A Tesla logója. Fotó: Tesla A Tesla tovább terjeszkedik: Elon Musk vezérigazgató már az augusztusi éves közgyűlésen bejelentette, hogy idén egy újabb "Gigagyár" helyszínét szeretné bejelenteni. Egy mexikói lap beszámolója szerint a Nuevo Leon állambeli Santa Catarina városát választották. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Robert Buttenhauser Buttenhauser számokat nem említett, azt azonban érzékeltette, valamivel több benzines és dízeles motort gyártottak Győrben, mint 2021-ben. Akkor ez a szám 1,6 millió volt. Vagyis nem hogy csökkent volna a belső égésű motorgyártás, valamivel nőtt is. Ami viszont látványosan emelkedett, az a villanymotorok száma. Idén ebből 380 ezer készül az Audi Hungariánál. A nehéz körülmények ellenére idén sok mindent elértünk – ezt már Alfons Dintner, az igazgatótanács elnöke jelentette ki, majd sorolta a jól ismert nehézségeket. Kovid, háború, ellátási láncok bizonytalansága, chiphiány. Stabilan szinten tudtuk tartani a termelést – fogalmazott Dintner a sajtófogadáson. Ötven pluszosok értették, a fiatalabb kollégák aligha, amikor visszatekintett, mekkora utat járt be a járműgyártás. Mi még vezettünk fejtámla nélküli autókat és annak idején tanulni kellett azt is, hogyan kell bekapcsolni a biztonsági övet – mondta el a győri Audi első embere, majd hozzá fűzte: Vállaljuk a kihívásokat, ha nem vállalnánk, reggelente fel sem kellene kelni. Alfons Dintner Dintner felidézte, hogy új startégiát fogalmaztak meg, ebbe nagyon sok embert bevontak, a Next level célja, hogy a jövőben is megőrizzék versenyképességüket. A következő év pedig emlékezetesnek ígérkezik. 2023-ban ünnepli az Audi győri letelepedésének 30. évfordulóját, a járműgyártás pedig 25 éves lesz. A már idézett Buttenhauser további jó hírekkel is szolgált. A győri Audi tovább fejleszti a belső égésű motorokat, miközben erőteljesen ráfordult az elektromos országútra. 1,3 milliárd autó közlekedik a világban belső égésű motorral, ezeket ki kell szolgálni – fogalmazott Robert Buttenhauser, aki szerint gőzerővel kutatják a Széchenyi István Egyetemmel a szintetikus üzemanyagot és a hidrogén hajtást is. Robert Buttenhauser, a motorgyártásért felelős igazgatósági tag arról is beszélt a karácsonyi fogadáson, hogy gőzerővel fejelszetik a villanymotorok gyártását. Az új, úgynevezett MEB ECO hajtásokat a Volkswagen-konszern kis méretű elektromos autóiba építik majd be. A gyártás a tervek szerint 2025-ben kezdődik Győrben, amelyhez új gyártóterületet alakítanak ki.  Les Zoltán A békés tenger nem nevel jó hajósokat – ezt már Les Zoltán jármúgyártásért felelős igazgatósági tag jelentette ki, majd hozzá fűzte: Háborgó tengeren, nagy viharok között, de célt értünk. Jó eredménnyel zárunk, a tavalyi év közelében leszünk – fogalmazott Les Zoltán. Beszélt arról is, hogy december közepétől négy hétre leáll a járműgyártás a győri Audiban, de nem a megrendelések hiánya miatt, hanem a gyártősorokat kell átépíteni, hogy felkészülhessenek a Cupra gyártására 2024-től. Spanyol örökség, győri szívvel – fogalmazott Les Zoltán a Cupra Terramar érkezése kapcsán. Patrick Heineke Patrick Heineke, pénzügyekért felelős igazgatósági tag arról beszélt a karácsonyi sajtófogadáson, hogy az Audi Hungaria új utakat keres, a gyártás és fejlesztés mellett a szolgáltatói szektorban is egyre erőteljesebb a jelenlétük, ennek keretében jövőre új céget alapít az Audi Hungaria, hogy a Volswagen-konszern cégeinek nyújtsanak teljes körű szolgáltatást. Németh Kinga személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tag kiemelte: idén kilencedik alkalommal nyerte el a vállalat a legvonzóbb munkahely címet. Szólt a Kisalföld Presztízs-díj Megye Gazdaságáért díjról is, amit az Audi Hungaria a Pro Bono tudásmegosztó programsorozatért nyert el. Németh Kinga A nagyon alacsony fluktuáció egyértelműen azt tükrözi, hogy 12 ezer munkatársunk szeret az Audinál dolgozni, ők nem azt kérdezik, meg lehet-e csinálni valamit, hanem azt, hogyan lehet megcsinálni – jelezte Németh Kinga azt, hogyan tudnak választ adni a technológiai és emberi kihívásokra. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Az autóipari, energiaipari szakértők már régen felismerték, hogy az elektromos közlekedés, a villanyautók széles körű elterjedése nem kezelhető, és nem fejleszthető elszigetelt jelenségként. Ahelyett, hogy jelentős és robbanásszerű fogyasztási többletként tekintenénk rájuk – ami elvi síkon, a legrosszabb esetben valóban fennakadásokat, problémákat okozhatna egy alultervezett elektromos hálózat működésében –, a külső forrásból tölthető akkumulátorral felszerelt gépjárműveket szervesen kell integrálni a társadalom elektromos ökoszisztémájába. Ez azt feltételezi, hogy a hálózat működésének tervezése során az arra – egyre nagyobb rendszerességgel és mennyiségben – rácsatlakozó elektromos járművek akkumulátorát egyfajta átmeneti tárolóegységként kezelhesse a vezérlés, és amíg nem használjuk a gépkocsit, az abban tárolt energiát (a meghatározott műszaki és szerződéses feltételek mellett) szabadon átemelhesse más fogyasztási igények kielégítésére, a hálózat csúcsidőszaki terhelésének csökkentésére – azaz gyakorlatilag visszavásárolja tőlünk az autóba korábban betöltött energiát. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, a konstrukció alapelve hasonló egy banki lekötéshez: amíg nincs szükségünk a pénzünkre, a bank legjobb belátása szerint használhatja azt, ezért pedig díjat (kamatot) fizet nekünk. Pontosan ezen elv gyakorlati megvalósításának a lehetőségeit kezdte el vizsgálni a Toyota Motor Company észak-amerikai leányvállalata, egy helyi elektromosáram-elosztó szolgáltató, az Oncor bevonásával. A két vállalat most közösen keresi annak a legjobb módját, hogy hogyan lehet biztonságosan, rugalmasan és nyomon követhetően (azaz elszámolhatóan) megfordítani a töltés irányát, azaz megvalósítani, hogy az energia a gépjárműből a hálózatba (vehicle-to-grid, V2G) áramoljon. Egy ilyen rendszer megvalósítása és nyilvános bevezetése kulcsszerepet játszhat abban, hogy a Toyota, amely a bZ4X bemutatásával most indult el teljes határozottsággal – ám annál nagyobb lendülettel – a villamosítás felé vezető úton, gyorsan és széles körben elterjeszthesse hálózatról tölthető elektromos járműveit. A kísérleti projekt első fázisában az Oncor kifejezetten kísérleti és tesztcélokra létrehozott mikrohálózat-rendszerén vizsgálják a lehetőségeket; a hálózatnak a kétirányútöltő-csatlakozón kívül szolárcellás áramfejlesztő, illetve akkumulátoros tárolóegység is a része, hasonlóan ahhoz a kiépítéshez, amellyel a valós életben is találkozhatnak majd az elektromos járművek felhasználói. A projekt már 2023 folyamán második fázisába lép; ekkor az Oncor szolgáltatási területén található közületi és lakossági fogyasztók háztartásában, élesben fogják tesztelni a rendszert. Innen pedig elsősorban a jogi környezet határozza meg a továbblépés lehetőségeit. Fotó: Toyota További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Mol jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatóforrások sikerrel zárultak. A vecsési kutat november 11-én állították működésbe, a 2 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően a hónap végére már naponta 100 köbméternyi – csaknem 600 hordónyi – olajat hoztak a felszínre naponta. Ezt tartálykocsikkal szállítják a százhalombattai Dunai Finomítóba. Az új vecséi kút és a sajtómunkások - Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI – A Mol 2015-ben szerzett koncessziót a vecsési mezőre és egészen 2024-ig végezhet kutatásokat a területen – mondta az újságíróknak Homonnay Ádám, hozzátéve, jelenleg "információszerző rétegvizsgálat" zajlik, amelyet további fúrások követhetnek. Elmondta, várakozásaik szerint a készletek 15 évig biztosíthatják a kút működését. Homonnay Ádám arról is beszélt, hogy a vecsési kőolaj kiváló minőségű, nagy, már-már lekvár sűrűségű, 35-36 Celsius-fokon szilárd olajat nyernek ki rétegnyomással, és mivel az olajnak nincs gáztartalma, a termelésnek minimális a környezeti terhelése. A sajtóbejáráson elhangzott, hogy a Mol biztosítja az ország olajellátásának 10 százalékát, a vecsési kút a cég belföldi termelését 10 százalékkal, az ország teljes termelését 5 százalékkal növeli. Jócskán túl a csúcson. A sajtóesemény második helyszíne Algyő volt, ahol még sokáig a hagyományos olaj- és gázkitermelés marad a Mol fő profilja, miközben a társaság vizsgálja a megújuló energiaforrások telepítésének lehetőségét. Kardos László, a társaság algyői termelési régió vezetője elmondta, tíz éves előrejelzést készítettek, amelyet minden évben felülvizsgálnak és ez csökkenő mennyiségeket. A Csongrád-Csanád megyei Algyőn 1965-ben, egy tápéi termálforrás fúrása közben találtak először olajat. Vizet kerestek, de eltalálták az algyői olajmező szélét. Kutattak már a környéken korábban is, tudták, hogy itt egy gazdag széndidrogén mezőnek kell lennie. A 1980-as évek elején ez a térség biztosította a hazai gázfogyasztás kétharmadát és az olajtermelés felét. Olajvezetékek az algyői mezőn. Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 75 négyzetkilométer területű szénhidrogén mezőjén jelenleg évi 130 millió köbméter gázt termel ki  a Mol. Ez azonban 9-10 milliárdos magyar fogyasztásnak mindössze 1,5 százalékát adja. A kőolaj-kitermelés az 1980-as évek elején tetőzött, 1,6-1,7 millió tonna környékén, amely az akkori 2,5 millió tonna összfogyasztás több mint a felét adta. Jelenleg a kitermelés a csúcsidőszak szintjének csupán a tizedén áll. A szénhidrogénmező infrastruktúrája az 1970-es évek intenzív beruházási időszakában épült ki, több mint 2000 kilométer vezetékkel, és 1000 kúttal, de már csak minden ötödik működik. A kitermelés növelését célozzák az elmúlt években elindított 3D szeizmikus vizsgálatok, amelyekkel a reményeik szerint további készleteket fedezhetnek fel és folytatják a termelésnövelő eljárásokokat, új technológiák alkalmazásával. A bátrabbak fellépcsőztek... Homonnay Adám, a Mol termelési és kutatási igazgatója elmondta, hogy 2024-ben újabb fúrásokat végeznek az algyői mezőn. Hozzátette: a hagyományos működést addig kívánják folytatni, ameddig érdemi mennyiséget gazdaságosan ki lehet nyerni. A társaság szerint Algyőben van még 15-20 év. Hozzátette: olyan új, a fő tevékenységhez nem kapcsolódó, területeket is vizsgálnak, amelyekkel - a hagyományos kőolaj- és földgáztermelés mellett párhuzamosan - ipari méretekben is előállíthatnak megújuló energiát. 2025-2030 között már olyan tevékenységeket terveznek Algyőn, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a szénhidrogén kitermeléséhez. Ilyenek az olajtartályok egy másik tetejéről fotózva. A Mol tanulmányokat készített a hidrogéntermelés lehetőségeiről és a megújuló energiaforrások, mint a geotermikus energia vagy napelempark létesítését is tervezik a területen. Jövőre helyezik üzembe az áramellátást biztosító 1,5 megawatt kapacitású naperőművet és egy 5 megawattos turbinás erőmű építése is terítéken van. 20 millió éve indult el az a folyamat, hogy Algyő alatt földgáz és kőolaj legyen. Az első 10 évben saját rétegenergiával jött a felszínre, később vízbesajtolással, segédgázzal „ösztökélték”. Ma már kémiai és bajtériumos termeléshkihoztatal növelő eljárást is alkamaznak. A termelvény tetején úszik a "nettó" olaj. Algyőn már csak 2-3 százalék az úgynevezett termelvény olajtartalma, a többi víz és ezt a sajtótájékozatatón kitűnően szemléltették is. A vizet természetesen szigorúan vissza kell sajtolni. Két üveget mutattak a sajtótájékoztatón, egyikben zavaros valami volt, a másikban a kevéske letisztult olaj úszott a víz felszínén. Algyőről természetesen Százhalombattára megy az olaj a vezetéken. A diaképes ajtótájékoztató után egy nagy kört tett az újságírós csapata az üzem területén, mindent lehetett fotózni, sőt kettesével egy olajtartály tetejére is felmehettek az újságírók. Madártávlat. A külön nem jelölt fotók a szerző felvételei. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!