A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a Mercedes sorozatgyártása immár tizenhárom évvel ezelőtt, 2012-ben indult Magyarországon, és 2013-ban már le is gyártották az első modellt, amelyet kizárólag hazánkban készítettek a világpiac számára. Hangsúlyozta, hogy tavaly októberben gördült le a kétmilliomodik modell a vállalat kecskeméti gyártósoráról, és mostanra az a helyzet állt elő, hogy egy helyen tudják itt gyártani a csúcstechnológiás belsőégésű motoros autókat, a plug-in hibrideket és a teljesen elektromos modelleket. Szijjártó Péter fogadja Markus Schäfert "Talán kevesen tudják, de a Mercedes kecskeméti gyára a legnagyobb Mercedes-gyár Európában, és a világon is csak egy nagyobb van ennél, Kínában (…) A Mercedes az elmúlt években olyan beruházásokat hajtott végre Kecskeméten, amelynek nyomán a kezdeti gyártási kapacitást a jövő év elejére megduplázzák" - tudatta. "A tevékenységeknek a kifejezetten magas technológiai hozzáadott értékkel rendelkező részét, vagyis a prototípusok fejlesztését is Kecskemétre hozták. Több mint ötezren dolgoznak ma már közvetlenül is a Mercedes-gyárban, amely 2024-ben Magyarország legvonzóbb munkahelye lett, és több alkalommal is az elmúlt években a Mercedes csoporton belül a legjobb gyárnak választották meg a világon" - tette hozzá. A miniszter kifejtette, hogy mindez nem lett volna lehetséges olyan vezetők nélkül, mint Markus Schafer, aki Magyarország igaz barátjaként számos olyan döntést hozott, amelyből a magyar gazdaság, a magyar emberek nagyon sokat profitáltak. "Markus Schafer nélkül a Mercedes kecskeméti gyára nem lenne a legnagyobb európai Mercedes-gyár, nélküle Magyarország nem vált volna az elektromos autóipari átállás egyik európai zászlóshajójává, és Markus Schafer nélkül a Mercedes elektromobilitási stratégiájának szíve sem kerülhetett volna ide hazánkba" - folytatta. Majd aláhúzta, hogy gazdaságtörténeti jelentőségű korszakban él ma az emberiség, hiszen az autóipar elektromos átállása teljes egészében feje tetejére állítja az eddigi status quót, és a folyamat biztosan be fog kerülni a történelemkönyvekbe. Kiemelte, hogy a világgazdasági változások újraírják az erőviszonyokat, a kibontakozó éles verseny nyertesekre és vesztesekre osztja a világot. Markus Schäfer átvette a Város Kulcsa kitüntetést Szemereyné Pataki Klaudiától, Kecskemét polgármesterétől. Fotók: MTI/Szigetváry Zsolt "A világgazdaság szereplői, vállalatok és országok között egyesek a nyertesek, mások a vesztesek kategóriájába kerülnek. És az nem politikai propaganda vagy kampányszöveg, hogyha azt mondjuk, hogy Magyarország az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozik, ugyanis hazánk az autóiparból kiinduló globális technológiai forradalomnak az egyik európai éllovasa minden kétséget kizáróan" - szögezte le. Majd rámutatott, hogy ez nem magától értetődő egy tízmilliós ország esetében, és nem is lett volna lehetséges szövetségesek nélkül, márpedig itt elsősorban a Magyarországon letelepedett nagy autóipari vállalatokról kell beszélni, amelyek éltek a lehetőséggel, hogy itt kell Európa legalacsonyabb adóit fizetni és hogy itt háborítatlan az együttműködés a keleti és a nyugati gazdasági szereplők között. Illetve megjegyezte, hogy a Mercedes is ilyen szövetségesnek számít. A Mercedes-Benz AG igazgatótanácsi tagjának Dr. Pataki Klaudia kecskeméti polgármester adta át a Város Kulcsa kitüntetést a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.  

A növekedés azért különösen figyelemre méltó, mert augusztus 1. óta több mint 120 euróval drágább a Klimaticket: a korábbi 1.179,30 euró helyett jelenleg 1.300 euróba kerül. A következő áremelést is már bejelentették: 2026. január 1-jétől 1.400 euró lesz az éves ár. Fotó: klimaticket.at A terjedés üteme ugyanakkor már nem olyan robbanásszerű, mint a kezdeti években. 2021 és 2023 között csaknem megháromszorozódott a Klimaticket-tulajdonosok száma (74.000-ről 259.000-re), ám 2023 óta „mindössze" 15 százalékos növekedés történt (300.000 főre). A regionális jegyeknél egyelőre nem lehet megállapítani, hogyan hatott a drágulás a vásárlási kedvre. A Verkehrsverbund Ost-Region (VOR) tájékoztatása szerint ezeknek az adatoknak az elemzése félévente történik, így legközelebb januárban lesznek friss számok.  

A fagypont alatti tájakon ónos szitálás előfordulhat. A várt csapadékmennyiség általában néhány tized milliméter, de az is nagyon veszélyesen csúszhat! Főként a hegyvidéki területeken elsősorban az Észak-Dunántúlon, Mecsekben erősebb lehet a zúzmara képződés, továbbá foltokban sűrű köd is előfordulhat síkvidéken. A képre kattintva megnézheti az aktuális, legutolsó riasztást Szerda délelőttől helyenként kisebb mennyiségű ónos eső is előfordulhat, nagyobb eséllyel a Dél-Dunántúlon. Az ónos eső kialakulását az idézi elő, ha a felső és alsó hideg légréteg közé egy melegebb szorul. Tehát a felső légrétegben még hó hull, ami utána megolvad, a talaj közelében pedig nem visszafagy a csapadék, hanem túlhűlt állapotba kerül. Ahogy bármilyen felületet ér, a „becsapódás” hatására a túlhűlt vízcseppek jéggé alakulnak. A jegesedés sokszor olyan gyorsan zajlik le, hogy a jégnek nincs ideje szétterülni, ezért domború jégfelületek keletkeznek. Miért nehéz védekezni ellene? Mert sok helyen esőzésből vált ónos esőre az időjárás, így nem lehet megelőző sószórást végezni, hiszen azt az eső lemossa a burkolatról. Hasonló a helyzet, amikor intenzívebb ónos eső hull: hiába szórjuk a síkosságmentesítő anyagokat, azt ugyanúgy lemoshatja az útról a csapadék. Ezért azt javasolja a Magyar Közút az autósoknak, hogy amíg az ónos eső esik, ne induljanak el, utána is várjanak, hogy a síkosságmentesítő anyagok kifejtsék hatásukat.  

Éjszakai balesetek mindig is voltak Mindenki hajlamos fiatalon egyedileg értelmezni a szabályokat, és valljuk be, akinek nem volt legalább egy húzós kalandja, az nem is élte meg ezt a korszakát igazán. Azért a legtöbb embernek vannak a fejében korlátok, írott, és íratlan szabályok, amik megakadályozzák a nagyobb hülyeségeket, de persze nem mindenkinél egyforma magasak ezek a falak. Nagyon sokat gondolkodtam arról, hogy írjak-e cikket ebben a témában. Mert tudtam, hogy rendkívül megosztó lesz. Olyannyira, mint a kommentek, amikben kirajzolódik a társadalmi megítélés, ami a fiatalokra, a rendőrökre vagy akár a kisebbségekre irányul. Már a cikkem címe is indulatot kelthet, hiszen ki lehet az, akinek bármikor is ösztöneiben kellene lennie a menekülésnek, ha nem egy tőről metszett bűnözőnek? A fiatalok tudták, hogy vaj van a fejükön, és komolyan gondolhatták, hogy majd jól lerázzák a rendőrséget, és el tudnak menekülni nyomtalanul a térfigyelő kamerák erdeiben? Vagy csak azt gondolták, hogy próba szerencse, nekik talán sikerülhet? Megbélyegzett sorsok Sajnos létezik az a társadalmi réteg hazánkban, akiknek nehezen megy a beilleszkedés, pedig évszázadok óta próbálják őket hol így, hol úgy integrálni. Kívülről sokak számára úgy tűnhet, hogy nem tudnak, mert nem akarnak a társadalom hasznos tagjai lenni, életüket a peremen táncolva tengetik, saját, zárt világukban jól érzik magukat, és nincs igényük magasabb szinteken létezni. De emellett viszont a roma társadalomban komoly réteg az, aki felfogja, máshogy nem boldogul, és tesz azért, hogy megbecsült tagja legyen a közösségnek, tehát az általánosítás nekik, ennek a tenni akaró rétegnek fáj a leginkább. A következő megbélyegzettek a fiatalok, akik mindig is csibészkedtek, ehhez nincs szükség hátrányos megkülönböztetésre, és a jogalkotásban sem lehet negatív diszkrimináció ellenük. Én is nagyon sok kellemetlen percet szereztem szüleimnek, pedig apámnak mondania sem kellett, hogy ösztönből se menekülj a rendőrök elől, mert az ő példáját követtem, ami még a legnagyobb útkeresések közben is sorvezető volt az életemben. Ez lehet a legnagyobb hiba, ami miatt nem először történik ilyen megrázó baleset, mert nincs edukáció, hiányzik a jóra való nevelés már kisgyermekkorban. Végül megbélyegzetté válnak a balesetben elhunytak hozzátartozói is azzal, hogy a rendőrséget hibáztatják, mert üldöznek egy járművet, ami ellenszegült a rendőri intézkedésnek. Na ezzel szintén sokaknál kicsapták a biztosítékot. Viszont tegyük hozzá, hogy üldözni is többféleképpen lehet, és felmerülhet a kérdés, hogy közúton egyáltalán szükséges-e, vagy több kárt tehet, mint hasznot? Nem fogja megtanulni El lehet könyvelni sokféleképpen egy ilyen balesetet. Számomra a lényeg, hogy felhasználható-e arra, hogy tanuljanak belőle azok a fiatalok, akik hasonló helyzetbe kerülhetnek. Először beszéljünk arról, hogy mit nem szabad! Ha megvan a jogosítvány, akkor felelősségteljesen viselkedni, tehát nem autóval menni szórakozni. Vagy ha már így alakult, keresni magunk helyett egy sofőrt, aki józanul hazaszállít akkor is, ha szétcsapjuk magunkat az este végére. Tudom, a party sofőrszolgálat sosem kellemes feladat, de még ha minden hétvégén elmegyünk bulizni, akkor is csak 4-5 hetente kerül ránk a sor, az meg simán kibírható. Következő tanács, hogy ha már lefülelt a rendőr, akkor a legvégsőbb esetben sem kell tolvajtempót játszani, mert a filmekben is négy-öt dublőr autó van, nekünk meg ugye csak egy, amit nem kellene rommá törni. És az unalomig ismételgettet közlekedési szabályok betartása, ami tényleg fárasztó, mert engem is fárasztott, amikor nekem mondták, és én is unom magamat hallgatni, amikor a gyerekeimnek mondogatom napi szinten. De hiszek benne, hogy máshogy nem megy, el kell mondani minden nap ezerszer, és talán pár év múlva beérik a gyümölcse. Na és persze ez benne a legpusztítóbb, hogy nem tudjuk mikor! De a nevelés olyan, mint fix számokkal lottózni: ha abbahagyjuk, akkor mi van, ha pont akkor nyernénk? Ezeknek a gyerekeknek a szülei ezeket az intelmeket nem mondták el elégszer, ebben biztos vagyok. Megkülönböztetés helyett edukáció Nyilván kinyílt a bicska a zsebemben, mikor olvastam a hozzátartozók nyilatkozatait, hogy a rendőrök hajszolták bele a gyerekeket a prédaállat szerepébe. Nekik már nem volt más választásuk, csak, hogy egyre gyorsabban meneküljenek. Esetleg, ha megálltak volna, akkor el sem kezdődik a „hajsza”. A rendőr nem ellenség, azért van, hogy betartassa a szabályokat, mert egy szabályok nélküli világban létezni képtelenség. De a negatív megbélyegzés helyett inkább azon kellene dolgozni, hogy csökkentsük a társadalmi különbségeket, és az ilyen esetek is rávilágítsanak arra, hogy tenni kell valamit, hogy ezek a fiatalok valakitől -ha már a szülők elmulasztották megmutatni, megkapják azokat az alapvető ismereteket, ami után megtanulják vállalni a tetteikkel járó következményeket. Sajnos egy ilyen családban helytelen mintát látnak, így felborul az értékrend is, illetve nincsenek biztos alapokra fektetett szabályok, amiket követhetnének. De ahelyett, hogy ítélünk, és megbélyegzünk, mi lenne akkor, ha közösen gondolkodnánk, vajon mivel lehetne változtatni ezen a helyzeten? Több KRESZ-t az óvodákba, iskolákba? Még több iskolarendőrt az osztályokba? Vagy családi társasjátékot, amivel apa ismerteti, hogy kell játszani az utakon a nagy közös társasjátékot, és ott milyen írott, és íratlan szabályok vonatkoznak mindenkire? Sajnos a kérdésekre nem tudom a választ, de azt igen, hogy a változásnak itt lenne az ideje. A rendőr rontotta el Miért mér a rendőr, miért nem a bűnt üldözi? Miért nincs ott a rendőr, ha baj van? Miért megy a rendőr a gyorsétterembe ételért munkaidő alatt? A legegyszerűbb, zsigerből jövő szapulások ezek, pedig az állomány nagy része teszi a dolgát, és ha tisztelettudó stílusban közelítünk feléjük, akkor biztos nem kapunk rá bunkó választ. Az, hogy miért úgy végzik a munkájukat, azt meg nem a körzeti megbízott, vagy a járőr dönti el, hanem a vezénylés szerint kell elvégezniük. Az autós üldözés sosem sülhet el jól, erre láttunk már példát itt, vagy itt is. Vajon veszélyt jelentettek a többi közlekedőre miközben próbálták elkapni az autót? Igen. Egyszerűbb lett volna légi támogatást kérni, és haza kísérni a fiatalokat helikopterrel? Vagy lekérni a rendszámukat, és csöngetni, hogy volt egy kis „pitty-putty” Pesten, mehetünk is vissza a fogdába. Kicsit gondoljunk bele a másik oldalba is, üljünk be az A3-asba, és nyugtázzuk, hogy gyanúsan viselkedő, rendőri ellenőrzést figyelmen kívül hagyó, nagy sebességgel közlekedő autó menekül Budapesten. Aztán vegyük el a gázt, és mondjuk azt, hogy hadd menjen, majd mi később hazacsorgunk utánuk. Ki tudja, hogy alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság alatt áll-e a sofőr? És azon felbuzdulva, hogy lerázta a rendőröket, nem kezd majd el halálos iramban repülni hazáig? Véleményem szerint a veszélyes elemeket minél gyorsabban ki kell iktatni a közútról, és azt remélem, ez a meglátásom nem különbözik attól, amit olvasóm gondol. A kérdés csak az lehet, hogyan? Milyen eszközöket lehet bevetni azért, hogy ez minél biztonságosabban megtörténhessen. Mert egy biztos, hazánkban az autós üldözés nem olyan hatékony, mint Amerikában (ahol gyakran előkerül a kényszerítő eszköz), helyette inkább veszélyes, amire már számos példát láttunk.   Végül kiderül valaha, hogy miért kellett ösztönből menekülnie? Valószínűleg soha. Egy talán kétségtelen, hogy félelemből. Mert félt a rendőrtől, félt a büntetéstől, és hallgatott az alkoholos gőzben úszók felbujtására: menj, nyomd neki! Ami viszont legyen a záró gondolatom, hogy a történet végződhetett volna másképpen is. Amint a fiatal a gázra lépett, kódolva lett, hogy bármi is lesz, csak rosszul sülhet el. A pusztítás mértékét a sors keze írta. Mert még nagyobb tragédiát okozhattak volna azzal, ha egy villamos megállóba, vagy a gyalogátkelőhelyen zöld jelzésre várakozók közé csapódnak. Ahogy magam is rájöttem, a megbélyegzés helyett a változtatásra kell fókuszálni, úgy remélem, hogy cikkem hatására talán elültetek sokak fejében néhány gondolatmorzsát ebből, és közösen teszünk majd azért, hogy a jövőben ne legyenek ilyen gyakoriak, vagy egyáltalán meg se történhessenek a családokat megroppantó közlekedési tragédiák. A cikkben szereplő fotók illusztrációk, forrásuk: pixabay.com