Az új jármű a Krajovában jelenleg gyártott EcoSport kisméretű SUV – és az 1,0 literes EcoBoost motor – mellett készül majd. A modell nevét és a gyártás megkezdésének időpontját később jelenti be a vállalat. A ma bejelentett 200 millió euróval együtt a Ford 2008 óta közel 1,5 milliárd eurót fektetett be romániai gyártási tevékenységébe. Még nemrégiben is komoly modernizálás történt a Krajova üzemben, ahol több mint 550 robotot állítottak munkába, még magasabb szintre emelve ezzel a fényező, az összeszerelő és a présüzemben folyó munka minőségét és hatékonyságát. Az új jármű gyártásának kapcsán a Ford Románia körülbelül 1500 betanított munkással és szakmunkással indítja be a harmadik műszakot, tovább bővítve ezzel a jelenlegi, több mint 4400 fős állományt. Az üzem teljes munkaerő-állománya ezentúl mintegy 5900 fő lesz.

Diákok ezrei készülnek világszerte, hogy új rekordokat állítsanak fel üzemanyag-hatékony autóikkal a megmérettetésen a londoni Queen Elizabeth Olimpiai Parkban július 5. és 8. között - közölte a kommunikációval megbízott ügynökség az MTI-vel. Az 1985 óta zajló versenyre idén 175 csapat érkezik 24 európai országból és más kontinensekről, hogy próbára tegye a mérnöki és tervezési képességeit és kiderüljön, ki tudja a legnagyobb távot megtenni a legkevesebb üzemanyaggal. Magyarországról négy csapat indul idén a megmérettetésre. Az Óbudai Egyetem teljesen új alapokra építi benzinhajtású járművét és nemcsak a hajtáslánc és a futómű, hanem a karosszéria is megújul. A tapasztalt indulónak számító Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata pedig a futómű és a hajtáslánc fejlesztése mellett a kormányzás hatékonyabbá tételére helyezte a hangsúlyt a városi koncepció kategóriában induló járművükön. Az egyetlen magyar középiskolás csapatként induló kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola tanulói elektromos járművükhöz új motorvezérlést terveznek, új csapattal és új sofőrjükkel szeretnék eddigi eredményeiket felülmúlni. Új sofőrrel és vezérléssel készül a Debreceni Egyetem Műszaki Kar csapata is. A tavalyi versenyen a legjobb eredményt a francia Microjoule-La Joliverie érte el 2503.9 kilométer/literes eredményével, amely olyannak számít, mintha egyetlen liter üzemanyaggal oda-vissza megtette volna a London-Marseille távolságot. Norman Koch, a Make the Future fesztiválok vezetője szerint a Shell Eco-marathon a legmagasabb szinten ötvözi a tudomány, a technológia, a műszaki és a matematikai ismereteket, amelyek aztán alkalmazhatók a mindennapi közlekedés hatékonyabbá tételében is. Az eredmények alapján látszik, hogy a csapatok évről évre egymást is inspirálják továbbfejlesztett járműveikkel és az energiával kapcsolatos új ötleteikkel, de ezek a fejlesztések a szakembereket is közelebb viszik az energiatakarékosabb járművek megértéséhez és betekintést nyújtanak abba, hogyan alakul a mobilitás a jövőben. A fesztivál látogatóinak lehetőségük nyílik arra, hogy testközelből kövessék a pályán zajló eseményeket, valamint különböző vitákon vehessenek részt, vagy kísérletezzenek azokkal az ötletekkel, amelyek megváltoztathatják az emberiség jövőjét.

Több mint 1,3 millió gépkocsit adtak el Európában áprilisban, ami 9,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot – idézte az európai autógyártók szövetségét, az ACEA-t a Magyar Idők. A lap szerint a magyar autópiac produkálta a legnagyobb növekedést: 38,9 százalékkal több gépkocsi talált gazdára a múlt hónapban, mint tavaly ilyenkor. Igaz, tette hozzá a lap, a nagy emelkedés mögött az alacsony bázis állt, számszerűen 12 056 darab autót adtak el a negyedik hónapban idehaza. A lap szerint a kiemelkedő adatot kellő távolságtartással szemléli a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE): a hazai személyautó-piac még mindig nem érte el azt a méretet, amely a 3,2 milliós flotta megújításához minimálisan szükséges. Az MGE erre az évre 125 ezres eladással számol.

Zajos, világraszóló hírveréssel a Rolls-Royce minap bemutatta legelső, s egyúttal a világ legdrágább szabadidős típusát. Az R-R Cullinan (amely egy gyémántféleségről kapta nevét) Angliában, helyi szállítással 90 millió forint (340 ezer dollár) körüli áron startol, de a kékvérű gyártómű személyre szabott extráival az ár több millióval magasabbra szökhet. Összehasonlításul a nagy rivális, a Bentley Bentayga suv V8-as dízelmotorral szerelt alapmodellje 184700 dollár. A Cullinan kicsit kisebb, mint a Rolls zászlóshajójának számító Phantom, de így is szép, nagy darab. A luxusterepjárók luxusa 5,34 méter hosszú, 2,16 méter széles, 1,83 magas, 22 collos kereken gördül, 2,7 tonnát nyom. A Phantomra kifejlesztett térvázas alumínium platformra épül, motorja is ugyanaz: 12 hengeres, 6,75 literes, 571 lóerős, a böhömnyi jármű végsebessége – minden bizonnyal leszabályozva – 250 km/óra. Csúcstechnikáiból kiemelik elektronikus vezérlésű futóművét is, amelynek jóvoltából a monstrum repülő szőnyegként siklik, s az ugyancsak a Phantomban tavaly debütált Flagbearer névre hallgató sztereo kamera segítségével a kocsi 100 km/óra sebességig „látja” az út egyenetlenségeit, ehhez hangolva a kerekek rugózását. Az összkerékhajtású luxusbatár ugyanakkor a terepen is otthon van: gázlómélysége 540 mm, ami a kategóriájában állítólag a legjobb értéknek számít (bár az „olcsóbb” Range Roveré 900 mm). A szabadidősnek kínált szuperluxus természetesen ugyanolyan pazar, többnyire kézimunkával gyártott kocsi-belsővel készül, mint a többi Rolls modell. A külső dizájn jószerivel konzervatív, például a hátsó ajtók hintómódra hátrafelé (nem a B-oszlopra szerelve) nyílnak. A tervezők ceruzáját a kilencszázhúszas évek „terepes” Rolls típusai vezették – idézte az Automotive News Europe (ANE) szakportál Giles Taylor Cullinan-dizájner szavait, aki szerint akkortájt az indiai mahardzsák tigrisre vadászva úttalan utakon is autózgattak. Az persze kérdés, hogy a mai vevők követik-e majd pénzes elődeiket, és az aszfaltról lemerészkednek-e majd vad terepre vagyont érő járgányukkal. Mindenesetre a kékvérű gyártón ez nem múlik, a Cullinan fejedelemi utazást kínál. Az átlagos suv-októl eltérően a 600 literes csomagtartót üvegfal választja el az utasfülkétől, annak érdekében, hogy a csomagtér-ajtó felnyitása még véletlenül se rontsa az utastér hőmérsékletét. A Rolls ugyanakkor mindenféle szabadidős modult is kínál. Egyebek közt egy olyat, hogy a csomagtartóból, elektromos mozgatással két kifelé forduló pótszék is kihúzható, s azon üldögélve lehet élvezkedni, így pecázni, olvasni, vagy csak bámulni a naplementét. De ha a kedves vevő mást kíván, létezik modul drónreptetéshez, fényképezéshez, sziklamászáshoz, vagy éppen hódeszkázáshoz, nem is részletezve a kocsihoz kínált míves étkészletet, csiszolt poharakat. BMW tulajdonába tartozó Rolls még nem részletezte, mekkora eladásokra számít a Cullinanból, de annyi tudható, hogy az éves gyártómennyiség 4 ezer darab körül mozog, a felvevő piacok élén a hagyományszámba menő amerikai mellé már Kína is felsorakozott. Ám a Cullinan megjelenése most ismét ráirányította a figyelmet a konjunktúráját élő szuperluxus kategóriára, amelynek gyártóihoz manapság csak úgy dől a profit. A magyarázat pofonegyszerű – jegyzi meg a már idézett Automotive News –, a gazdagabbak még gazdagabbak, ráadásul számuk egyre nő, s vagyonukból előszeretettel költenek ultraluxus kivitelű négykerekűekre is. Az eladások növekedése mellbevágó: 2002-ben az Aston Martin, McLaren, Bentley, Rolls-Royce, Ferrari és a Lamborghini összesített (globális) forgalma még csak 6475 darab volt, tavaly viszont már közel 30 ezer. Érdemes megjegyezni, hogy voltak idők, amikor messze nem húzott mindig ilyen jól a szekér. Az Aston az elmúlt száz évben hétszer ment csődbe. A Lamborghini is többször cserélt gazdát, mielőtt kikötött Volkswagennél, s annak idején a Rolls-Royce tulajdonjogának huzakodása közben majdnem odaveszett a Bentley is. Ma azonban ez már a felejthető múlt, a szuperluxus-manufaktúrák rekordprofitokat söpörnek be, a Ferrari esetében ez a ráta a legmagasabb, 30,1 százalék. A lázas keresletnövekedésen túl még számos tényező magyarázza a sikert. Ezek legfontosabbika, hogy a kissorozatú szuperluxusok gyártói merészen és rohamtempóban bővítik modellkínálatukat. A Rolls-suv csak a legújabb példa. A Bentley még 2003-ban rukkolt ki a GT Continental kupéval, Mercedes S osztály csúcsmodelljéhez hasonló áron. Miután ez bejött, 2016-ban piacra dobták a Bentayga suv-ot, amelyből 2016-ban több mint 10 ezer kelt el, az adja a termelés közel felét. A sportkocsigyártó McLaren ugyan nem kíván belevágni a suv-kategóriába, de ezzel együtt viharosan bővít: 2022-ig 15 új típust, illetve azok változatait ígéri. A legmerészebb terveket azonban az Aston Martin dédélegeti. Jövőre jön az Aston suv, utána a Ferrarival versengő középmotoros szuperautó következik, s a programjában az elektromos Lagonda is szerepel, amely a Rolls-Royce hasonló hajtású álommodelljével kíván versenyre kelni. Az ANE megszólaltatja az Aston nagyfőnökét, Andy Palmert is, aki korábban évtizedeken át a Nissan mágus-vezére, Carlos Ghosn mellett dolgozva leste el az autóipar marketingfogásait és most azokat a legendás brit sportkocsi-márkánál kamatoztatja. Nyilatkozatából kiderült, amikor 2014-ben átvette az Aston irányítását, ott még nem is volt ott tervosztály, a kész autókon rengeteg javítani való akadt, így – a Toyota híres kanban-módszereit alkalmazva – a mennyiséggel szemben keményen a minőségellenőrzésre helyzete a hangsúlyt. Palmer azonban  hangsúlyozta, hogy a mennyiségi növekedésnek határa van. Mint mondta, már csak azért is, mivel a szuperluxus kategóriában nem mennyiség, hanem a ritkaság és az exkluzivitás a fontosabb érték. HEIMER GYÖRGY