A Mátra mellett található Black Star Speedwayen sorra kerülő magyarországi futam szervezőinek hétfői beszámolója szerint a legmagasabb kategóriában, azaz az S1GP-ben a spanyol Julen Ávila Cortes győzött Olaszországban, ezzel visszavette az összetettben a vezetést a címvédő és ötszörös vb-győztes német Marc-Reiner Schmidtől. A junior Eb-mezőnyben Bereczki Dávid már a szabadedzéseken is a leggyorsabb volt, majd az időmérőn megszerezte az első rajthelyet. Az ifjú magyar motoros aztán az első futam rajtjánál visszaesett másodiknak, de néhány körrel később kihasználta az élen álló romániai rivális hibáját, előzött és onnantól a leintésig már nem hibázott. A második versenyen Bereczki aztán már tökéletesen startolt, s rajt-cél győzelmet aratott, így a maximálisan begyűjthető 50 pontot szerezte meg a hétvégén. Az összetettben 150 ponttal áll az élen, második a német Lorenz Bang 126-tal, harmadik a romániai Szabó Márk 124-gyel. A versenysorozat következő fordulóját júliusban, Csehországban rendezik, azután pedig már az MBH Befektetési Bank S1GP Magyar Nagydíj következik szeptember 4. és 6. között a visontai Black Star Speedwayen. A rendezők a közlemény szerint különleges akcióval is készültek, az S1GP-re hétvégi jegyet váltók ugyanis belépőt kapnak a létesítményben június 20-án sorra kerülő autós eseményre, a SuperCar Festre. A Supermoto-világbajnokság egyedülálló módon ötvözi a gyorsasági motorversenyzés és a terepmotorozás elemeit. A versenyzőknek egyetlen körön belül kell alkalmazkodniuk a különböző tapadási viszonyokhoz, miközben a legmagasabb szintű fizikai és technikai felkészültségre van szükség.  

A szervezet ismertette: iparági becslések alapján 100-120 ezer elektromos roller van forgalomban Magyarországon, amelyek 10-15 százaléka applikációból bérelhető, megosztott roller, a többi magántulajdonban van. Számuk növekedésével a baleseti statisztikákban is egyre gyakrabban jelennek meg a rolleres balesetek. Az elektromos rollerek használata 2018-tól egyre kiterjedtebb, már ott vannak a közúthálózaton is, de máig sincs olyan hivatalos szabályozás, amely kifejezetten ezekre az eszközökre vonatkozna. Ugyanakkor általános a szakmai egyetértés abban, hogy az elektromos rollereket lehet biztonságosan használni a mindennapi közlekedésben, ehhez azonban szükséges a járművekre vonatkozó (KRESZ) szabályozás mielőbbi elfogadása, ezen felül edukációs programok elindítása is - közölték. Fotó forrása: hirado.hu A Jövő Mobilitása Szövetség több körben, legelőször 2022-ben nyújtott be átfogó szabályozási javaslatot arra, hogyan lehet megfelelően integrálni az e-rollereket a közlekedésbe, és az elmúlt években aktív szerepet vállalt a KRESZ megújítását célzó közlekedésszakmai fórumokon, ahogy a rollereket is magába foglaló új KRESZ-tervezet kialakításában is. A szövetség csatlakozott a Közlekedéstudományi Intézet mikromobilitási munkacsoportjához, amely több, a mikromobilitási területen aktív kutató és iparági szakértő észrevételeit is tartalmazó javaslati csomagot készített a szabályozás mielőbbi bevezetése érdekében. Kárpáti András, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke a közleményben üdvözölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter javaslatát, amely szerint a rollerekre vonatkozó szabályozást a teljes KRESZ-től külön, gyorsított ütemben kell tárgyalni és bevezetni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabályozás csak az alapfeltétel, aminek ki kell egészülnie a megfelelő edukációs és szemléletformáló programokkal. A szervezetnek jelenleg is futnak e-rolleres edukációs programjai, amelyeket iskolába kitelepülve, városi és kerületi nyílt napokon, illetve saját helyszínen, a Magyar Mobilitási és Autóklubbal közösen megalkotott WEMOVE mobilitási parkban is bemutatnak, és készen állnak ezek kiterjesztésére. Már véglegesítés alatt áll a Közlekedés Tudományi intézet által is validált rolleres oktatási programjuk, amit a megyei balesetmegelőzési szervekkel közösen terveznek az ország minden pontjára eljuttatni az óvodás korú gyermekektől egészen az érettségizőkig - írták. Forrás: MTI  

Elgurult fényszórókerettel indult, aztán balesetelemző munkájának eredményeként 25 ezer igazságügyi szakértői vélemény dedikálója. Dr. Melegh Gábor vezető több politikus, miniszterelnök, miniszter baleseteit vizsgálta, ott volt a a pörbölyi busz-vonat tragédiánál, a taszári, agárdi autóbusz-balesetnél, a Budafoki úti villamos-busz tömegszerencsétlenségnél. Ezeknél a rendőrség baleseti helyszínelője is alaposan végig fényképezi a roncsokat, a helyszínt, felveszi a vezetők, utasok, tanuk vallomását. A komolyabb ütközéseknél, tömeges és halálos áldozattal járó baleseteknél általában igazságügyi műszaki szakértő is dolgozik. Annak ellenére, hogy megkapja a rendőrségi rajzokat, fotókat, jegyzőkönyveket, ő is mindent alaposan átvizsgál, fényképez, rajzol, értékel, majd mindezek felhasználásával számítógépen is szimulálja az eseményt. Az ügyészi és bírói munka elengedhetetlen része az igazságügyi szakértő alapos munkája, mert a szakértő a rendőrségi telephelyre szállított roncsokat is alaposan átvizsgálja, szükség esetében szakszervizek bevonásával. Ez napjaink menetrendje, de nem volt mindig ilyen nehezen indult. Dr. Melegh Gábor egy gyalogos elütés kapcsán került a szakmába, amikor a Budapesti Műszaki Egyetemen az egyik kollégája hagyományosan próbálta kiszámolni, hogy hova eshetett a balesetet okozó Trabant fényszóró kerete. Ez közel sem egyszerű matek, hiszen az alkatrész nem homokzsák, elgurul. Ennek az esetnek a kapcsán kezdett el foglalkozni munkaidő után számítógépes programokat kreálni, először negyven viszonylag egyszerűt, szinte csak saját mérnöki szórakoztatására. Mesélt erről egy szakértőnek, aki javasolta, hogy menjen be a közlekedésrendészet osztályvezetőjéhez, a beszélgetés után Melegh Gábor egyáltalán nem bízott további együttműködésben, mivel udvariasan közölték vele, hogy kezdetben csak egyszerűbb ügyekben veszik igénybe. Tévedett, mert már aznap délben hívták egy halálos baleset szakértésébe, mivel utóbb kiderült senkit nem találtak. Ekkor jelezte az osztályvezető, volt nála délelőtt valaki, keressék meg. A balesetkor egy kisgyereket ütött el egy katonai teherautó. A tragédia annyira sokkolta, hogy saját határainak megismerésére elment egy ismerős orvos-szakértőhöz, boncolásokra járt, hogy mennyire bírja a hasonló látvány feldolgozását. Kirendelték a szakértői munkára, melynél vizsgálják a sebességet, a féknyomokat, a járműműszaki állapotát, sérüléseit, a baleset elkerülhetőségének lehetőségét. A kirendelési előírásoknak megfelelően három napon belül vitte az anyagot a közlekedésrendészet Hungária körúti bázisára, ahol már azon is meglepődtek, hogy ilyen gyors volt, mert az apró betűs szabály ellenére a többség egy hónap után vitte a szakértői anyagot. Az illetékes rendőr az anyag olvasása közben sűrűn bólogatott, majd amikor végzett már Gábornak szólította és csak annyit mondott, hogy „ez az első vélemény, amit végig értettem”. Dr. Melegh Gábor szakértői munkájának megbecsülését jelezte, hogy októbertől decemberig ezt követően több munkát kapott, mint a négy intézeti kolléga egy év alatt. Ehhez persze kellett a korábban már kifejlesztett saját számítógépes program. Megbízhatóságáért egy életen át kemény árat fizetett ő és családja, éjjel, nappal hívták, olykor fürdőkádból kellett kiugrania és a helyszínre mennie. De nem bánta, mert igazán ott lehetett a munka közben tanulni, sok olyan esete volt, amit mások nem is vállaltak el. Kezdetben megyei bíróságok mellé rendelték a szakértőket, rendeztek konferenciát, ahová őt hívták előadni, igazságügyi minisztériumból kapott kijelölésének köszönhetően elsőként az egész országra érvényes kijelölése volt, 31 évesen. Ebből persze lett is feszültség szakmai körökben az 1980-as években. Külföldről is megkeresték, hogy egységesítsék az szakértői eljárást, így alapították meg egy német és osztrák szakemberrel az Európai Balesetvizsgáló Egyesületet (EVU), melyben manapság már minden országból van delegált. Az egyre korszerűbb számítógépes programoknak köszönhetően alaposan rajzok, számítások készülhettek. Egykori kollégájával, Dr. Ternai Zoltánnal megszervezték a szakértői másoddiploma-szerzés lehetőségét. 1986-ban ez nem volt egyszerű feladat, mert az elméleti és a gyakorlati órák mellé be kellett építeni a tantervbe némi ideológiát is. Az egyetemen 1988-ban beindult az ilyen jellegű szak. A hallgatók képzésére készült és tankkönyvnek is használt első vaskos kötetet 2004-ben követte a második kiadás, a 800 oldalas könyv rengeteg illusztrációval, képpel. A számítógépes szimulációk mellett megismerteti a nagy sebességű kamerákkal felvett valóságos ütközésteszteket, azok adatait, rajzait, fényképeit, azt, hogy milyen nyomok keletkeztek, mit lehet ezekből kiolvasni, vakított e lámpa, volt e takarás, és persze a jármű/járművek műszaki állapota, különösen az abroncsoké. A képzést ma is végzik, barátjával, szakértő társával dr. Vida Gáborral. Dr. Melegh Gábor nagyon szereti hivatását és az autókat, napjainkban Mercedesszel jár, de mindig volt ez így. Egyik korai ügyéhez vonult ki, autójavító és ügyfele közötti vitában kellett műszaki szakértenie, megállapítani, hogy tényleg cserélték-e a BMW-n a felszámolt alkatrészeket. Jöttek az ügyvédek is, az egyik Mercedesszel, a másik Volvóval, Dr. Melegh Gábor Wartburggal. De nem sokáig, mert hamarosan sikerült vennie egy használt 123-as Mercedest. Igaz melós kocsija volt hét évig, és ma is megvan a már korszerűbb 124-es fekete kombi, melynek mind a négy kerekét 3 literes turbo-dízel hajtotta. „Imádni való jószág,megnyugtatott, ha beültem, ma is megvan, örökre megtartom, abszolút üzemképes, most 32 éves.”Az autó mellett fontos eszköze volt a fényképezőgép, Practicával kezdett, majd jött egy Nikon, aztán digitálisokra váltott, ám azok sokszor lefagytak. Napjainkban 16 megapixeles Sony mobiltelefont használ, ennek képsebessége videóként akár 960 másodpercenként kép/mp. Kell a megbízható felszerelés, mert úgy kell megcsinálni a szakértői anyagot, hogy a bíró és az ügyész se csalódjon és a helyszíni felvételek megismételhetetlenek. Dr. Melegh Gábor indulásakor az országban kevesen dolgoztak gépjárműszakértőként, ma több száz kijelölt szakértő létezik, de talán 50-100 főt foglalkoztatnának, a kiemeltebbek ügyekhez 10-15 fő közül rendelnek ki, ám napjainkban a rendőrség anyagi helyzete annyira megromlott, hogy sokszor nem rendelnek ki műszaki szakérőt, mert a kirendeléséhez már majdnem főkapitányi engedély kell. Takarékossági okokból megpróbálják az ügyek jó részét szakértő nélkül megoldani, de a megfelelő nyomkutatás és szakértői elemzés hiánya miatt nem mindig készül jól védhető, a bíróság előtt is megálló anyag. Pedig ahhoz kell a jó alap és a sok-sok helyszínen megszerzett tapasztalat. Dr. Melegh Gábor(75) A közlekedéstudományok doktora, közel 25 ezer írásos igazságügyi szakértői vélemény, ebből kb. 15 ezer balesetbüntető ügy, 10 ezer polgári ügy (járműértékelés, biztosítási ügyek), köztük többek között Horn Gyula miniszterelnök és más vezető politikusok, miniszterek balesetei, a pörbölyi gyermektragédia, a taszári autóbusz-tragédia, az agárdi autóbusz-tragédia, a legtöbb közfeltűnést keltő esemény, számos közlekedési tömegszerencsétlenség. Az Európai Balesetvizsgáló és Kutató Szövetség (EVU) elnökségi tagja, (Wiesbaden, Németország) Az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság (IMSZB) Közlekedési Bizottságának volt elnöke, A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara volt elnöke (3-szor megválasztva), A Budapesti Szakértői Kamara Közlekedési Szakosztály volt vezetője A Grázi Közlekedésbiztonsági Kutatócsoport (FGV) tagja (Ausztria, Grázi Műszaki Egyetem és DSD Datentechnik) A Közlekedési Bírák Egyesületének vezetőségi tagja. 1986-1988 BME Közlekedési Szakértő Szakmérnök 1984-1985 BME pedagógia-pszihológia 1970-1975 BME Közlekedésmérnöki kar 1965-1969 József Attila Gépipari Technikum, gépgyártás-technológus, általános gépész Fotük: Melegh Gábor, LSB, Boros Jenő  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

A Ford hét új modellt fog piacra dobni Európában 2029-ig - jelentette be hétfőn a vállalat -, mivel célja a visszaeső személygépkocsi-eladások fellendítése, a kínai versenytársak visszaszorítása, valamint a vezető pozíció megőrzése az európai haszongépjármű-piacon. „A célunk az, hogy növeljük a piaci részesedésünket egy olyan környezetben, ahol már csak a versenytársak száma miatt is nagyon széthúz a piac” – nyilatkozta Jim Baumbick, a Ford európai elnöke. „Ki kell tűnnünk a tömegből.” Az Egyesült Államok második legnagyobb autógyártója bírálta az Európában kialakuló, az elektromos járművek felé irányuló törekvéseket is, kijelentve, hogy „a szén-dioxid-kibocsátási céloknak tükrözniük kell a fogyasztók tényleges igényeit”, és hogy a jogszabályoknak nem csupán a tisztán elektromos autók, hanem a plug-in hibridek és a megnövelt hatótávolságú elektromos járművek támogatására is ki kell terjedniük. A Ford új modelljei közül öt személygépkocsi lesz, köztük egy kis méretű elektromos autó, és egy kis méretű elektromos SUV, amelyeket Észak-Franciaországban, egy Renault-gyárban gyártanak majd a francia autógyártó technológiájának felhasználásával, valamint három SUV, amelyek hibrid és tisztán elektromos változatban is kaphatók lesznek. Alig egy évtizeddel ezelőtt a Ford még Európa negyedik legnagyobb autógyártója volt, és az iparági érdekvédelmi szervezet, az ACEA adatai szerint több mint egymillió autót értékesített a kontinensen. Tavaly a vállalat alig több mint 426 000 autót adott el, és a Mercedes-Benz mögé szorulva a nyolcadik helyre csúszott vissza. A Ford most megpróbálja újra fellendíteni üzleti eredményeit, miközben a kínai autógyártók, köztük a BYD és a Chery, gyorsan növekvő eladásokkal terjeszkednek Európában. Míg a Ford tavaly 0,1%-os értékesítési növekedést ért el Európában, a BYD eladásai közel 270%-kal nőttek.