A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 355 forintra mérséklődik. A gázolaj ára legutóbb a múlt héten pénteken változott, 2 forinttal csökkent 363 forintra, a benzin ára akkor nem módosult. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Mi a műanyag? A műanyagok nevüket onnan kapták, hogy a természetben nem fellelhető anyagok, tehát mesterségesen kell őket előállítani. A „mű” névvel fémjelzett anyagok általában hosszú szénláncú, kőolajból készített, úgynevezett polimerek. Talán nem is gondolnánk, de már az 1800-as években foglalkoztak műanyagokkal, ugyanis 1838-ban Victor Regnault laborjában előállították a PVC-t, ami napjainkban is gyakran alkalmazott alapanyag. Az 1900-as évek második felében már több műanyagot is fejlesztettek, ekkor robbant be az iparba és a köztudatba a ma már óvatosabban dicsért anyag.   A Trabant megelőzte korát? Az autóépítési trendeket elnézve úgy tűnik, hogy a Trabant megelőzte korát, hiszen 600 ccm-es motorja beleillik a downsizing-elgondolásba, karosszériája pedig kiváló példája a fém hordozó vázra épített polimer külső héjszerkezetnek.     Az első egybecsengés után azonban rá kell jönnünk, hogy a mai 600-as motorok és polimer vázszerkezetek köszönőviszonyban sincsenek a Trabanttal.     Mi minden lehet műanyag? A gyártó cégeknél a fejlesztői irányokat nem csak a mérnökök, hanem a pénzügyi dolgozók is befolyásolják, így a műanyagok egyre több helyen váltják le a drágább fémeket. Ha csak a motortérre gondolunk, akkor a modern technika - összehasonlítva egy 30 évvel korábbi modellel – egyértelműen a műanyagok alkalmazásának elterjedéséről szól: a szelepfedél már nem lemez, hanem műanyag, a szívósor már nem alumínium öntvény, hanem műanyag, a vízcsövek műanyagok, nemrég a Pierburg jelent meg a piacon egy teljesen műanyag fojtószeleppel.     Nem csak a nagy hőmérsékletre, hanem a nagy terhelésre is tudnak gyártani műanyagot, például rugókat tudnak készíteni a futóművekbe. A nagy teherbíráshoz erősítő szálakat alkalmaznak, ami lehet üvegszál és szénszál (ismert nevén „karbon”) is.       Sajnos nem minden esetben olcsóbb a műanyagok használata, mint a fémeké, például az előbb látott rugó esetében, de megemlíthetjük a szálerősített műanyag karosszériákat, melyeket eddig szinte kizárólag az autósportban használtak. A különböző polimerek alkalmazásának gyártástechnológiai hátránya, hogy nehezen illeszthető a gyártási ütemidőbe, mivel azon műanyag alkatrészek legyártása, melyek nem fröccsönthetők, tovább tart, mint a fémek alakításának ütemideje. Jelenleg csak kisszériás modellekben találhatók ilyen szálerősített műanyag elemek, mint például a BMW i3-nál.   Járulékos előnyök A műanyagoknak nem csak az áruk lehet kisebb, mint a fém alkatrészeknek, hanem a tömegük is, ami a jármű károsanyag-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását is csökkenti. Az elektromos hajtású járműveknél a tömeg fordítottan arányos a hatótávval, így az ott nyert kilogrammokkal növelhető az elektromobilitás elterjedését hátráltató hatótávolság.   Hogy hasznosítjuk újra? A hőre lágyuló polimerek előnye, hogy viszonylag egyszerű az újrahasznosításuk. A hőre szilárduló anyagok újbóli felhasználása a mai napig nem megoldott, így kedvező hőtűrésük az újrahasznosítás szempontjából nem előnyös. A gyártókat arra kényszeríti a szabályozás, hogy a jármű teljes életciklusát megtervezzék, ebbe beletartozik az újrahasznosítás is. Ennek megfelelően a lehető legkevesebb típusú műanyagok használják fel, hogy az újrahasznosítást megkönnyítsék.   Jövőkép A műanyag-korszak elején járunk, még sok alkatrészt érhet utol a műanyagosítás, főleg, ha sikerül a gyártási időt és költséget lecsökkenteni a szálerősítésű polimereknél.  

A 2009-ben, a Tokiói Autókiállításon bemutatott Lexus LFA-t két évig gyártották csak és mindössze 500 darab készült a szupersportkocsiból, így már akkor tudható volt: kiváló hosszú távú befektetés lehet az autó. Az, hogy mennyire, csak mostanában derül ki. Egy luxemburgi luxuscikk-kereskedésben felbukkant egy gyakorlatilag újnak számító Lexus LFA. A szupersportautó az utolsó évjáratból, 2012-ből származik. Első tulajdonosa két év alatt mindössze 600 kilométert tett meg vele, majd eladta egy brit vevőnek, aki megtriplázta a futásteljesítményt. Az 1800 megtett kilométer a legcsekélyebb nyomot sem hagyta az autón, a 4,8 literes, 560 lóerős V10-es motor alkatrészei talán még össze sem koptak ennyi idő alatt. Az eredetileg 375 ezer dolláros (akkori árfolyamon 94 millió forintos) áron kínált autóért most nem kevesebb mint 525 ezer eurót, körülbelül 164 millió forintot kérnek.