Az a helyzet, hogy a munkám miatt nagyon sok használtautó hirdetést böngészek át. Ha simán autós újságíró lennék, akkor csak egy-két cikk kedvéért nézegetném az internetet, ezen kívül csak akkor, amikor arról a kocsiról ábrándozom, amit majd megveszek, ha nagy leszek. Hoppá, már nagy vagyok és nem vettem meg – valamit rosszul csinálok. Na de hagyjuk az álmokat, maradjuk a realitásoknál. Tehát napi szinten van dolgom a hirdetésekkel, és néhány sablonszöveg rendszeresen megüti a szememet. Ilyen például a már a címben is említett: A hirdetés nem minősül ajánlattételnek. A gyorséttermek szendvicsei sem olyanok, ahogyan a hirdetésekben látjuk, igaz ők is odaírják: a kép csak illusztráció. Én nem vagyok jogász, nem is ismerem pontosan az ajánlattétel fogalmát. Egy banki szolgáltatás esetében még érthető az egyszerű magamfajta embernek is, hogy a reklámban szereplő számok az én esetemben nem biztos, hogy meg fogják állni a helyüket. Pl. a bank meg fogja vizsgálni az ingatlanomat, a fizetésemet és nem biztos, hogy a reklámban feltüntetett kamatot, hitelösszeget nekem is garantálni tudja. Másképpen fogalmazva, létezik olyan együttállás, ahol a kiírt kamaton tud adott mennyiségű pénzt adni, de ez rám nem biztos, hogy vonatkozik. Közben befutott egy kis segítség jogászi oldalról, amely szerint az ajánlattevőt köti a saját ajánlata. Tehát pl. a kiírt áron, állapotban stb. mindenképpen oda kell adnia a kocsit, ha én odamegyek és kilángolom a feltüntetett összeget. Na de egy autó megvásárlásából kit és milyen okból zárna ki egy hirdető? Na, mindegy, ez a mondat legyen a legnagyobb bajunk, de ígérem jobban utánajárok ezeknek a fogalmaknak. A változás jogát fenntartjuk. Remélem nem változik át, mire odaérek... Ez már nehezebb eset. Leírtam valamit egy hirdetésbe. Mi fog megváltozni? Az interneten, ha kell, óránként átírhatom az árat, állapotot stb. Legmerészebb elképzelésem, hogy valaki előre kinyomtatja a hirdetéseket (ami ugye a papíron nem fog megváltozni), azzal odamegy és követel egy szürke Astra-t, amit már régen elvittek. Aztán az évek alatt leesett néhány tantusz. Újabban sok kuncsaft bíz meg a kiszemelt használtautó vásárlás előtti szemléjével. Nézzük át, mondjuk meg milyen a kocsi, de legjobb lenne, ha glória is lenne a fejünk felett és a nagybetűs áment mondanánk az autóra. Hát nem mondom, volt néhány eset, hogy a jónak vélt autóhoz tényleg elkélt volna egy pap, de ez szerencsére ritka eset. Sok hárombetűs Autóink tele vannak azokkal a bizonyos hárombetűs extrákkal. Aki nem követi a „kezdetektől” a felszereltségek  törzsfejlődését, annak bizony kihívást jelent eligazodni egy-egy extralistán: ESP, BAS, ABS, ABC, CBA –ja nem, az a közért- nem is sorolom tovább, mert beletörik a bicskám. Sokan nem hogy a nevét nem tudják ezeknek az extráknak, de halvány segédfogalmuk sincsen, hogy mi mire való, és hogyan működik. Ez nem baj! Én sem tudom, hogyan kell bekötni az alternatív kapcsolót az előszobában. Akit mégis érdekelne a dolog, az pedig sok helyen utána tud nézni annak, amit nem ért az autózással kapcsolatban, ilyen rovat nálunk az Anyukám is érteni fogja. Az ESP működése Kiragadott példánkban egy múlt heti budapesti kereskedésben tett látogatásomkor tapasztalt véletlen elírásokat mesélem el. Két kocsit néztem meg, két elírást találtam. Az elírás – a változás – jogát persze fenntartják maguknak a hirdetők, valamiért mégis mindkét esetben a jobb, drágább felszereltség volt kiírva, nem pedig az rosszabb, olcsóbb. Arról már ne is beszéljünk, hogy nem helyesírási, vagy elgépelési hibáról van szó, hogy pl. az ABS-t ASB-nek írják ki. Egy koreai Egy koreai gyártmányú összkerék meghajtású kocsi volt az első példány. Kifejezetten ESP-vel, vagyis elektronikus menet stabilizátorral ellátott példányt kerestem. A hirdetésben is az szerepelt, hogy ebben bizony benne van a kérdéses felszereltség. A szóban forgó típusban alapfelszereltségként nem minden kivitelben volt benne ez az extra, csak a sima blokkolásgátló rendszer. Aki külön nem nyúlt a zsebébe, az alól a kritikus helyzetekben bizony kifarolt a terepjáró. Ilyen terepjárót kerestem Felnyitom a motorház fedelet, egyből pillantok a bonyolult vezérlést elvégző alkatrészre, amin ott figyel: ABS. Majd’ a fejemre ejtettem a még kitámasztatlan motorháztetőt. Hát éppen ezért jöttem ide, mert itt elvileg van egy ESP-s példány, erre tessék, becsaptak. Ja nem, bocsánat, elírták, vagy azóta megváltozott… A kétfajta alkatrész képe együtt: még rá is írják mit tud Egy német Aki követi itt az Autószektoron az írásaimat, annak feltűnhetett már, amit most kényleten-kelletlen be is vallok. Elfogult vagyok a német autókkal, különös tekintettel a sindelfingeni acélmezőkről származó darabokra. Sindelfingen: A Mercedes-Benz főhadiszállása Németországban, Stuttgart mellett. Acélmezők: Ez Zsolti barátom mondása: néhány éve, amikor a legénybúcsújára menet beszállt a jobbegybe és a csillagot meglátva így szólt: előttünk a végtelen sindelfingeni acélmezők… Érthető tehát, hogy a terepjáró okozta csalódásomat úgy próbáltam enyhíteni, hogy megnéztem a kereskedésben álló Merciket. Az első utam egy E-osztályos (W211 típuskódú) limuzinhoz vezetett. Az első szélvédő mögött a használtautó hirdetési portál által generált eladási lapon azt látom: Mercedes-Benz E320 CDI. Futásteljesítmény 100.000 alatt, nézem: tényleg patika a kocsi. Körbe is járom többször, keresem a hibákat. 10 éve foglalkozom gépjármű szakértéssel, tényleg kiszúrok minden apró hibát, de alig-alig akadt meg a szemem néhány dolgon. Jó, láttam például, hogy a féktárcsák és betétek elől-hátul kukaérettek, gyorsan el is kezdtem számolni, hogy mennyit lehetne alkudni a vételárból, hiszen a féktárcsáknak akkora válluk volt már, mint Stallone-nak fénykorában. Talán másodszor haladtam el a kocsi fenekénél, amikor megláttam a feliratot is: E280 CDI. Hol vannak már azok az idők, amikor egy hátsó feliratból valóban kiderült, milyen motor van egy autóban? Régebben, ha azt láttuk egy BMW-n, hogy 316i, akkor tudhattuk: a kis Bömös 1,6-os benzineséről van szó. Ma már egy M50d megjelölés mögött is „csak” egy háromliteres dízel lakik…, pedig a legendás 540i-ben még szerénykedtek is, hiszen abban a fünfer-ben 4.400 köbcenti dübörgött. A Mercedes sem konzekvens már jó 10 éve. Azelőtt egy 500-as tényleg 5 literes motort takart, manapság megelégednek 4.600 köbcentivel ugyanilyen felirat alatt. Ez valahol pont a W211-esnél kezdődött, mert itt az új 3 literes dízelmotort többféle vezérléssel is árulták: egy gyengébb és egy erősebb változatban. A 280 CDI 190 lóerőt tudott, míg a feljebb húzott 320-as 225-öt. (A teljesség kedvéért elárulom, hogy 300 Bluetec néven bő egy évig készült a 210 lóerős változat is 2008 elejétől 2009 tavaszáig.) A W211 fénykorában - nem látszik a képen, de ez 280-as... Most, hogy kiműveltük magunkat feltehetjük a kérdést, hogy miért van 320-asnak kiírva, amikor a kocsin 280-as szerepel. Nem csak játszottam a gondolattal, hanem meg is kérdeztem, és a válasz szó szerint így hangzott: A felszereltsége 320-as, a motorja 280-as. Innye, a terem buráját, ennek a fele sem tréfa: mindenki tudja, hogy egyrészt a Merci alapvetően három felszereltségi szintet kínált abban az időben: volt Classic, Elegance és Avantgarde, másrészt a végeláthatatlan extralistáról mindenki azt ikszelt be, amit nem szégyellt, illetve, amit a pénztárcája megengedett. Elkerekedett a szemem a böszmeségen, de az eladó gyorsan meg is mutatta a hirdetés papírját, amelyen a leírás részben, legalul ott volt: "A kocsiban a motor 280-as." Még múltkori riportalanyom, Miklós sem mondta azt, hogy taxija valójában egy 320-as, csak kisebb motorral… Miről beszélek én itt 10 perce? Aki felkészületlenül indul el használtautót vásárolni, az ne csodálkozzon, ha a rafkós kereskedők úgy megvezetik, mint kocsit a nyomvályú. ESP helyett ABS, hát Istenem, elírtuk. 225 helyett csak 190 lóerő, hát Istenem, elírtuk. De kérdezek jobbat: honnan fogja tudni, hogy pl. valóban gyári sport futóművel árulják-e a kocsit, vagy csak odaírták? Ennyire jól elemzi szemmel a futómű beállításokat? Pedig egy jármű felszereltségének ellenőrzése ma már nagyon egyszerű. Több szakértői program is kínál néhány száz forintért gyári kiviteli lekérdezést, amelyből egyértelműen kiderül, hogy mi került a gyártáskor az autóba és mi nem. Ezen kívül egy tapasztalt szakember ránézésre is látja, ha valahol sántít egy hirdetés, illetve azt, ha nincs összhangban az autóval. Mindenkinek csak azt tanácsolhatom, hogy megfelelő szakértelem hiányában, nézesse át a négykerekűt még akkor is, ha ez 1-2%-ot rádob a vételárra.