A verseny egyedülálló lehetőséget biztosít a diákok számára, hogy általuk tervezett és épített járműveket teszteljenek azzal a céllal, hogy minél nagyobb távolságot tegyenek meg egy kWh energiával vagy egy liter üzemanyaggal. A verseny történetében először idén hét magyar csapat képviseli hazánkat a megmérettetésen. A verseny legrégebbi magyar résztvevője az először 2008-ban induló Óbudai Egyetem csapata mellett a nyolcadik alkalommal induló győri Széchenyi Egyetem SZEnergy alakulata is már tapasztalt résztvevőnek számít. Az európai megmérettetés harmincadik évfordulóján először száll versenybe a Budapesti Műszaki Egyetem Shark és Paradicsom csapata. Szintén most először üdvözölhetjük az indulók sorában a Szegedi Tudományegyetemről érkező STECO csapatot. A felsőoktatási intézményeken kívül két középiskola is képviseli hazánkat Rotterdamban. A Kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola diákjai már rutinos versenyzőknek számítanak, a pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium diákjai azonban most tehetik először próbára járműtervezési tudásukat. Az idei verseny különleges A verseny hatalmasat fejlődött az elmúlt 30 évben. Történetének első évében, ahogy arról az 1985-ös korabeli fotók tanúskodnak, körülbelül húsz, fából készült jármű állt a startvonalhoz, amelyek nagy részét fűnyírómotor hajtotta. Három évtizeddel később a rendezvény éves résztvevői száma 3 000-re, a látogatók száma pedig több mint 40 000-re nőtt. Napjainkban a diákok két különböző tervezői kategóriában; a futurisztikus „Prototípus” és a városi autókhoz jobban hasonlító „Városi Koncepció” kategóriában nevezhetnek, amelyeken belül további alkategóriákba sorolják a járműveket a felhasznált energiaforrás alapján. Az innovatív technológiák és a kreatív tervezés most is különösen fontos szerepet játszanak a megmérettetésben. Az évek során a járművek és a technológia is folyamatosan fejlődött, ahogy Európa szerte egyre több csapat szállt be a versenybe, hogy újabb és újabb energiahatékonysági rekordokat állítson fel saját kategóriájában, képviselve iskoláját és hazáját. Az első európai megmérettetést, amelyet 1985-ben rendeztek a svájci Henry Csapat nyerte a „Prototípus” kategóriában. Ők 680 kilométert tudtak megtenni egyetlen liter üzemanyaggal. Azóta harminc év telt el és a diákok egyre nagyobb távolságokat értek el. 2014-ben a francia Microjoule La Joliverie csapata ugyanebben a kategóriában új rekordot állított fel: hihetetlenül hangzik, de sikerült 3 314,9 kilométert megtenniük egyetlen liter üzemanyaggal. A jövő autói A májusi megmérettetésre készülve a diákok már lázasan dolgoznak legújabb innovatív megoldásaikon és technológiákon, hogy minél több kilométert tegyenek meg járműveikkel. A 3D-s nyomtatás, a szélcsatornás tesztelés vagy az online vezérelt fojtószelep csak néhány példa azok közül a legújabb eljárások közül, amelyeket a versenyzők bevetnek a siker érdekében. Idén új energiakategóriát is választhatnak a diákok, a CNG-t, a sűrített földgázt, amely egy alacsony széntartalmú üzemanyag és a benzin illetve dízel potenciális helyettesítője. “A 2015-ös európai szezon rendkívül izgalmasnak ígérkezik. Mivel a 30. versenyt ünnepeljük, a teljes Shell Eco-marathon családdal újraéljük az elmúlt három évtized legizgalmasabb történéseit, de még ennél is fontosabb, hogy a jövőre koncentráljunk, és azokra az új technológiákra, amelyek segítségével választ találhatunk a jövő energetikai mobilitási kihívásaira. Kíváncsian várom, hogy idén milyen eredményeket érnek el a diákok, különösen a magyar csapatok” - osztotta meg idei elvárásait Juhász Péter, Shell Hungary Zrt. kiskereskedelmi üzemeltetési igazgatója.  

A fenti négy felsorolt rendszerre támaszkodva egy autó enyhe túlzással akár már képes magát elvezetni a rajttól a célig. Egyértelmű, hogy az utazók biztonságát növelő berendezések létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen és elvárható a technika fejlődésével. Hozzá vagyunk szokva az ABS jótékony hatásaihoz adott esetben, holott harminc éve még ez is extrának számított, 2007 óta azonban már kötelező tartozék az EU országaiban. Nem beszélve az ESP-ről, aminek karrierje sokkal lendületesebben ívelt felfelé: a kilencvenes évek közepén fejlesztették ki és már tavaly év végétől nem lehet nélküle autót forgalomba helyezni az Unióban. De hol válik el kötelező biztonsági berendezés és felesleges kütyü? A ma kapható járművekben olyan fejlett vezetést segítő rendszereket találunk, melyek által kicsit néha már úgy is érezhetjük, hogy egyre nő a ’távolság’ a sofőr és az út között. Egy folyamat kezdetén járunk, ami természetes párhuzamban áll az autózás történetével. A cél mindig is a lehető legnagyobb biztonság és kényelem megteremtése volt az utasok számára és ez a mai versenyhelyzetben is hatványozottan igaz. Akinek volt már szerencséje egy, a hetvenes-nyolcvanas években gyártott autót vezetni tudja, milyen őrült különbséget jelent például a szervokormány és az ESP hiánya, mennyivel másabb figyelni az úttartásra és biztonságosan eljutni célunkig. A technológiai fellendülés folyamatának egyik velejárója, hogy az időben egyre később volán mögé ülő generáció már nem feltétlenül tudja magáénak ezt az úttal való kapcsolatot, hiszen olyan vasparipákban közlekednek, melyekben két ujjal kormányozva is be lehet venni egy hajtűkanyart vagy végig tud menni az M3-as autópályán úgy, hogy csupán négyszer kellett a pedálokhoz érnie. Nem is beszélve a parkolásról, mely manővert szinte teljes mértékben elvégzi helyettünk a drága felárért megvásárolt asszisztensünk, nekünk csak topognunk kell egy kicsit. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy hányan használják például a parkolássegítő rendszert. Tippem szerint a hétköznapokban gyorsabb a hagyományos módon, ’manuálisan’ beparkolni, mint megvárni, amíg az asszisztens választ nekünk megfelelő helyet, majd több-kevesebb sikerrel bekormányoz. Akik most ilyen rendszerrel felszerelt autót választanak, életük nagyobb részében még önállóan parkoltak, hiszen ez a mutatvány a jogosítvány kiváltásának feltétele. Ezzel szemben azok, akik már parkoló asszisztenssel felszerelt autón tanulnak vezetni vélhetően nagyobb mértékben fognak erre támaszkodni a jövőben. Felmerül a kérdés, hogy valóban annyi hozzáadott értéket jelent-e a tartozék vagy csupán a reklámértéke miatt érdekes. A táblafelismerő rendszerrel ugyanez a helyzet. Nagy segítség, ha ködös, esős időben az úton lévő táblákat az autónk a műszerfalon is megjeleníti, azonban ha valaki rászokik arra, hogy csupán az ott megjelenő információkra hagyatkozzon, hamar bajba kerülhet. Ezért szükséges kiemelni a használatával kapcsolatban, hogy nem helyettesítheti a közúti jelzéseket teljes mértékben, hiszen a különböző márkák rendszereinek felismerő képessége között is jelentős eltéréseket észlelt az ADAC. Ki kell emelni, hogy ezek a berendezések asszisztensek, azaz támogató szerepük van a vezetésben és semmiképp nem lehet áthelyezni rájuk az éberséget és a felelősséget. Az elmúlt időszak egyik kiemelkedőbb újítása a Ford Mondeo-ban is megtalálható hátsó biztonsági övekben rejlő légzsák. Ütközéskor az övekből kisebb légpárna nyílik, így nagyobb felületen oszlatja el az ütközés erejét, csökkentve a mellkasi és nyaki sérülések valószínűségét. Nem olyan hosszú már az út az önjáró autókig. A legfontosabb talán annak az aranyközépútnak a megtalálása lenne, ahol a maximális biztonságot szem előtt tartva ruházzuk fel autóinkat a legkorszerűbb rendszerekkel úgy, hogy ne csorbuljon a kapcsolat a sofőr és az út között, és ne vesszen el a vezetés élménye. Ne váljon a sofőrből: szállítmány.

Joachim Koschnicke, az Opel Group kormányzati kapcsolatokét felelős európai alelnöke Az új oktatóközpont létrehozásával az Opel Szentgotthárd újabb lépést tesz a munkaerő-utánpótlás biztosítása valamint a Nyugat-magyarországi régió duális képzési lehetőségének fejlesztése érdekében.  A beruházási összegből 700 ezer eurót az oktatóközpont épületének kialakítására, 1 millió eurót pedig eszközbeszerzésre fordítanak. Az Opel Szentgotthárd számára rendkívül fontos beruházás már az idén őszre, a tanév kezdetére elkészül. A General Motors üzleti szolgáltató cége a GBS (Global Business Services) már tavasszal, májusban irodát nyit Budapesten. A GBS Hungary kezdetben mintegy negyven főt foglalkoztat, de ezt a létszámot rövidesen megduplázzák, további ötven fő felvételét tervezik. Az amerikai cég a pénzügyek és könyvelés szakterületen felsőfokú  végzettséget szerzett tehetséges fiataloknak kínál majd munkalehetőséget. Joachim Koschnicke az Opel Group kormányzati kapcsolatokért felelős európai alelnöke, hangsúlyozta, hogy az „Opel tudatosan invesztál a jövő tehetségeinek támogatásába, a fiatalok képzésének és munkahelyi elhelyezkedésének segítésébe.” Míg a GBS Hungary budapesti irodája színvonalas munkalehetőséget jelent fiatal szakembereknek, addig a szentgotthárdi Opel gyár – ahol csak az idén közel 500 új dolgozó felvételére készülnek – már a munkába lépés előtt felkarolja a fiatalokat. Az új oktató központ szervesen hozzájárul majd a jövő szakmunkásainak és mérnökeinek felkészítéséhez illetve a cég számára fontos szakember utánpótláshoz is. Az Opel emellett arra számít, hogy az oktatási központ hozzájárul ahhoz, hogy a szentgotthárdi üzem motorgyártás szempontjából úgynevezett kompetencia központtá váljék. Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, és Joachim Koschnicke, az Opel Group kormányzati kapcsolatokért felelős európai alelnöke Az Opel 1,7 millió eurós beruházással létrejövő oktatóközpontja összesen közel 100 diák egyidejű szakmai felkészítését fogja biztosítani. Ezen felül évente további száz - a duális képzésben résztvevő - diák a szentgotthárdi központban fog bizonyos részképzéseken részt venni. Az idén szeptemberben elinduló kurzusok színvonalát az oktatásban résztvevő elismert szakemberek, valamint sok esetben külföldön is tapasztalatot szerzett mérnökök kimagasló tudása fogja garantálni.  A tanműhelyeket automatikai technikus, gépi forgácsoló és villanyszerelő szakmák oktatásához alakítják ki az új oktató központban. Ugyanitt hozzák létre a következő tanévben induló szombathelyi duális gépészmérnök-képzés gyakorlati oktatóbázisát is, ahol a hallgatók elsajátíthatják a mérnöki ismereteket. A helyiségeket a legmodernebb gépekkel és eszközökkel szerelik fel, hogy a legjobb feltételeket biztosítsák a gyakorlati oktatáshoz és a tanulókkal megismertessék az Opel Szentgotthárd gyárában is alkalmazott világszínvonalú technológiákat Az Opelnél jelenleg is folyamatos az új munkavállalók felvétele. Az új motorgyár termelésének felfutásával párhuzamosan a foglalkoztatottság is tovább nő: a teljes létszám tavaly decemberben elérte Szentgotthárdon az 1.400 főt, az idén pedig további közel 500 fő felvételét tervezik. Az Opelnek meggyőződése, hogy az 1.7 millió eurós beruházással létrejövő új oktatási központ nagyban hozzájárul a jövő szakembereinek képzéséhez és a szakember utánpótlás biztosításához.