A Ford leányvállalata Magyarországon (1938-1949)

2017.11.21.
A Ford, amelynek mint korábbi cikkeinkben írtuk több képviselete is volt Magyarországon az 1930-as években a német orientációnak köszönhetően egyre jelentősebb szerepet töltött be a hazai autópiacon. Miután több, különféle tárgyalásra is sor került, amelynek eredményeként a MÁVAG megkezdte a Ford V8, majd az Eiffel típusok összeszerelését az Autótaxi vállalatnak, illetve a Hadügyminisztérium is Ford teherautók beszerzése mellett döntött 1938. októberében megalakult a Ford Motor Rt. Ekkor már adókedvezményekről is szó esett. A 150,000 pengő alaptőkével létrehozott Ford Motor Rt először a Kossuth Lajos téren rendezkedett be. Néhány hónappal később a Schlick-Nicholson Gépgyártól nagyobb területet vásároltak Angyalföldön. A Schlick-Nicholson a Váci út 47, míg a Ford a Váci út 45 alatt működött. A Ford új székháza és javítóműhelye 1940. júliusra készült el. A hivatalos avatóünnepségre november 2-án került sor. Ekkor már 186 munkás és 61 irodai tisztviselő dolgozott a cégnél.   Épül a Ford központ. Forrás: Benson Ford Museum   A Ford Motor Rt központi irodaháza a XIII. kerület Váci út 45 alatt. Forrás: Smolik Raymund Zoltán Az egyik szerelő, Lukács Lajos visszaemlékezése szerint: "A Ford műhely nagyon korszerű és példásan rendezett volt. A szerviz bejárata a Klapka utca felől volt, jobbra az alvázmosó, balra a műhely. Központi fűtést alkalmaztak, meleglevegő-befúvással. A segédmunkások csak nedves fűrészporral seperhették a betont, hogy ne legyen por. Év végn minden satupadot lefestettek, még a traverzekre is felküldték az inasokat, letörölni a port. A padlóban csatornák voltak kiképezve, ezekben a vályukban kellett állniuk a koacsinak, így szép sorban voltak mindig. Nagy fegyelmet, tisztaságot, rendet tanultunk. Borotváltan, tisztán lehetett csak dolgozni menni, aki nem megfelelő külsővel érkezett, azt a művezető hazaküldte. Futómunkák esetén addig nem lehetett a kocsihoz nyúlni, amíg a raktárból egy védőkészletet ki nem vettem. Ennek egyik oldala flanelből készült, kívül műbőrborítással. A sárvédőkre, az ülésre és a kormányra kellett feltenni. A munkarend szerint fél nyolc előtt a satupadnál kellett állni, kirakni a szerszámokat, átvenni a munkalapot. 100 perces munkaórák voltak, késés esetén negyedóra levonás járt, három késés után automatikusan lehetett menni a munkaügyi osztályra, leszámolni. Addig nem lehetett átblokkolni másik munkára, amíg a munkalap nem volt a kezemben. Minden részlegben dolgozóknak más színű volt a munkaruhájuk. Olyan nem fordulhatott elő, hogy köztünk, sárgaruhás motorszerelők között egy kékruhás váltószerelő csellengjen. Minden csengetésre történt, nem lehetett időt veszíteni. Csengőhang jelezte a munkakezdést, az ebédszünet elejét és végét, és persze a munkaidő lejártát is. ... A háborús években már 12 órát dolgoztunk naponta, és meglehetősen feszített volt a munkatempó. Reggel megkaptuk ládában az alkatrészt, s addig nem mehettünk haza, amíg nem volt kész a motor. ... A Fordnál soha nem kellett fizetésjavítást kérni. Ők tudták, hogy mikor kell fizetést emelni, nem is feldkeztek meg róla. Minden karácsonykor kaptunk három hét fizetést, aki legalább egy évet ott dolgozott. Aki kettőt, az már ötheti bért vihetett haza”.   Alkatrészraktár. Forrás: Smolik Raymund Zoltán A Ford Motor Rt 1939-1940 folyamán több hadi megrendelést kapott. A Weiss Manfréd iparvállalat a Hadügyminisztérium utasítására megvásárolta az amerikai Marmon-Herrington cég összkerékhajtás-rendszerét. 820 darab három tonnás Ford teherautót kellett átalakítaniuk. A hadügy a Ford V8 személygépkocsiból is nagyobb mennyiséget vásárolt – 151 (más források szerint 100) darabot parancsnoki járműnek használtak. A felépítményeket az Uhri Autókarosszéria-gyár készítette. Ezen kívül rádiós kocsi, mozgó központi távíró gépkocsi és mozgó központi kábelszállító gépkocsi is tartozott az állományba.   Ford teherautó a második világháborúban. Forrás: Fortepan/Lissák Tivadar. Képszám: 71201 A Ford Motor Rt 1941-ben újabb, 3000 négyszögöles telket vásárolt a Váci úton, ahol alkatrészek gyártására rendezkedtek be. Majd 1943-ban Kolozsvárott egy „középszerű ipartelepen” kezdtek bele olyan termékek gyártásába, amelyekhez Budapesten „nem volt megfelelő terület és gyárépület”. A Ford iratai szerint a második világháború során összesen 5000 (!) teherautót szállítottak a magyar hadseregnek. Időközben a Ford Motor Rt alaptőkéje 150,000-ről 800,000 pengőre nőtt! 1944. szeptemberében a Váci úti telepet több bombatalálat érte. Ekkor a gépeket leszerelték, s egy verebélyi raktárba, majd később Ausztriába szállították. A kolozsvári üzemet is be kellett zárni. A németek visszavonulásakor a Ford Motor Rt vezetőjének egy svájci állampolgárt, Edwin Maritz-t neveztek ki. Azt remélték, hogy a szovjet csapatok így nem fogják „német tulajdonú” vállalatként teljesen kifosztani az üzemet. 1945. februárjában, amikor még tartott Budapest ostroma a Vörös Hadsereg elfoglalta a Váci úti telepet. Maritz Budán ragadt. A legmagasabb rangú személy, akit a Hadsereg megtalált Nikolits László könyvelő volt, aki segített a Vörös Hadseregnek a Váci úti telep újraindításában. A környékbeli lakásokból összeszedték az elhordott bútorokat. A szovjetek adták a megfelelő gépeket, s február végén már újraindult a javítómunka. Áprilisban az Ipari Minisztérium átvette az irányítást. Továbbra is Nikolits maradt a vállalat vezetője. Az anyavállalat többször is megpróbálta rendezni a Ford Motor Rt helyzetét, de próbálkozásaik sikertelennek bizonyultak. A Ford szerelői által roncsokból összeépített teherautó 1945. tavaszán. Forrás: Benson Ford Museum 1946-1949 között a Ford ismét a polgári piac felé fordult. Egy akkoriban publikált ismertető szerint: „Rozzant kocsit és motort – ujjá varázsolja Ford!”   Reklámkiadvány, kb. 1947. A képre kattintva elolvasható a reklámvers! 1949. nyarán formálisan is sor került az államosításra. Ekkor már a MOGÜRT Autókereskedelmi Nemzeti Vállalat javítási és karbantartási részlegeként működött a Ford Motor Rt, amelyből az I. számú Autójavító Nemzeti Vállalat született. Az Autójavító NV vezetője Valter Medárd, a Méray Motorkerékpárgyár Rt korábbi üzemvezetője lett. Valter Medárd később a Magyar Autóklub elnökeként is funkcionált. Az 1. számú Autójavító Vállalat, később AFIT, a rendszerváltásig rendületlenül működött. 1950-ben a MOGÜRT egy delegációt küldött Kölnbe, hogy a hazai Ford tulajdonosoknak biztosítsák az alkatrészellátást. A Ford Motoren Werke képviselői megpróbáltak a hazai leányvállalat státuszáról beszélni, de kérésük süket fülekre talált. Felhasznált irodalom: Benson Ford Museum, Acc. 713, Box 2: Correspondence Foreign – Budapest, 1945-1946 (I-39) Benson Ford Museum, Acc. 880, Box 7 – FMC Hungary Magyarok Ford országban. Oldtimer Press, 2001 http://magyarjarmu.hu/helyszinek/budapest-xiii-kerulet-vaci-ut-45/ https://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Holocaust/Ford.pdf

Balesetet okozott, majd megsérült utasait hátrahagyva elmenekült

2017.11.21.
Egy gépkocsi közlekedett 2017. november 17-én 21 óra körül Debrecenben, az Erzsébet utcán a Petőfi tér felől a Salétrom utca irányába. A sofőr haladása során egy jobbra ívelő kanyarban a jármű sebességét nem az út vonalvezetésének megfelelően választotta meg, amely során felhaladt az úttest közepén lévő járdaszigetre, ahol kidöntött egy forgalomirányító jelzőlámpát, majd továbbhajtott és nekiütközött egy villanyoszlopnak. A balesetben a jármű egyik utasa könnyű, másik utasa pedig súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, a sofőr azonban a helyszínről a tőle elvárható segítségnyújtás nélkül elmenekült. Fotó: police.hu A rendőrök az esetről történt bejelentést követően adatgyűjtést végeztek, amelynek eredményeként megállapították, hogy a gépkocsit egy helyi autómosóból – a tulajdonos tudta és engedélye nélkül – hozta el a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfi, akit rövid időn belül azonosítottak és országos elfogatóparancsot adtak ki ellene. Miután a 23 éves helyi lakos megtudta, hogy a rendőrök keresik, 2017. november 20-án önként feladta magát a Debreceni Rendőrkapitányságon. A nyomozók S. Dávidot, aki érvényes vezetői engedéllyel nem is rendelkezik, gyanúsítottként kihallgatták, bűnügyi őrizetbe vették és előterjesztést tesznek előzetes letartóztatásának indítványozására. A Debreceni Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya a gyanúsítottal szemben segítségnyújtás elmulasztása bűntett, jármű önkényes elvétele bűntett és közúti baleset gondatlan okozása vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatja a nyomozást.   

A német autóipar nem mond le a belsőégésű motorokról

2017.11.21.
Elmondta, hogy a német autóipar évi 39 milliárd eurót fordít kutatás-fejlesztésre, többet mint bármely más ipari ágazat. Ennek nagy része az alternatív hajtásláncok fejlesztését szolgálja, de ezzel párhuzamosan nem tettek le a hagyományos hajtásláncok továbbfejlesztéséről sem. Még nem dőlt el, hogy a kettő közül melyik kerekedik felül a jövőben - mutatott rá. A belsőégésű motort közép- és hosszú távon szintetikus üzemanyagok alkalmazásával teljes mértékben klímasemlegessé lehet tenni, a technológia ehhez rendelkezésre áll, a kérdés már csak az, hogyan lehet költséghatékonyan nagy tételben előállítani szintetikus üzemanyagot - emelte ki. Az új hajtásláncokkal szemben a szintetikus üzemanyagoknak ugyanis megvan az az előnye, hogy a teljes forgalomban lévő járműállomány emissziós paramétereit javítja, nem csak az újonnan fogalomba helyezettekét - tette hozzá. A német autógyárak az automatizálás és a digitalizálás terén is a nemzetközi élvonalban vannak. "A német autógyárak világbajnoknak számítanak a hálózatra kapcsolt és önvezető járműtechnológiai szabadalmak benyújtásában. 2010 óta a szabadalmak 52 százalékát német autógyárak nyújtották be. A tíz legnagyobb szabadalomtulajdonos közül hat német vállalat, négy közülük autógyár, kettő pedig beszállító" - mutatott rá Wissmann. Az elkövetkező három-négy évben a német autóipar 16-18 milliárd eurót fordít digitalizálási fejlesztésekre. Az elektromos mobilitásra való átállást szolgáló fejlesztésekre a német autóipar 2020-ig 40 milliárd eurót fordít, modellkínálatát pedig több mint háromszorosára, a jelenlegi harmincról százra növeli. A megfelelő infrastruktúra kiépítését feltételezve az elektromos járművek részesedése az autópiaci értékesítésekben 2025-re Európában 15-25 százalékra emelkedik a VDA becslése szerint. Németországban a német autógyárak részesedése az elektromos autók eladásában jelenleg 64 százalék, Nyugat-Európában 52 százalék, Norvégiában pedig 58 százalék.  MTI

A nap gyávája: elfutott az ellenőrök elől egy kamionsofőr

2017.11.21.
A közlekedési hatóság munkatársai hétfő késő délután Teskándon állították meg ellenőrzésre a kamiont, amelynek sofőrje a közeli mezőgazdasági területen keresztül elmenekült előlük. A helyszínre hívott rendőröket a szomszédos Babosdöbréte körzeti megbízottja értesítette alig egy órával később, hogy a keresett férfi a falu italboltjában van. Az 56 éves érdi sofőr ellenőrzése során kiderült, hogy több bírósági határozattal is jogerősen eltiltották őt a járművezetéstől. Mindezen túl az alkoholszonda is pozitív értéket mutatott, ezért a rendőrök mintavételre is előállították, majd szabálysértési őrizetbe vették. A férfi ellen ittas járművezetés, valamint az eltiltás hatálya alatt történt járművezetése miatt indult szabálysértési eljárás. MTI

Megkezdődtek az M70-es autóút kiszélesítésének munkálatai

2017.11.21.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és fejlesztéséért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a 10,1 kilométernyi útszakasz bővítése nettó 16,7 milliárd forintba kerül. A beruházás tartalmazza a magyar-szlovén határon, Tornyiszentmiklósnál tervezett pihenőhely megnyitásához szükséges közművek, illetve létesítmények megépítését, továbbá a bal pályán meglévő kilenc híd összekötését a jobb pályán kialakítandó hídszerkezetekkel. A jobboldali pályaszakasz kialakításával együtt a Mura folyó árvízvédelmi töltésszakaszának átépítését is elvégzik a kivitelezők - tette hozzá. Az államtitkár felidézte, hogy a bővítés előtt "halálútnak" nevezték a balkáni országokat és Nyugat-Európát összekötő autópálya-hálózatban egyedüliként egy-egy sávra szűkülő, 2005-ben átadott gyorsforgalmi utat a számos tragikus baleset miatt. A 21,3 kilométer hosszú autóút fejlesztése azt követően indult el, hogy 2011-ben hat halálos áldozatot követelő, illetve három súlyos és 23 könnyű sérüléssel járó buszbaleset történt Csörnyeföld közelében. A baleset után néhány hónappal az egysávos szakaszokon megszüntették az előzési lehetőséget, illetve fizikailag is szétválasztották a két oldalt, amelynek köszönhetően azóta jelentősen csökkent a balesetek száma. Kitért arra is, hogy a Letenye térségében élők vagyonát és személyes biztonságát védi majd a fejlesztés részeként a Mura árvízvédelmi töltésének megerősítése. Az M70-es bővítése mellett megkezdődött a munka a Mura Nemzeti Programban is, ami - mint fogalmazott - a hagyományainkra és értékeinkre alapozott komplex vidék- és gazdaságfejlesztési csomag. Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy egy új európai uniós alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztár forrásaiból valósul meg az M70-es bővítése, amely 2019-re készül el. Magyarországnak ebből az alapból három eddigi pályázati körben összesen 338 milliárd forint támogatást sikerült elnyernie közlekedésfejlesztésre. Hozzátette, hogy az M70-es beruházásával párhuzamosan valósul meg az M15-ös bővítése, amellyel a magyar főváros és Pozsony között válik teljessé az autópálya-kapcsolat. A közúthálózat fejlesztésére a 2022-ig tartó időszakban mintegy 2500 milliárd forintot fordít Magyarország. A kormány 900 kilométernyi új gyorsforgalmi szakasz megvalósításáról döntött, kiépülnek az autópályák, autóutak országhatárokig tartó szakaszai - jelezte Mosóczi László. Ma Ausztria, Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia érhető el a határátlépési pontig gyorsforgalmi kapcsolattal, de az elmúlt 20 évben kiépült kapcsolatok a következő öt évben csaknem megduplázódnak - mondta. Pántya József, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. útfejlesztési igazgatója közölte: az M70-es építési közbeszerzési eljárásának nyertese a közös ajánlatot tevő Colas Út Zrt. és az EuroAszfalt volt, a munkálatok már elkezdődtek. Elvégezték a  terület lőszermentesítését, a vízszintes területeken befejeződött a cserjeirtás. Jelenleg a beszállítóutakat építik ki és kezdik a töltéshez szükséges anyagok deponálását, több ponton zajlanak a régészeti feltárások is, illetve elvégezték már a leendő hidak próbacölöpözését. A fejlesztés során nemcsak a még hiányzó új jobbpályát építik ki, de a meglévő szakaszokat is szélesítik, Murarátka térségében pedig 740 méter hosszú zajvédő fal épül - ismertette a NIF igazgatója. Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott beszédében arra emlékeztetett, hogy amikor 2005-ben átadták az M70-est, naponta csupán 1600 jármű vette igénybe, ez a szám 2011 nyarára azonban már csaknem elérte a 10 ezret. A 2011-ben történt halálos buszbalesetet követően a zalai kormányhivatal kezdeményezte egy munkacsoport létrehozását, az általuk javasolt biztonsági átépítéseknek köszönhetően azóta jelentősen csökkent a balesetek száma. MTI
Címkék: 

Európának alacsonyabb reptéri díjakra és kiszámíthatóbb légtérre van szüksége

2017.11.21.
Thomas Reynaert, a 15 európai légitársaságot és légi szövetséget tömörítő szervezet ügyvezetője Budapesten a kelet-közép-európai légiközlekedéssel kapcsolatos konferencián kedden elmondta, 2016-ra a jegyárak az 1992-es szint tizedére csökkentek, és nyolcszor több járat közlekedik naponta, de a jövőbeni fejlődésnek gátat szabhat a repülőtéri illetékek emelkedése. Ennek oka, hogy a monopol helyzetben lévő, nagy piaci dominanciával bíró repülőterek átláthatatlan módon képezik az áraikat és visszaélnek fölényükkel. Ezt a folyamatot már az Európai Bizottság is felismerte, és tárgyalásokat kezdeményeztek a helyzet megoldása érdekében - mondta. Az európai légiközlekedés másik nagy problémáját Thomas Reynaert szerint a légiforgalmi irányítók sztrájkjai jelentik. Az elmúlt hét évben 117 munkabeszüntetés volt, ezek 217 napig tartottak, a legtöbb Franciaországban, Portugáliában, Olaszországban és Görögországban volt. Ezek miatt 12 milliárd eurótól esett el a szektor, de ebből csak 6 százalék a légitársaságoknál kieső bevétel, a legnagyobb részt, 59 százalékot a turizmusban el nem költött pénz jelenti, és ez a leginkább Franciaországot sújtotta. Az ügyvezető hangsúlyozta, azt kérték a légitársaságok nevében, hogy a sztrájkot legalább három nappal korábban jelentések be, mert így hatékonyabban lehet a járatokat másik útvonalon célba juttatni és az utasokat is könnyebb átfoglalni. Thomas Reynaert kitért arra is, hogy a kormányok által kivetett repülőtéri adók teljes eltörlésével 215 milliárd euróval növekedne a GDP az unióban, 110 ezer új munkahely jöhetne létre, így az adó eltörléséből származó bevételkiesés megtérülne. MTI
Címkék: 

85 milliárdos fejlesztés a Bridgestone tatabányai gyárában

2017.11.21.
A fejlesztés keretében az első, 47.200 m2-es gyár mögé egy új, 97.200 m2-es csarnok épült, amellyel az üzem alapterülete több mint kétszeresére, 144.400 m2-re bővült, az új gyáregységbe pedig nemzetközi szinten is a legkorszerűbb gyártástechnológiáját telepítette a vállalat – mondta el az avatáson Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya Kft. ügyvezető igazgatója. Az ünnepélyes avatás.Viktor miniszterelnök (b), Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója (b2), Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő, Adolfo Llorens, a Bridgestone Manufacturing Európa, Közel-keleti és Afrikai (EMEA) régiójának senior alelnöke és Dzsunicsi Koszuge, Japán budapesti nagykövete (takarásban) a társaság kibővített gumiabroncsgyárának avatóján Környén 2017. október 26-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán A vállalat európai szinten is egyedülálló digitális gyártástechnológiát telepített tatabányai üzemébe, ahol immár K+F tevékenységet is folytat, és itt gyártja egyik legkorszerűbb terméke, a DriveGuard abroncsok méretválasztékának közel felét. 2020-ig újra megduplázódik a kapacitás Bár Japán 8000 kilométerre van Magyarországtól, az Európán kívüli országok közül a második legnagyobb befektetőnek számít az országban, 151 japán cég 30 000 dolgozónak ad munkát - ismertette a kormányfőaki elmondta azt is, a beruházáshoz a kormány közel 2,4 milliárd forint támogatást adott. MTI Fotó: Máthé Zoltán A tatabányai Bridgestone gyár kapacitása a fejlesztés eredményeként évi 1,8 millióról 3,6 millió darab abroncsra bővült. A kibővített gyár 2020-ban éri majd el tervezett maximális kapacitását, amikor is évente 7,2 millió gumiabroncs készül majd gyártósorain, az autósok által kedvelt Bridgestone és Firestone márkákból. Folyamatos növekedés A Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. 2008-ban kezdte meg a főleg prémium kategóriás gépjárművekre szánt, nagy sebességindexű személyautó és terepjáró abroncsok gyártását. A vállalat még 2013-ban, a Magyar Kormánnyal aláírt Stratégiai Együttműködési Megállapodást követően döntött tatabányai gyártóüzemének 85 milliárd forint (276 millió Euro), saját tőkeberuházással történő fejlesztéséről. Világszínvonalú gyártástechnológia A Bridgestone gyárai közül, a világon elsőként a tatabányai gyárba került beépítésre egy új típusú mixer, amely jobb, egyenletesebb minőségű gumi alapanyagot állít elő az abroncsgyártáshoz. A jobb minőségű alapanyagból, a Bridgestone új – Japán után Európában először itt alkalmazott – mesterséges intelligencia alapú EXAMATION digitális gyártástechnológiájával készülnek a gumiabroncsok, amelyek minőségét 480 ponton méri és elemzi a rendszer annak érdekében, hogy a gyártás gyors és pontos, az abroncsok minősége pedig kiváló legyen. Ugyancsak egyedülállónak számít a vulkanizálásra váró abroncsok szállítását és tárolását végző, teljesen automatizált, 70.000 darab abroncs tárolására alkalmas raktár, valamint a végellenőrző és palettázó rendszer is, ami pedig a folyamatok hatékonyabb és pontosabb elvégzését teszi lehetővé. „Vállalatunk azért döntött e jelentős kapacitás- és technológiafejlesztés Tatabányán történő megvalósításáról, mert a befektetés-ösztönző gazdaságpolitika eredményeként Magyarországon az elmúlt években dinamikusan fejlődött a gépjárműgyártás, amelyhez beszállítóként kívánunk kapcsolódni. Célunk, hogy minél több Magyarországon készült autóra magyar gumiabroncsok kerüljenek, ez a fejlesztés pedig elősegíti azt, hogy európai és magyar vevőinket még kiválóbb termékekkel és szolgáltatásokkal támogassuk ebben” - mondta Adolfo Llorens, a Bridgestone Manufacturing senior alelnöke.  „A most lezárult fejlesztésnek köszönhetően tatabányai gyárunk jelentős K+F tevékenységet támogat az Európai Technológiai Központtal szorosan együttműködve az új abroncsok alapanyag-fejlesztése terén” – mondta Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya Kft. ügyvezető igazgatója. „Ennek is köszönhető, hogy a vállalatunk Magyarországra telepítette egyik legkorszerűbb abroncsa, a többszörös innováció- és termékdíjas DriveGuard gyártását, amellyel defekt esetén további 80 km-t tehetünk meg, akár 80 km / óra sebességgel” – tette hozzá Topolcsik Melinda. Topolcsik Melinda    
Címkék: 

Mozgáskorlátozottak életét változtatná meg a Toyota

2017.11.21.
Világszerte milliók élnek az alsó végtagokat érintő paralízissel, melynek leggyakoribb kiváltó oka az agyvérzés, a sclerosis multiplex, valamint a gerincvelő sérülése. Bár nem léteznek a paralízisre vonatkozó globális statisztikák, az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente 250 000 - 500 000 gerincvelő sérülés következik be világszerte. A Toyota Mobilitási Alapítvány a Nesta’s Challenge Prize Centre partnereként 4 millió dollár díjazású, globális versenyt hirdetett, hogy megváltoztassa az alsó végtagokat érintő paralízissel élő emberek életét. A mesterséges intelligencia és a robotikai fejlesztések területén élen járó, már ma számos társadalmi kérdésre választ adó, gyógyászati és partner robotot kínáló autógyártó kezdeményezéséhez hasonlóra még nem volt példa a világban. A győztesek bemutatására 2020-ban, Tokióban kerül sor „Mobilitási vállalatként, egyben a világ legzöldebbnek és leginnovatívabbnak tartott autógyártójaként és a társadalmi felelősségvállalás számos területén komoly erőfeszítéseket tevő vállalatként a Toyota szilárdan hisz abban, hogy a mobilitás szabadsága, a kihívások legyőzésének és az álmok valóra váltásának lehetősége mindenkinek jár. Az egyre gyorsuló technológiai és környezetvédelmi fejlesztések korában e kezdeményezés érzékletesen fejezi ki a Lexus prémium márkát is jegyző Toyota elköteleződését egy olyan befogadó és fenntartható társadalom megteremtése iránt, amelyben mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy a lehetetlen határait feszegesse.” – fogalmaz Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője. A Mobility Unlimited Challenge világszerte keresi azokat a csapatokat, amelyek olyan korszakváltó technológia megalkotására képesek, ami radikálisan növeli a paralízissel élő emberek mobilitását és függetlenségét. Az alábbi inspiráló videó kiválóan ragadja meg a Toyota jövőképét: https://www.youtube.com/watch?v=5bE-Qg9yHX0&feature=youtu.be A Mobility Unlimited Challenge világszerte a kreatív gondolkodást kívánja az innováció felgyorsításának és a felhasználókkal való együttműködés ösztönzésének szolgálatába állítani, hogy megszülethessenek azok a győztes eszközök, amelyek megváltoztatják az alsó végtagokat érintő paralízissel élő emberek életét. A verseny az intelligens rendszerekhez kapcsolható, személyes mobilitást segítő eszközök kifejlesztését jutalmazza. A jövő mobilitási megoldásaiba a mesterséges külső váztól kezdve a mesterséges intelligencián át a gépi tanulásos módszerekig, a felhőalapú számítástechnikától az akkumulátorokig bármi beletartozhat.  Az intelligens mobilitás technológiai innovációi számtalan lehetőséget hordoznak az olyan személyes eszközök létrehozásához, amelyek jobban illeszkednek a felhasználó testéhez, illetve környezetéhez.  Ám a felvevőpiac kicsi és szórványos volta, a szabályozási korlátok, valamint az egészségügyi és biztosítási rendszerek megtérítési gyakorlatainak összetettsége miatt e korszakváltó technológia gyakorlati bevezetése, az alkalmazás elterjedése igen nehézkes. E problémák miatt ez a terület nem kellően vonzó a kisebb, új szereplők számára, és a piacon már jelen lévő fejlesztők sem hoznak létre innovatív, piacképes megoldásokat. A különböző helyszínek közti mobilitás területén ugyan hatalmas fejlődés ment végbe, a mindennapi életet befolyásoló fejlesztések szintjén mégis lemaradás tapasztalható. A Mobility Unlimited Challenge Prize felhívás mögött világszerte számos, alsó végtagokat érintő paralízissel élő követ áll. Globális nagykövetek: Aki Taguchi, a Japán Paralimpiai Szövetség igazgatója; August de los Reyes, a Pinterest dizájn-igazgatója; Yinka Shonibare MBE, Turner-Prize-ra jelölt, brit-nigériai művész; Sandra Khumalo dél-afrikai evezős; Preethi Srinivasan indiai sportoló, az ügy népszerűsítője; Sophie Morgan angol tévébemondó; Tatyana McFadden amerikai kültéri és terepversenyző, valamint Dr. Rory A Cooper, a Pittsburghi Egyetem Human Engineering kutatólaboratóriumának igazgatója.   „A kihívás most indul, és 2020-ban, Tokióban ér a csúcsra.  Ez egy olyan világ körüli utazás, ahol a technológia, a dizájn és a mérnöki tudományok legkiválóbb elméi versenyeznek egymással azért, hogy a környezetet és a társadalmat élhetőbbé tegyék az alsó végtagokat érintő paralízissel élő emberek számára. Tudjuk, hogy még nem létezik kész megoldás, de ez a felhívás azért van, hogy olyan emberekkel dolgozhassunk együtt, akik segítenek abban, hogy a megoldás megszülessen.” – fogalmaz Ryan Klem, a Toyota Mobilitási Alapítvány programigazgatója. „A Challenge Prize felhívások azért vannak, hogy létrejöjjenek az innovációk.  A Mobility Unlimited Challenge a mozgás szabadságáról szól, és azokat a fejlesztőket támogatja, akik olyan élvonalbeli, személyes mobilitási eszközöket hoznak létre, amelyek az okos technológiákhoz és az intelligens rendszerekhez kapcsolódva megváltoztatják az emberek életét." – teszi hozzá Charlotte Macken, a Nesta’s Challenge Prize Centre munkatársa. A szakértői bizottság öt döntőst választ ki, akik egyenként 500 000 dollárt kapnak majd arra, hogy koncepciójukat prototípussá fejleszthessék. A fődíj 1 000 000 dollár, melyet a győztes arra használhat fel, hogy a Tokióban, 2020-ban bemutatott győztes koncepciót felhasználók számára alkalmazható eszközzé fejlessze. A Mobility Unlimited Challenge célja, hogy olyan kisebb fejlesztőket nyerjen meg és támogasson, akiknek máskülönben nehézséget jelentene betörni a kisegítő technológiák piacára. A Discovery Awards 50 000 dollár indulótőkével támogatja azt a 10 csoportot, amelynek ígéretes koncepciói befektetés hiányában még a jelentkezésig sem jutnának el.  Az érdeklődő fejlesztők a következő oldalon jelentkezhetnek a felhívásra: https://mobilityunlimited.org/ A dizájn univerzális alapelve a környezet igazságosabbá tétele, s mivel természetesen a Mobility Unlimited Challenge is erre épül, így a nevezett munkák egytől egyig felhasználó-központúak lesznek. A verseny innovációs katalizátori szerepet tölt majd be, hiszen a jelentkezők által felfedezett megoldások az emberiség hasznát szolgálják, s együttes alkotási folyamatot indítanak be. A Mobility Unlimited Challenge zárásaként a Toyota Mobilitási Alapítvány és Nesta’s Challenge Prize Centre a támogatott innovátori csapatokkal létrehozza az áttörést jelentő technológiai fejlesztéseket, új fejezetet nyitva ezzel az alsó végtagokat érintő paralízissel élő emberek személyes mobilitásának történetében.  A Toyota Mobilitási Alapítvány A Toyota Mobilitási Alapítványt a Toyota 2014-ben egy valóban mobil, az embereket lakóhelytől függetlenül jobb élethez hozzásegítő társadalom megteremtésének céljával hozta létre. Az alapítvány célja az erőteljes mobilitási rendszerek támogatása, egyúttal a mobilitási egyenlőtlenségek megszüntetése.  A Toyota Mobilitási Alapítvány világszerte innovatív mobilitási megoldások megteremtésén dolgozik, melyek körébe egyaránt beletartoznak a világ legforgalmasabb városainak forgalommérséklő fejlesztései, illetve a hidrogén energiaforrásként való használatára tett lépések. A Toyota Mobilitási Alapítvány küldetésének értelmében egyre több embernek kell megadni a lehetőséget, hogy egyre több helyre juthasson el. Ennek érdekében meg kell osztani a tudást, partnerségi kapcsolatokat kell létrehozni, valamint újító szellemiséggel kell belefogni a munkába, hogy a társadalom mindenki számára élhetőbbé váljon.  Az alapítvány hasznosítja a Toyota technológiai, biztonsági és környezetvédelmi szakértelmét, valamint egyetemekkel, kormányokkal, nonprofit szervezetekkel, kutatóintézetekkel és egyéb szervezetekkel működik együtt, hogy világszerte felhívja a figyelmet a mobilitással kapcsolatos, megválaszolatlan kérdésekre.  

A Volkswagen a siker útján halad a Jövőre Szóló Megállapodással

2017.11.21.
A részleges előrehozott nyugdíjazást tekintve a Volkswagen ugyancsak a megfelelő pályán halad, a 2020-ig kitűzött cél 94 százalékát máris teljesítve. A Jövőre Szóló Megállapodás fekteti le az alapját a Volkswagen márka “Transform 2025+” stratégiájának. 2020-tól ez a stratégia várhatóan évi 3,7 milliárd eurós pozitív hatással lesz a bevételekre, és jelentősen javítja majd a márka hatékonyságát és versenyképességét. Herbert Diess, a márka igazgatótanácsának elnöke úgy fogalmazott: „Jelentős előrehaladást értünk el a Jövőre Szóló Megállapodással, de még így is nehéz út áll előttünk. Hatékonyabb termelékenység, optimalizált munkafolyamatok és karcsúsított, erőteljes struktúrák az üzlet minden területén – mindez elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy tartósan biztosíthassuk a Volkswagen jövőbeni életképességét. Intenzíven fogunk dolgozni mindezeken a következő néhány évben.” Az általános munkatanács (General Works Council) vezetője, Bernd Osterloh, hangsúlyozta: „A Jövőre Szóló Megállapodás igazi sikertörténet. Már nyilvánvaló, hogy a 2017-re kitűzött hatékonysági céljainkat el fogjuk érni, és a jelek arra mutatnak, hogy 2018-ban is erre számíthatunk. Mindazonáltal a Jövőre Szóló Megállapodás több ezer munkatársunk jelentős erőfeszítéseinek eredménye is egyben, akik támogatták ezeket a változtatásokat, vagy új feladatokban vettek részt. Az ő eltökéltségük a Volkswagen jövőjének biztosítéka.” Dr. Karlheinz Blessing, az igazgatótanács személyügyekért és az IT területéért felelős tagja elmondta: „A Jövőre Szóló Megállapodás egyik kulcsfontosságú eleme a személyzeti átalakítás. Jelentős haladást értünk el ezen a területen. A részleges előrehozott nyugdíjazást tekintve 2017 év végéig elérjük az eredetileg 2020-ra célként kitűzött 9200 aláírt szerződést. Lecsökkentjük a munkaerőt azokon a területeken, amelyek a jövőben már nem lesznek életképesek, és az ideiglenes munkavállalók számát is csökkentjük. Emellett sikeresen megkezdtük a pozíciók fejlesztését és a dolgozók képzését a jövő-orientált területeken.” A Jövőre Szóló Megállapodás, amely 2016 novemberében jött létre, fekteti le az alapját a Volkswagen “Transform 2025+” stratégiájának. Ezzel a stratégiával a márka következetesen halad a „Jövő felé”. A “Transform 2025+” célja, hogy számottevően javítsa a Volkswagen nyereségességét, jelentősen növelje a hatékonyságát és nemzetközi jelenlétét, egyúttal látványosan bővítse a modellkínálatát, ahogy rohamléptekben halad előre az e-mobilitás, a digitalizáció, a hálózatba kapcsolt járművek és az automatizált vezetés terén. A Jövőre Szóló Megállapodás a megtakarításokat és a hatékonyság-növelést szolgálja minden területen és telephelyen; 2020-tól mindez várhatóan évi 3,7 milliárd eurós pozitív hatással lesz a bevételekre, ezen belül 3 milliárdos többlet Németországban jelentkezik majd. A megállapodás részeként méltányos feltételekkel akár 23 ezer állást is megszüntethet a cég Németországban, ugyanakkor 9000 új, jövőorientált munkahelyet hoz létre.  

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója