p { margin-bottom: 0.25cm; line-height: 120%; } Bár az esztergomi vasútvonal augusztusi átadásakor még arról volt szó, hogy a MÁV szereli fel a felújított pálya elektromos felsővezetékét, a hamarosan megjelenő közbeszerzési pályázatot a Nemzeti Infrastuktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki – tudtuk meg Loppert Dánieltől. A NIF szóvivője elmondta: a tervek szerint a Rákosrendező és Esztergom közötti szakaszon a jövő nyáron kezdi meg a munkát a kivitelező, és a 2017. szeptemberi iskolakezdésre el is készül a beruházás. Hangsúlyozta, hogy a munkálatok nem járnak vágányzárral, ha lesznek is korlátozások, azok hétvégén lépnek életbe. Emlékezetes, hogy a vonalat eredetileg elektromos üzeműre, villamos motorvonatok számára tervezték. A felsővezeték azonban nem készült el üzemkezdetre, ezért jelenleg dízelmotorvonatok járnak az 2-es vonalon. A menetidő sem lett érezhetően rövidebb a felújítás előtti állapothoz képest, ez csak a FLIRT motorvonatok beállítása után várható. Jelentős változás, hogy a pályázat – a villamosítás mellett – tartalmazza az esztergomi pályaudvar teljes felújítását, vagyis az épület, az előtér és a vágányhálózat is megújul. Fontos fejlemény, hogy az autóbusz-állomást áthelyezik a vasútállomás mellé, ezzel intermodális csomóponttá válik a Duna-parti település vasútállomása. Hasonló fejlesztést hajtanak végre Dorogon is. Folytatódik jövőre a dél-balatoni vasútvonal rekonstrukciója is – mondta a szóvivő. Ennek keretében Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy között 52 kilométeren dolgoznak majd a kivitelezők, a tervek szerint 2018-ra készülnek el. Balatonszemes és Lelle között második vágányt építenek, és hosszú szakaszokon gondoskodnak a zajterhelés csillapításáról. Ennek keretében 32 kilométeren rugalmas ágyba fektetik a vágányokat, 15 kilométeren pedig zajvédő falat építenek. A következő napokban csaknem 220 milliárd forint értékben jelennek meg vasúti és közúti beruházásokhoz kapcsolódó kivitelezési közbeszerzési kiírások – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Ennek keretében a 20,5 kilométer hosszú Kelenföld–Százhalombatta szakaszon 120 km/óra sebességre épül át a vasúti pálya, tengelyterhelése megnövekszik és teljes egészében megújul a felsővezeték-rendszer. Nemcsak vasúti fejlesztések kezdődnek, hanem közútiak is. Két ütemben, mintegy 25,6 kilométer hosszan, 2×2 forgalmi sávos autópályaként folytatódik az M35-ös Debrecen és Berettyóújfalu között. A projekthez kapcsolódik a debreceni repülőteret a sztrádába bekötő, mintegy 5,3 km hosszú, 2×1 forgalmi sávos 481. számú főút megvalósítása is. Az M4-es Berettyóújfalu–nagykereki szakaszának párhuzamosan zajló kivitelezésével még ebben a ciklusban létrejön a gyorsforgalmi összeköttetés Debrecen és az országhatár között. Az M30-as és M85-ös gyorsforgalmi utak is új szakaszokkal bővülnek, valamint a 21-es számú főutat négysávossá teszik Heves és Nógrád megyében. Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a pályázatok kapcsán elmondta, azért, hogy a feszített ütemű projekteket határidőre le tudják zárni, a NIF az eljárások lehető legkorábbi elindítását készíti elő. Jámbor Gyula Megjelent a Magyar Idők 2015. október 27-i számában.

A hónap folyamán 1033 új Suzuki gépkocsit helyeztek forgalomba, a január–októberi időszakban pedig már 6082-t. A Suzuki részesedése az év tizedik hónapjában 12,61 százalékos volt Magyarországon a személyautók piacán. A március óta gyártott Vitarából az év tizedik hónapjában 722 kelt el, a forgalmazás márciusi kezdete óta pedig 2841, amivel a népszerű modell a január–októberi listát is vezeti a SUV kategóriában, és a Suzuki eladásainak motorja. Az ugyancsak Esztergomban gyártott Swiftből 168 talált gazdára Magyarországon októberben, az éve eleje óta pedig már 1718, ezzel a modell szintén kategóriaelső. A szeptemberi 928 darabot követően októberben 1033 Suzuki gépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, ami 12,61 százalékos piaci részesedést jelent a márka számára a személyautók piacán. A Suzuki július óta a magyarországi újautó-eladási lista első-második helyét foglalja el.

A vasárnap éjféli határidőig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban (kgfb) érintett 14 biztosító közül 13 hirdetett új tarifát az év végi kampányidőszakra - közölte a Netrisk.hu hétfőn az MTI-vel. Az előzetes számításaik szerint az új kötések átlagdíja a 15 ezer forintos szintet is átlépheti. Noha az idén már az autósoknak csak mintegy 40 százaléka érintett az év végi kampányban, a váltók száma újra megközelítheti a tavalyi szintet, mivel várhatóan a még a csődbe ment Astránál maradó 30-40 ezer autós többsége is ebben az időszakban keres majd másik biztosítót kötelezőjéhez - közölték. Újdonság, hogy egy, a tavaly az élmezőnyben végző biztosító nem is hirdetett külön tarifát a kampányra, és bár a kedvezmények struktúrája érdemben nem változott, idén az is előfordul, hogy a január elsejei évfordulóhoz nem kedvezmény, hanem pótdíj kapcsolódik. A kampányban biztosítást váltó autósok célja a Netrisk szerint az idén a díjemelés mértékének mérséklése lehet, ezt elsősorban a kármentes vezetéssel, illetve egyidejű casco- vagy lakásbiztosítás megkötésével lehet elérni, de kedvezményt adnak a biztosítók az éves díj egyösszegű befizetése, a bankszámláról történő utalás, illetve az elektronikus kommunikáció vállalására is. A kedvezmények együttes alkalmazásával 40-50 százalékos díjkedvezményt is el lehet érni - tették hozzá. A mostani emelés illeszkedik a két-három éve tartó díjemelési tendenciába, vagyis kis mértékű és folyamatos - közölte a Biztosítás.hu alkuszi portál. Számításaik szerint a tavalyelőtti 11 500, majd a tavaly novemberi 12 500 forintos átlagdíjak után az idén már 14 000 forint (+ adó) fölötti átlagdíjakra számíthatnak az autósok. Ez persze még mindig nem éri el az évközi szerződések 23 000 forint (+ adó) átlagdíjait, azonban tudni kell, hogy míg novemberben sok a B10-es bónuszban lévő, alacsonyabb díjat élvező szerződés, addig az évközben kötődő szerződések esetében, az új autó vásárlások miatti drágább, A00-ás alap bónusz fokozata dominál - jegyezték meg. Az autósonként várható 1500-2000 forintos éves emelést szerintük az "ingerküszöb" alá lőtték be a biztosítók, a korábbi kampányokban 3000 forint volt az a határ, amely a legtöbbeket már biztosítóváltásra sarkallt. A mostani díjemelésből tehát látszik, hogy a biztosítók nem szeretnék elveszíteni meglévő ügyfeleiket, azonban alapot próbálnak teremteni a növekvő káraik kifizetésére - állapítja meg a Biztosítás.hu. A mintegy 4,2 milliós magyar járműállományból már csak azok kötelező biztosítása jár le az év végével, amelyekre azt 2010 előtt kötötték. Az azóta vásárolt járműveknél a vásárlástól számítva egy évig tart a biztosítás hatálya, akkortól lehet másik biztosítót választani. A biztosítók év közben is módosíthatják a kgfb díjaikat, annyi a kikötés, hogy azokat 60 nappal korábban kell meghirdetni. Így azoknak a társaságoknak, amelyek a jövő év január elsejétől új díjjal akarnak szerződést kötni az ügyfelekkel, szintén meg kell hirdetniük a tarifákat november másodikán a saját internetes felületükön, valamint a felügyelet és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján.

Romániában kétszer, Németországban négyszer annyit kell kifizetniük az autósoknak a kgfb-re, mint Magyarországon - tette hozzá az M1 hétfő reggeli műsorában. A várható drágulás okai között említette, hogy 2015 első fél évének végén az átlagdíj Magyarországon évi 21 900 forint volt, miközben a biztosítók átlagosan egy kárra 490 ezer forintot fizettek ki. A kgfb átlagos díja 2009-ben még 34 800 forint volt - tette hozzá. A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a becslések szerint a kgfb-t nem fizetők számát a szakértők mintegy 100 ezerre becsülik. A mostani kampányban a kgfb-vel rendelkezők mintegy 44 százaléka érintett, akik még 2010 előtt vásárolták gépjárművüket, az ő biztosításuk az év végén jár le. Az azóta vásárolt járműveknél a vásárlástól számítva egy évig tart a biztosítás hatálya, akkortól lehet másik biztosítót választani.