A vállalat villamosított modelljeinek, a teljesen elektromos és plug-in hibrid modelleknek az értékesítése 47 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és az augusztusban eladott összes autó 47 százalékát tette ki. A teljesen elektromos autók aránya az összes eladott autó 25 százalékát tette ki a hónapban. A januártól augusztusig tartó időszak összes eladása világszerte 498 464 autó, ami 11 százalékos növekedést jelent 2023 azonos időszakához képest. „Jó látni, hogy az augusztust folyamatos értékesítési növekedéssel tudtuk zárni. Erős márkánk van, és továbbra is szilárd vásárlói érdeklődést tapasztalunk a teljes kínálatunkban” - mondta Björn Annwall, a Volvo Cars kereskedelmi igazgatója és vezérigazgató-helyettese. „Az európai teljesítmény különösen biztató volt, mivel az elektromos járműveink eladásai továbbra is gyors ütemben növekednek, az EX30-as modellel az élen.” Európában az eladások augusztusban 21 119 autót értek el, ami 32 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A Volvo Cars elektromos meghajtású modelljeinek értékesítése 52 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és az augusztusban Európában. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Fotó: BKK A jellegzetes zöld biciklik 2014 óta színesítik Budapest városképét, a kezdeti 1100-as flottához képest ma már 2460 kerékpár található a főváros utcáin, illetve a bubihasználók és az állomások száma is jelentősen emelkedett. „A szolgáltatás idén szeptemberben ünnepli a tizedik jubileumát, ez alatt az idő alatt a BKK ügyfelei összesen 13,5 millió alkalommal utaztak MOL Bubival, és összesen körülbelül 27 millió kilométert tekertek” – összegzett az évforduló kapcsán Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója. Bárki számára elérhető lett a városi bringázás A kerékpáros közösségi közlekedési rendszer előkészítése 2007-ben kezdődött a kormányzati szintű Kerékpáros Magyarország Program részeként, amely 1,1 Mrd Ft európai uniós támogatást is biztosított a fővárosnak a MOL Bubi létrehozására. A közbringarendszer hamar népszerű lett, a MOL Bubi 1.0 sokat lendített a városi bringázás népszerűségén, a bevezetés után nem sokkal pedig egy – akkor különlegesnek számító – technológiai újítással is előrukkolt a BKK: a MOL Bubi applikációval okostelefonon is elérhetővé vált a bringabérlés, később pedig a FUTÁR utazástervező alkalmazásban is megjelentek a MOL Bubi-gyűjtőállomások. A szolgáltatás hatodik évére – a megváltozott felhasználói szokásokat és igényeket figyelembe véve – a BKK megújította a MOL Bubit, az első szériás kerékpárokat pedig a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül nehéz sorsú családoknak ajánlotta fel a társaság. A közbringarendszer 2021 tavaszára újjászületett: „egyszerűsödött a regisztráció és a bérletvásárlás folyamata, valamint sokkal könnyebben tekerhető kerékpárok jelentek meg a flottában. A MOL Bubi 2.0 rendszerében már nem kell fizikailag „bedokkolni” az állomáson a bicikliket, hanem okoslakattal lehet őket le- és felvenni, továbbá az alkalmazás is számos fejlesztéssel gazdagodott, illetve digitalizálódott a teljes regisztrációs, valamint fizetési folyamat” – emelte ki Bodor Ádám. A megújult MOL Bubi igazi sikertörténet lett, amelyet a számok is igazoltak: 5-8-szorosára nőtt az utazások száma, a bérlések összesített száma pedig átlépte a 8 milliót. Munkába és szórakozni is MOL Bubival járnak A BKK mobilitásfejlesztési igazgatója szerint a MOL Bubi evolúciója gyorsította a kerékpározás evolúcióját és a kerékpárbarát utcák, utak fejlődését is Budapesten: ma már minden korosztályban sokan közlekednek biciklivel, így MOL Bubival is. A BKK egy korábbi felmérése szerint a többség munkába járásra, illetve a munkából hazajutásra (57%) használja a zöld kerékpárokat, emellett sokan intézik ügyeiket, kisebb vásárlásaikat (49%) is MOL Bubival, sőt sokan szórakozni is közbringával járnak (40%). 2023-ban naponta átlagosan több mint 9 ezerszer utaztak a zöld biciklikkel, az elmúlt év legforgalmasabb napján (szeptember 13-án) pedig több mint 18 ezer utazást rögzített a BKK. Idén 8 hónap alatt átlagosan már több mint 10,5 ezerszer bubiztak naponta a fővárosban. 2024-ben tíz új állomással bővítette a rendszert a Budapesti Közlekedési Központ, köztük olyan népszerű és forgalmas csomópontokon, mint Kelenföld vagy a Kopaszi gát, illetve számos új felvevőhelyszínt alakítottak ki a XIII. kerületben is. Így összesen már 211 állomás áll a bringázni vágyók rendelkezésére. Új korszak jön A MOL Bubi nemcsak egy városi közbringa-szolgáltatás, hanem egy fenntarthatóságot segítő és közösséget építő eszköz is, amely 10 év alatt dinamikusan fejlődött. A szolgáltatáshoz kapcsolódó kreatív kampányok segítségével nemcsak a MOL Bubi-felhasználók és a megosztott kerékpárokkal történő utazások száma nőtt, hanem egyre több ember figyelme irányult a városi kerékpározás, az aktív és közösségi közlekedés, és a megosztott mobilitási szolgáltatások felé, amely nagyban hozzájárult a városi mobilitás átalakulásához, valamint Budapest megosztott mobilitásiszolgáltatás-portfóliójának fejlődéséhez. A flottában ma már összesen 2460 kerékpár áll a budapestiek rendelkezésére, a kerékpárokkal legfeljebb 10-15 perc alatt bárhová gyorsan el lehet jutni a város belső részein, hosszabb távolságokra pedig a közbringarendszer rugalmasan kombinálható a közösségi közlekedés egyéb szolgáltatásaival. A MOL Bubihoz számos esemény is kapcsolódik a fővárosban: a BKK rendszeresen szervez bringás reggeliket, a zöld biciklik pedig idén ősszel a Budapest Fashion Week és az Urban Asanas – Flow in the city jógaprogram keretében is megjelennek. „A közbringarendszer új korszaka 2026-ban kezdődik: a tervek szerint a Bubi 3.0-val megduplázódik a jelenlegi flotta, és nem csupán hagyományos, hanem elektromos rásegítésű kerékpárok is elérhetők lesznek. Az új eszközpark és állomások a jelenlegi szolgáltatási terület határán túli városrészekben – például az Örs vezér tere, Kőbánya-Kispest vagy Újpest-Városkapu környékén – élőknek is lehetőséget nyújtanak majd a megosztott kerékpárhasználatra” – mondta el Bodor Ádám. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

2024. szeptember első két hetére lezárták az M7-es autópálya egy szakaszát a Köröshegyi völgyhíd felújítása miatt. A munkálatok idején az utat a Zamárdi-felső lehajtótól a balatonszárszói lehajtóig használni nem lehet, a forgalmat a 7-es számú főútra terelik. Emiatt Zamárdi, Szántód és Balatonföldvár belterületén jelentősen megnövekedett a gépjárműforgalom. Egy-egy napon a legforgalmasabb időszakban Budapest irányába mindössze öt óra leforgása alatt közel hatezer jármű halad el. „Kollégáink folyamatosan jelen vannak, hogy vigyázzanak az ott élők biztonságára, kiszűrjék a gyorshajtókat és megelőzzék a közlekedési baleseteket. 2024. szeptember 2-a óta közel 2000 sofőr lépte túl a megengedett legnagyobb sebességet.” – írta a rendőrség. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

A BMW 2028-ban tervezi sorozatgyártásba küldeni első üzemanyagcella-technológiára épülő tisztán elektromos meghajtású modelljét (FCEV – Fuel Cell Electric Vehicle), amellyel újabb tisztán elektromos hajtáslánc-alternatívát kínál fel ügyfeleinek. Az üzemanyagcellára épülő hajtáslánc-technológia következő, sorozatgyártásra érett generációjának kifejlesztésén a BMW Group és a Toyota Motor Corporation közösen dolgozik, innovációs erősségüket és technológiafejlesztési szaktudásukat egyaránt latba vetve. Mindkét vállalat elkötelezett a hidrogéngazdaság bővítése és e tisztán elektromos hajtáslánc-technológia következő szintjének kifejlesztése mellett. A BMW Group és a Toyota Motor Corporation közösen fejleszti ki az üzemanyagcella-technológiára épülő tisztán elektromos meghajtás sorozatgyártásra érett változatát, amelynek központi elemei (a harmadik generációs üzemanyagcellák) a személyautók mellett a haszongépjárművekbe is beépíthetők lesznek. A BMW és a Toyota így számos modellsorozatban teheti elérhetővé ügyfelei számára a hidrogénalapú mobilitást, miközben az egyes modellek maradéktalanul megőrzik sajátosságaikat. Azáltal pedig, hogy a két vállalat osztozik az innovatív hajtáslánc-technológia kifejlesztésében és az egyes elemek beszerzésében, jelentős mértékben csökkentik a technológiafejlesztésbe invesztált költségeket is. A BMW 2028-ban tervezi sorozatgyártásba küldeni első üzemanyagcella-technológiára épülő tisztán elektromos meghajtású modelljét A BMW iX5 Hydrogen tesztflottájának sikeres nemzetközi debütálása után a BMW Group már gőzerővel dolgozik az első üzemanyagcella-technológiára épülő tisztán elektromos meghajtású modell sorozatgyártásának előkészítésén, amelynek műszaki alapját a közösen kifejlesztett, következő generációs hajtáslánc-technológia adja és a tervek szerint 2028-ban ünnepli világpremierjét. A hidrogént a globális karbonsemlegesítés jegyében ígéretes jövőbeni energiahordozóként tartják számon, amely a megújuló energiaforrások hatékony tárolóközegeként segíti a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtését, miközben a megújuló energiaforrások stabilabb és megbízhatóbb energiahálózat-integrálását is lehetővé teszi. A hidrogén az elektromos mobilitás azon még hiányzó darabja, amely ott kínál alternatívát, ahol a nagyfeszültségű akkumulátorról táplált tisztán elektromos meghajtás nem jelent optimális megoldást. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!