Szerző: Heimer György A valamivel kevesebb, mint 3,6 millió forintos bevezető áron forgalomba kerülő mini a praktikumot ötvözi a divatos dizájnnal. Az alig több mint 3,6 méter, hosszú, kétfajta, 66, illetve 87 lóerős motorral szerelt miniben – ha muszáj – akár öten is elférnek, csomagtartója a kategória méreteihez képest jókora, 252 liter. Mindez több más, az év során később bemutatkozó modellújdonsággal együtt azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen javarészt a Hyundai nagyszerűségét propagálni hivatott reklámkövetek vitték a szót. Kiss Ramóna színésznő, Michelisz Norbert, a márka színeiben versenyző túraautós világbajnok és Rácz Jenő Michelin-csillagos séf (élet)történetei – Ördög Ibolya, a Hyundai Magyarország sajtófőnökének kérdéseire – anekdotikusan arról szóltak, hogy sikereiket szívós erőfeszítések árán úgy érték el, mint a Hyundai.  Kiss Ramóna színésznő és Michelisz Norbert, a márka színeiben versenyző túraautós világbajnok  A dél-koreai autógyártó ugyanis szinte a semmiből, tüneményes gyorsasággal jutott fel a csúcsra, ma már a világ élvonalbeli járműgyártó gigászaival verseng. A szerteágazó üzletágakban érdekelt Hyundai látványos versenyképességének egyik titka – jegyezte meg a szóvivő –, hogy integráltan, házon belül szinte mindent maga állít elő. Európában ma már évi 600 ezer darabos járműgyártó kapacitással is jelen van. Többi között a csehországi Nosovicében, ahonnan az ott készülő Hyundai modellek mellett motorokkal ellátja a tulajdonába tartozó Kia szlovákiai Zsolnán működő autógyárat is. Ez utóbbi is a dél-koreai autómulti sajátossága: a két testvérmárka gyártmányai ugyan közös fedél alatt, közös főegységekből készülnek, de a piacon teljesen különállóan, egymás konkurenseként lépnek fel. Így van ez Magyarországon is. A Hyundai a holland AutoBinck járműkereskedő-cégcsoport égisze alatt importál és értékesít, a Kia viszont gyári képviseletként tevékenykedik. A Carinfo adatai szerint tavaly, az újautók piacán közel 5 ezer darabos eladással 11-ik, a Kia pedig mintegy 8 ezerrel a 8-ik helyen végzett.

Gróf Széchenyi Ödön (a legnagyobb magyar fia, lent) 1867-ben a franciaországi Lyonban látott példa nyomán javasolta, hogy a budai Várhegy Duna felőli oldalán építsenek kötélvontatású hegyi vasutat, azaz siklót. Kezdeményezését gyorsan felkarolták, mert akkoriban majd minden közhivatal a Várban székelt, a hegyre viszont nem lehetett tömegközlekedési eszközzel feljutni. Az építkezés Wohlfahrt Henrik vezetésével 1868-ban kezdődött meg, a folyamatosan módosuló tervek alapján folytatott munka 182 300 forintot emésztett fel és másfél évig tartott. A 95 méter hosszú, 50,55 méter szintkülönbséget leküzdő, 30 fokos lejtésszögű Budai Hegypálya alsó állomása a Clark Ádám téren, az Alagút mellett, a felső a Várban, a Szent György téren van. Az alsó indítóépület romantikus stílusú vidéki kúriára emlékeztetett, középső előre ugró részében helyezkedett el az indítócsarnok, a két szárnyban iroda és raktár máködött, felül szerényebb kivitelű fogadóépület kapott helyet. A lépcsőzetesen egymásra épült három elemből álló két kocsit, amelyekben 24-24 ember utazhatott, a bécsi Spiering gyár készítette el. A 35 lóerős gőzgépet is Bécsből, Schulz Tódor üzeméből hozták, míg a gőzkazánokat az Első Magyar Gépgyár szállította. A gőzgépet az alsó állomáson helyezték el, a kilenc láb (mintegy 2,7 méter) átmérőjű hengerre tekeredő kötél ingajelleggel fent kötötte össze a két kocsit, a gravitáció erejével egyensúlyozva ki azokat, csak mozgatásuk igényelt többletenergiát. A kocsik két végéhez a drótkötél mellett kapaszkodó vaskörmöket is kapcsoltak, amelyek a kötél elszakadása esetén a pálya mentén elhelyezett gerendákba kapaszkodva állították volna meg az elszabaduló kocsikat. A csodálatos panorámát biztosító siklóra a jegy az első osztályon hat, másodosztályon négy krajcárba került. A világ második siklóját (korábban csak Lyon dicsekedhetett ilyen közlekedési eszközzel) 1870. március 2-án helyezték üzembe, megelőzve a fogaskerekű 1874-es felavatását. A sikló nemcsak népszerűnek, hanem biztonságosnak is bizonyult, történetének első 75 éve alatt csak egyetlen baleset történt (1896-ban), az sem műszaki okokból, hanem emberi mulasztás miatt, ezután szüntették meg az állóhelyeket. A siker láttán csakhamar újabb pályákat terveztek: a Döbrentei tértől a gellérthegyi Citadelláig, valamint a Tabán és a Svábhegy között, ezek azonban sohasem valósultak meg.   A sikló a koncesszió lejártával, 1920-ban a főváros tulajdonába került, 1932-ben átvette át a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT), a BKV elődje. Mivel forgalma egyre nőtt (1943-ban már kétmillió utast szállított), többször felmerült a villamosítás igénye, de a felújítás rendre elmaradt. A második világháborúban, Budapest ostroma alatt 1944. december 20-án a felső állomást és a kocsit bombatalálat érte, a használhatatlanná vált sikló megmaradt berendezéseit elbontották, a síneket felszedték. A Várba a közlekedést buszokkal oldották meg, a sikló újjáépítése csak időről időre került szóba. Hosszú évek civil aktivitásának köszönhetően a főváros 1980-ban megbízta a Metróber vállalatot, hogy készítsen átfogó tanulmánytervet a sikló újjáépítésére. A civil mozgalomból állami, illetve fővárosi program lett, 1984-ben megkezdődött a helyreállítás, a pályát 18 millió forintért építették fel. Az ünnepélyes avatásra 1986. június 4-én került sor, a régi-új közlekedési eszközt egy nappal később, immár Budavári Sikló néven helyezték üzembe. A siklót 54 kW-os villanymotor hajtja, mind az indítás, mint a leállítás automatikus, a három méter átmérőjű hajtókerékkel működő vonóberendezés a felső állomásra került. A biztonságról úgynevezett rugóerő-tárolós fék gondoskodik, amely a kötél elszakadása esetén megállítja a járművet. A 24 fő befogadására képes, az eredeti mintájára, lépcsős kialakítású két kocsi, az északi pályán futó BS1 "Margit" és a délin futó BS2 "Gellért" ragasztva rögzített normál, 1435 mm széles pályán fut, egy másodperc alatt másfél métert tesz meg. (A járművek ennek duplájára is képesek lennének, de az utasok kérésére sebességüket 1988-ban felére csökkentették.) Az elpusztult állomások helyére új, korszerű, de a műemléki környezetbe illeszkedő épületeket terveztek, és újjáépítették a pályát keresztező sétányok gyalogoshídjait is. A budavári Sikló naponta reggel fél nyolc és este tíz óra között működik, éves forgalma mint 600 ezer-egymillió utas, a teljes árú jegy 1400 forintba kerül.   (az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga)

2020-ban másfél hónap alatt kilenc halálos gyalogosgázolás történt a fővárosban. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vizsgálatai szerint a kilenc esetből hatban egyértelműen a gyalogos volt a felelős. Balogh Ádám, a BRFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője elmondta, a balesetek leggyakoribb oka, hogy a gyalogosok nem a kijelölt átkelőhelyen mennek át vagy a tilos jelzés ellenére lépnek az úttestre. Egyre többször tapasztalják azt is, hogy a gyalogosok olyan tevékenységet végeznek, ami eltereli a figyelmüket a közlekedésről, és nem néznek körül: telefonálnak, üzenetet írnak, vagy éppen zenét hallgatnak. A BRFK szerint kirívóan sok haláleset történt az idén a figyelmetlenség miatt, ezért halálos gázolások felvételeivel szeretnék figyelmeztetni a lakosságot arra, hogy körültekintően közlekedjen. Azt írták: a halálos és az elütéses balesetek visszaszorítása érdekében a BRFK megkezdte a gyalogosok közlekedésbiztonsági ellenőrzését, ezt főként forgalmas kereszteződésekben végzik. A BRFK eddig két alkalommal ellenőrizte a gyalogosközlekedést, február 18-án Budapesten, a Blaha Lujza téren, a VIII. kerületi Baross téren és a VII. kerületben, az Erzsébet körút–Király utca kereszteződésében. Akkor a tájékoztatás szerint az ellenőrzések során összesen negyven emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. Második alkalommal február 25-én Budapest XX. kerületében, a Helsinki úton ellenőrizték a gyalogosforgalmat, és 35 járókelővel szemben kellett intézkedniük. Az intézkedések minden alkalommal figyelmeztetéssel zárultak.  

A személyautó márkák versenyében magasan nyert a Toyota (1301 autó, 146,4 százalékos növekedés 2019 januárjához képest), a márka piaci részesedése 9,23 százalék, mögötte második a Volkswagen (1176 személyautó, 53,32 százalékos növekedés), harmadik a Dacia (828 autó, 60,78 százalékos emelkedés). Negyedik a Skoda (748 személyautó, 15,48 százalék visszaesés), az ötödik helyen zárta januárt a Ford (613 személyautó, 28,3 százalékos mínusz), hatodik a Fiat (591 személyautó, 68,86 százalék plusz). Januárban még a Renault tudott ötszáz fölötti darabszámot elérni (568 személyautó, 84,42 százalék emelkedés). Kitűnően kezdte az évet a Peugeot (328 autó, 100 százalék plusz), a Citroen (255 autó, 186,52 százalékos növekedés), jól ment a Seatnak (163 autó, 36,97 százalék növekedés), a Ssangyongnak (39 autó, 39,29 százalékos plusz), a Teslának (23 autó, plusz 2200 százalék), a Land Rovernek (17 autó, 88,89 százalékos emelkedés), a Porschénak (17 autó, 325 százalékos bővülés) és az Infinitinek (60 százalékos emelkedés). Egyetlen autót sem adott át januárban a Lada és a Maserati. Gyenge bizonyítványt kapott a vásárlóktól az Opel (-34,79 százalék, 448 személyautó), a Suzuki (-79,60 százalék, 324 autó), a Nissan (-35,27 százalék, 189 autó), a Mazda (-34,5 százalék, 150 autó), az Audi (-35,71 százalék, 135 autó), a Jaguar (-50 százalék, 4 autó), a DS (-40 százalék, 3 autó) és a Smart (-66,67 százalék, 1 autó).   A magyar személyautó-piacon 2020-ben is a szabadidő-autók a legnépszerűbbek (3016 SUV), ezek tették ki az eladások 29,82 százalékát (bestseller Hyundai Kona 247 autóval). A népszerűségi listán ezután az alsó-középkategóriás járművek következnek, ezek tették ki az eladások 20,86 százalékát (bestseller a szintén a Magyarország Autója 2020 díjra nevezett Toyota Corolla 456 autóval), majd a nagycsaládos kedvezmény eredményeként harmadik legnépszerűbb kategória az egyterűké 17,42 százalékos részesedéssel (bestseller a Dacia Lodgy 360 autóval). A legkelendőbb kisautó a Magyarország Autója 2020 díjra jelölt Renault Clio (329 autó), a legnépszerűbb felső-középkategóriás kocsi a Magyarország Autója 2020 díjra jelölt Volkswagen Passat (185 autó), a minik között a Fiat 500 (277 autó) az első, a nagyautók között vezet a Mercedes-Benz E-osztály /T/AMG (61 autó), a Datahouse sportkocsi kategóriájában a Ford Mustang (23 autó), a luxusautók között fej-fej mellett a Mercedes-Benz S/AMG/Maybach (4 autó) és a BMW 7 (4 autó). A legkelendőbb kisteherautó a Ford Transit (199 jármű), a kishaszonjárművek között a Volkswagen Caddy (105 jármű), a legmenőbb pickup a Ford Ranger (235 jármű), a legnépszerűbb kisbusz pedig a Ford Tourneo Custom (169 jármű). Januárban is sok különlegesség kapott magyar rendszámot: egy Év Zöldautója 2020 díjra jelölt Audi e-tron, egy Bentley Bentayga, egy Mercedes-Benz S-osztály Maybach, egy Lexus RC F, egy Lexus LC500, egy BMW M5, két Audi SQ8, két Év Zöldautója 2020 díjra jelölt Mercedes-Benz EQC, két Tesla Model X, két Ferrari 812 Superfast, két Porsche 911, két Tesla Model S, hat Mercedes G AMG, hét Mercedes AMG GT, 15 BMW X5 M (!), 19 Tesla Model 3 (!). A nagyhaszonjárművek között a 16 tonna feletti kategória dominál (93 százalék fölötti piaci részesedéssel), szinte csak a nemzetközi fuvarozásban résztvevők vásárolnak új 3,5 tonna fölötti járművet (januárban összesen 254-et, 27,84 százalékos csökkenés). Parádésan indul a buszértékesítés, 160 ilyen járművet – több mint kétharmaduk hazai gyártmány - vettek januárban Magyarországon (2185,71 százalékos növekedés).   Top 30 új autó Magyarországon 2020-ban (I. hónap) (személyautó és kishaszonjármű) 1. Toyota Corolla 456 2. Toyota Yaris/Yaris Hybrid 386 3. Dacia Lodgy 360 4. Skoda Octavia 338 5. Renault Clio 329 6. Fiat 500 277 7. Hyundai Kona 247 8. Ford Focus 238 9. Ford Ranger 235 10. Opel Combo Tour 213 11. Ford Transit 199 12. Volkswagen Touran 190 13. Volkswagen Golf 186 14. Volkswagen Passat 185 15. Fiat Doblo 182 16. Ford Tourneo Custom 169 17. Dacia Logan 156 17. Toyota RAV4 156 19. Volkswagen Polo 148 20. Dacia Sandero 141 21. Jeep Renegade 140 22. Dacia Duster 137 22. Suzuki Vitara 137 autó 23. Kia Ceed 134 24. Skoda Kodiaq 128 25. Toyota C-HR 125 26. Peugeot Rifter 122 27. Volkswagen Tiguan 114 28. Kia Sportage 113 29. Citroen Berlingo Multispace 108 30. Fiat Ducato 106 30. Toyota Hilux 106 (forrás: Datahouse)   Milyen magyar járműveket vettünk 2020-ban? 2020 első hónapjában 10 113 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, 4,1 százalékkal többet (397 autó), mint 2019 első havában. A forgalomba helyezett személyautók mintegy 4 százaléka magyarországi gyárban készült. Nézzük, melyek voltak hazai gyártmányok. Az Év Magyar Autója 2020 díjra jelölt Suzuki Vitara vezet, a kompakt autó mögött második a szintén esztergomi S-Cross. Az idén forgalomba helyezett buszok kétharmada magyar gyártmány. Top 10 magyar jármű 2020 (I. hónap) 1. Suzuki Vitara 137 autó 2. Suzuki SX4 S-Cross 75 3. Kravtex KRX-2007/46-E Credo Econell 12 50 busz 4. Kravtex Credo 02 Inovell 12 45 busz 5. Mercedes-Benz CLA/AMG 39 6. Audi A3/S3 Limousine 27 7. Mercedes-Benz A-osztály/AMG 23 8. Audi Q3 8 8. Audi TT Coupé 8 10. Audi TT Roadster 1 (Forrás: Datahouse)   Biró Csongor