtak a konstrukciók: az 1960-as Lotus motorja még elől volt, az 1961-es Ferrariban már a vezető mögé került. 2013-ban 642 kiló, négy év után a méretnövekedéssel párhuzamosan 728 kilóra hízhattak. A 2022–es szezonban az akkor bevezetett 18 colos Pirelli abroncsok plusztömeg miatt a minimumsúly 792 kg-ra híztak az immár 2 méter széles és 5,5 méter hosszú autók. A súlygyarapodásért egyébként nem csak a kétszáz milliméterrel szélesebb Pirelli Zero abroncsok felelősek, hanem a megerősítések és méretnövekedések miatt nehezebb utascella is, valamint a 100-ról 105 kilogrammnyi kapacitásúra növelt üzemanyagtartály is. Kellet is, mert a takarékossági korszak bevezetése előtt alaposan megnőtt az autók fogyasztása, hiszen a Renault betiltott turbómotorjai már ezer lóerős teljesítményűek voltak. A hasonló méretű benzinesek napjainkban már hatékonyabban használják fel az üzemanyagot, miközben már erősebbek lettek. Miközben erősödtek a motorok és híztak az autók, nőtt a pályák biztonsága is, utóbbinál ez nem mindig ideális mértékben, mert Monacóban már nincs hova bővíteni bukóteret, a keskeny szakaszok pedig alaposan leszűkítik az előzési lehetőségeket, hála az autók méretének, melyek 75 év alatt folyamatosan nőttek. Napjaink F1-ás gépei 1,5 méterrel hosszabbak és fél méterrel szélesebbek, ami különösen a monacói futamon jelent komoly gondot a manőverezéseknél. És már nem csak a pályán, hanem a kikötőben is, ahová már rég nem férnek be a Nagy Díjra érkező milliárdosok luxusjachtjai. A monacói pályákból is okulva az új autók fejlesztésének már a következő szabályok szerint kell dolgozniuk: az FIA a 2026-os szezon autóinál a hosszúság 20 centivel a szélesség 10 centivel, a tömeg 30 kilóval csökken. Vélhetően az elektromos Formula autók tapasztalatai is befolyásolták a szabályalkotókat, mert a Formula E mezőny izgalmas és előzésekben gazdag versenyzőt futott a szűk monacói pályán köszönhetően a fél méterrel rövidebb és 30 centivel keskenyebb autóknak, meg persze a trükkös energiafelhasználási rendszereknek és stratégiáknak. 2026-ban az új F1-es szabályrendszerben alaposan megnehezítik a fejlesztők munkáját. A motorokat úgy kell kialakítani, hogy szintetikus üzemanyaggal működjenek, a jelenleg tízszer drágább hajtóanyag már bevált a Porsche futamokon. Várhatóan könnyebbek lesznek az autók: az idén 800 kg-os a minimumtömeg, 2026-ban 770,4 kilóra változik üzemanyag nélkül. Nagy kihívás, mert miközben a motorok nehezebbek lesznek, az autókat diétára kell fogni, ami sok pénzbe kerül, igaz minden tíz kiló mínusszal 0,35 másodperccel javulhat a köridő. A súlycsökkentés mindig is jellemezte a versenyautóépítést. Diétás recept A versenyautók pilótával mért minimális tömege fokozatosan 746 kg-ról 752 kg-ra, a hajtáslánc súlya 145 kg-ról 150 kg-ra nőtt. Ennek célja, hogy a diéta érdekében kevésbé használjanak szuper-könnyű és drága kompozitokat. Ahogy az utcai autóknál, a formula gépeknél is felkerült az alkalmazható anyagok listájára a bambusz, a kender, a len és a pamut. Az aerodinamikai fejlesztések idejét az előző évi eredmény alapján mérik: a konstruktőr bajnok 70 százalékot, a sereghajtó 115 százalékos kvótát használhat. Trükkös kaparás A szabályok fura megoldásokra, olykor arculatváltásra kényszerítik a csapatokat, például a korai GP korszakban az Auto Union és Mercedes versenyautók színét. A németek fehérről ezüstre váltásának magyarázata a szabályok változása: a II. világháború előtti futamokon még maximális tömeget írtak elő, ám a Mercedes 1934-es versenyautója túl nehéznek találtatott a gépátvételen, ezért könnyíteni kellett. Miután kevésnek bizonyult néhány nélkülözhető idom és alkatrész eltávolítása, már majdnem feladták a kilókkal vívott versenyt, ám ekkor jött a zseniális felismerés: a festéknek is van tömege, tehát meg kell tőle szabadulni. Egész éjszaka kaparták a fehérre fényezett alumínium karosszériát, a radikális diétának köszönhetően reggelre másfél kilóval fogyott és így már rajthoz állhatott az alumínium nyersanyagtól fémesen csillogó, és persze a szabályoknak megfelelő 750 kilós autó. Ezt a hagyományt később is folytatja a német cég, bár a különböző reklámok miatt jelentősen csökkent az ezüst felület. Fotók:Audi, Ferrari, FIA, LSB, Mercedes, Pirelli, Renault További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!