A közlemény szerint a Total akkumulátor-technológiai kutató és fejlesztő leányvállalata, a Saft közös vállalatot létesít Automotive Cell Company (ACC) néven a francia Groupe PSA autóipari konszernnel és annak német érdekeltségével, az Opel autógyárral elektromos járművek meghajtására alkalmas akkumulátorok gyártására. A közös vállalatban a Saft, valamint a két autógyár együttesen 50-50 százalékos részesedéssel vesz részt a kutatási-fejlesztési fázisban. A kereskedelmi célú termelés megindítását követően a Saft részesedése 33 százalékra csökken az akkumulátor-gyártó vállalatban. A tervezett akkumulátor-gyártó üzemek a Saft legújabb kutatás-fejlesztési eljárásait alkalmazva kiemelkedően magas energiasűrűséggel rendelkező járműipari akkumulátorokat fognak gyártani, a gyártás 2023-ban indul. Az együttműködés első, kísérleti szakaszában 200 millió eurós beruházással egy kutató-fejlesztő üzem létesül a franciaországi Nouvelle-Aquitaine régióban. Az üzem kétszáz alkalmazottat foglalkoztat majd nagyteljesítményű és magas energiasűrűséggel rendelkező lítium-ion akkumulátorok kifejlesztésére. Az üzem 2021-ben kezdi meg működését. A termelőüzemek létesítésének első fázisában pedig egy, évente összesen 8 gigawattóra áramtárolási kapacitással rendelkező akkumulátor mennyiséget gyártani képes üzem létesül Franciaországban. Az üzem akkumulátor-gyártási kapacitását később évi 24 gigawattórára emelik. A második fázisban Németországban épül egy szintén évente 24 gigawattóra áramtárolási kapacitással rendelkező akkumulátor mennyiséget gyártani képes üzem. A két üzem együttes akkumulátor-gyártási kapacitása 2030-ra eléri a 48 gigawattórát, ami az európai járműakkumulátor-piac 10-15 százalékának a lefedésével lesz addigra nagyjából egyenértékű. A teljes projekt beruházási igénye várhatóan ötmilliárd euró lesz. A projekt a tervek szerint 1,3 milliárd eurós támogatást kaphat a német és a francia kormányoktól, valamint az Európai Uniótól.

A flottakezeléssel foglalkozó nemzetközi lízingcég szerint még mindig több millió európai nem találna töltőállomást, ha átváltana árammal hajtott járműre. Segítheti ugyanakkor az elektromos autók terjedését, hogy az akkumulátorok egyre korszerűbbek, az elektromos autók ára pedig csökken - tették hozzá. A LeasePlan hangsúlyozta, hogy az e-mobilitás szinte minden európai országban fejlődik. Az EV Readiness című idei kutatásuk szerint a vizsgált 22 európai országban átlagosan 60 százalékkal nőtt az újonnan regisztrált elektromos járművek száma az elmúlt egy évben. A bővülést tekintve 154 százalékkal Luxemburg az első, Írország 127 százalékkal a második, Hollandia 120 százalékkal a harmadik. Magyarország 586 új járművel 71 százalékot ért el, tehát a belföldi növekedés is jelentősen meghaladta az európai átlagot. A felmérés az elektromos járművek piacain túl a töltőinfrastruktúra fejlettségét, a kormányzati ösztönzőket és a LeasePlan tapasztalatait is összegezte. Ezek alapján Hollandia, Norvégia és Nagy-Britannia készült föl a legjobban az e-mobilitásra. Magyarország ebben a rangsorban egy év alatt a 16. helyről a 14. helyre lépett, megelőzve többek között Svájcot, Spanyolországot és Olaszországot. Üdvözölték azt is, hogy Magyarországon az állami támogatás a legmagasabbak közé tartozik Európában. A Leaseplan EV Readiness Index 2020 riportja Ausztriára, Belgiumra, Csehországra, Dániára, az Egyesült Királyságra, Finnországra, Franciaországra, Görögországra, Hollandiára, Írországra, Lengyelországra, Luxemburgra, Magyarországra, Németországra, Norvégiára, Olaszországra, Portugáliára, Romániára, Spanyolországra, Svájcra, Svédországra és Szlovákiára terjedt ki. A vizsgálat évente összesíti az európai országokban az e-mobilitás helyzetét.

Ahogy manapság minden autóipari cikknél szokás, kezdjük a szén-dioxiddal. Mivel az Egyesült Királyság nem része többé az Európai Uniónak, az ott forgalomba helyezett autók nem számítanak majd bele az EU által vizsgált autók körébe, amelyek alapján a gyártók által fizetendő bírságot számolják. Ellenben valószínűtlen, hogy London-ban ne dolgoznának már most egy saját szabályozáson, ami azt jelenti, hogy a gyártókra jó eséllyel vár egy külön az Egyesült Királyságban fizetendő bírság is. Ennek alapjai egyelőre teljesen ismeretlenek, de feltételezhetjük, hogy a bírság összegének megállíptásánál nem teljesen ugyanazokat a szempontokat veszik majd figyelembe, mint amelyeket az Európai Bizottság. Ezért a gyártók készülhetnek, hogy az Egyesült Királyságra több figyelmet kell fordítaniuk, máshogy kell alakítaniuk terveziket, ráadásul ez idővel csak rosszabodni fog, hiszen az idő múlásával az EU-s és a brit szabályozás minden bizonnyal egyre jobban távolodik majd egymástól. Szintén nem szabad elmennünk amellett, hogy a brit kormány illetékesei nemrégiben belengették, hogy előrehoznák a 2035-re tervezett, a belső égésű motorokat betiltó rendelet hatályba lépését. Ez szintén jelentős kavarodást okozhat a gyártók számára. Az ICDP kutatói felvetették a kérdést, hogy ha az állam ilyen módon beszáll az iparba és támogat bizonyos kezdeményezéseket, nem kellene-e az akkumulátorgyártás területén elindítaniuk valamit, ugyanis az EU részére már épül az “giga” akkumulátorgyár Svédországban a Volkswagen, a Meryll Lynch és az IKEA mellett számos más európai nagyvállalat támogatásával. A jövő egyelőre nagyon képlékeny, nem tudhatjuk, milyen mértékben lesznek összehangolva az Európai Unió és az Egyesült Királyság törvényei az autóipart illetően, ugyanakkor kétségtelen, hogy a gyártók számára sok fejtörést okoz majd és könnyen előfordulhat, hogy egy-egy márka úgy dönt, nem forgalmazza teljes modellpalettáját a szigetországban.

A legnagyobb darabszámban a CR-V kelt el, összesen 815-öt adtak el. Ezek közül benzines 546 volt, a legtöbb 1.5 Elegance, FWD. Hibrid 269 kelt el, jobbára 2.0 Executive, AWD. Ötajtós Civic-ből 630 darabot, Jazz-ből 510-et értékesítettek. Négyajtós Civic-ből 154 fogyott. HR-V-t összesen 337-et vettek. Az 5 ajtós Civic-ek közül 48 darab Type R volt. A márka legerősebb hónapja a március volt, negyedévek közül pedig az utolsó volt a legjobb.